Bokrétaünnep az AVL kutatóközpontjában | Egyeztettek a felújításról | Kinevezés | Igaz mesék |
Bokrétaünnep az AVL kutatóközpontjában
Újabb high-tech beruházás zalaegerszegen
Bokrétaünnepet tartottak az AVL Hungary új, zalaegerszegi kutatóközpontjában. A világ egyik legnagyobb független, grazi székhelyű járműipari-fejlesztő vállalata már ötszáz mérnököt foglalkoztat Magyarországon, és a zalaegerszegi tesztpálya közös működtetésében is részt vesz.
Balaicz Zoltán, Dirk Janetzko, Robert Fischer, Palkovics László és Vigh László |
– AL –
Erről prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai
miniszter beszélt köszöntőjében. Mint mondta, a kormány célkitűzése az, hogy
Magyarország ne csak a gyártás, de a kutatás-fejlesztés területén is high-tech
legyen. Ezért folyamatosan növelték a k+f tevékenységet támogató ráfordításokat,
ami 2020-ban a GDP 1,6 százalékát tette ki. Ezenfelül létrehozták az
Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, majd a Bay Zoltán
Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-hálózatot. A magyar felsőoktatás fejlesztése
érdekében az államtól független fenntartói formába helyezték a 21 egyetemet, és
több mint két és félszeresére növelték költségvetési forrásukat. Az elkövetkező
tíz évben pedig 2700 milliárd forintot kívánnak ráfordítani fejlesztésükre. A
miniszter rátérve az ünnepségre azt hangsúlyozta, hogy a zalaegerszegi
járműipari tesztpályának bebizonyosodott a létjogosultsága, hiszen újabb és
újabb beruházásokat vonz. A Piramis kutatóközpont mellett épül a Széchenyi
István Egyetem kampusza, a Rheinmetall világszínvonalú harckocsigyára,
valamint a globális járműipar egyik meghatározó szereplőjének, az AVL-nek 2022
tavaszára elkészülő irodája. A bokrétaünnepségen köszöntőt mondott Dirk
Janetzko, az AVL Hungary Kft. ügyvezetője, valamint Robert Fischer,
az AVL List GmbH technológiai vezetője. Elhangzott, hogy az érdi központ és a
két budapesti, valamint kecskeméti telephely mellett Zalaegerszegen is irodát
létesít az AVL Hungary. A cég itt is elsősorban járműtesztelést fog végezni. Ez
magában foglalja a hajtáslánctesztelést, a komplett járművek tesztelését, az
önvezető technológiák, a járműdinamikai rendszerek fejlesztését és tesztelését,
mely utóbbinak a fő helyszíne a járműipari tesztpálya lesz. Vigh László
országgyűlési képviselő, miniszteri biztos bejelentette, hogy a 99 százalékos
készültségen álló tesztpályát várhatóan márciusban adják át. Mint mondta, az
építkezés nem zárul le, hiszen a gyártók igényeinek megfelelően folyamatosan
tovább bővítik. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt
emelte ki, hogy a tesztpálya és a hozzá kapcsolódó beruházások révén már olyan
gazdasági ökoszisztéma kezd kialakulni, amelyhez a termelés, a
kutatás-fejlesztés, az innováció, az egyetemi háttér és a városi környezet is
adott. Zalaegerszeg mindezzel már olyan szintre lépett, ami európai, sőt
világviszonylatban is elismerésre méltó. A belső égésű, hibrid, valamint az
elektromos motorok és hajtásláncok fejlesztésével foglalkozó AVL 2,5 milliárd
forintból épülő zalaegerszegi kutatóközpontjában 150 főt foglalkoztatnak majd.
Értékmentés, fenntartás
Egyeztetésre került sor dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, dr. Sifter Rózsa Zala megyei kormánymegbízott és Balaicz Zoltán polgármester részvételével az egykori tiszti klub épületének felújításáról és kormányhivatali épületté alakításáról.
Az ingatlan 1900-ban épült eklektikus stílusban. A jómódú Gráner kereskedő- és vállalkozócsalád építtette a házat. Egyedülálló a városban az előcsarnokszerű lépcsőháza, amiben hatalmas csillár függött. Emeletén lakások voltak, földszintjén bérelhető helyiségek. A Wlassics (mai Ady) utcai frontján szekerek behajtását is lehetővé tevő nagy kapu állt. A két világháború között Papp Béla cukrász bérelte ki a sarokra nyíló helyiségét. 1945 után, a kommunista diktatúra első éveiben államosították, majd változó nevekkel, honvédségi művelődési házzá (Zalaegerszegi Helyőrségi Művelődési Otthon) alakították át, belső elrendezését is megváltoztatták. Az 1970-es években egy nagyobb felújítás során tetőterét beépítették, a míves szellőzőket eltüntették, cserép helyett laposabb nyeregtetőt és bádogfedést kapott. Felső oromzatdíszei, a koronapárkány konzolsora megsemmisült. Az épület az 1990-es rendszerváltásig és azután is állami tulajdonban volt, majd 13 évvel ezelőtt, 2008-ban az állam eladta egy magánvállalkozónak, akinek nagyívű tervei voltak a felújításra és a hasznosításra, de sajnos az akkori gazdasági válság keresztülhúzta a számításait. Amikor 2014-ben az új zalaegerszegi városvezetés elkezdte a régi épületek megmentését, sikerrel alkalmaztak egy megoldást a Zóna épületével kapcsolatban, és erre készülnek a volt tiszti klub esetében is. Az önkormányzat a Modern Városok Program állami támogatásának segítségével megvásárolta az ingatlant, azt szintén az állami keretből felújítja, majd a megújult épületet ingyenes használatba adja a kormányhivatalnak, amely használja, működteti, fenntartja, fizeti a rezsiköltségeket. Tehát megmentenek egy történelmileg is értékes épületet, felújítják, a fenntartása pedig nem az önkormányzat kasszáját fogja terhelni. Az épület felújításának tervei 2021 végéig elkészülnek, 2022-ben pedig a szükséges állami támogatás biztosítása esetén a felújítás is elkezdődhet.
A közelmúltban ülésezett a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlése. A jegyzői kollégiumának alelnöki posztját eddig dr. Lipovits Szilárd, Győr városának jegyzője töltötte be, akinek köztisztviselői jogviszonya megszűnt, ezzel pedig a jegyzői kollégiumban betöltött alelnöki poszt is megüresedett. Az MJVSZ közgyűlése egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül dr. Kovács Gábort Zalaegerszeg megyei jogú város címzetes főjegyzőjét választotta meg a jegyzői kollégium alelnökének. |
A gyerekeknek kell az álom
Szép Szilviát sokan ismerik grafológusként, igazságügyi szakértőként, azonban most egy másik oldaláról mutatkozik be az olvasóknak. A közelmúltban jelent meg Igaz mesék címmel kiadványa. A meseírás szépségéről a következőket mondja:
Egy fél életet iskolákban töltöttem. Sokáig tanulóként majd
mintegy huszonegy évig dolgozóként, ezért nagyon sok iskoláskorú
gyermekkel találkoztam. Óvodásokkal is. Továbbá grafológiai tanulmányaim
során nagyon sokat foglalkoztam kicsik írásaival is. Szüleim
pedagógusok, így a „téma” szinte az asztalon hevert. Nekem nincs
gyermekem, de számomra a meseírás mégsem volt valamiféle „pótlék”!
Mindig szívügyem volt az elesettek támogatása. Legyen szó akár
hajléktalanról, ismerős vagy ismeretlen emberről, segítségre szoruló
gyerekről (éhes, nincs kivel beszélgetnie, egyebek). Úgy látom, hogy
eredményt elérni igazán akkor lehet, ha a gyökerénél ragadjuk meg a
problémát! Ahhoz, hogy jól tudjunk majd aratni, jó talaj kell a magnak!
Jó földben még a satnya növény is szárba szökken! A gyermekek
kiszolgáltatottak. Nem kis felnőttek, mégis nagyon jó radarjuk van a
körülöttük lévő világra! Mindannyian tudjuk: az ember
test-lélek-szellem. A testtel törődünk a legtöbbet, a szellem
pallérozását meg az iskolától várják a szülők! Közben meg elfeledkeznek
mindenek mozgatójáról: a lélekről! Nem tudatosul a mai emberben az, hogy
a test csak a lélek „ruhája”! Számtalanszor tapasztaltam, hogy ha egy
gyereknek valami problémája akadt, tulajdonképpen nem az éhség, a rossz
tanulmányi eredmény vagy valami más volt a fő probléma, hanem a lelkük
szenvedett hiányt, s ez kínzó tud lenni. Egy gyereknek kellenek álmok,
kell mesevilág. Kell, amiből táplálkozhatnak, amiből tanulhatnak. Akkor
is, ha szerető család veszi őket körül. Nekem a meseírás „borult égből
villámcsapásként jött”. (nem elírtam, a derült ég ezután jött!)
Véletlenül. Bár tudjuk, igazából véletlenek nincsenek. A mesehőseim
valódiak, ahogy valahol a történetek is. Ezért is lett a könyv címe:
Igaz mesék. Itt nincs semmi trükk, minden valóságos! Tulajdonképpen
„lélekgyógyász” lettem, bár nem vagyok pszichológus. Az első
sikerélményektől kezdve az a cél lebegett előttem, hogy össze kellene
gyűjteni a mesetörténeteket és a legelesettebbeknek ajándékozni őket. A
kórházban fekvő gyerekeknek, könyvtáraknak, olyanoknak, akiknek a
legnagyobb szükségük van rá! Ezért örültem nagyon, hogy Balaicz
Zoltán polgármester úr partner volt ehhez! Kikértem a
véleményét, és ő ehhez a nevét is adta. Az egyik szemem sír, a másik
nevet – ahogy szokták mondani. Nevet, mert örömmel fogadja a közönség a
meséket, sír, mert nem tudom biztosítani, hogy minden gyerekhez eljusson
a könyv, aki kíváncsi rá.