Bokrétaünnep az AVL kutatóközpontjában Egyeztettek a felújításról Kinevezés Igaz mesék

 

 

Bokrétaünnep az AVL kutatóközpontjában

Újabb high-tech beruházás zalaegerszegen

Bokrétaünnepet tartottak az AVL Hungary új, zalaegerszegi kutatóközpontjában. A világ egyik legnagyobb független, grazi székhelyű járműipari-fejlesztő vállalata már ötszáz mérnököt foglalkoztat Magyarországon, és a zalaegerszegi tesztpálya közös működtetésében is részt vesz.

Balaicz Zoltán, Dirk Janetzko, Robert Fischer, Palkovics László és Vigh László

– AL –

Erről prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt köszöntőjében. Mint mondta, a kormány célkitűzése az, hogy Magyarország ne csak a gyártás, de a kutatás-fejlesztés területén is high-tech legyen. Ezért folyamatosan növelték a k+f tevékenységet támogató ráfordításokat, ami 2020-ban a GDP 1,6 százalékát tette ki. Ezenfelül létrehozták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot, majd a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-hálózatot. A magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében az államtól független fenntartói formába helyezték a 21 egyetemet, és több mint két és félszeresére növelték költségvetési forrásukat. Az elkövetkező tíz évben pedig 2700 milliárd forintot kívánnak ráfordítani fejlesztésükre. A miniszter rátérve az ünnepségre azt hangsúlyozta, hogy a zalaegerszegi járműipari tesztpályának bebizonyosodott a létjogosultsága, hiszen újabb és újabb beruházásokat vonz. A Piramis kutatóközpont mellett épül a Széchenyi István Egyetem kampusza, a Rheinmetall világszínvonalú harckocsigyára, valamint a globális járműipar egyik meghatározó szereplőjének, az AVL-nek 2022 tavaszára elkészülő irodája. A bokrétaünnepségen köszöntőt mondott Dirk Janetzko, az AVL Hungary Kft. ügyvezetője, valamint Robert Fischer, az AVL List GmbH technológiai vezetője. Elhangzott, hogy az érdi központ és a két budapesti, valamint kecskeméti telephely mellett Zalaegerszegen is irodát létesít az AVL Hungary. A cég itt is elsősorban járműtesztelést fog végezni. Ez magában foglalja a hajtáslánctesztelést, a komplett járművek tesztelését, az önvezető technológiák, a járműdinamikai rendszerek fejlesztését és tesztelését, mely utóbbinak a fő helyszíne a járműipari tesztpálya lesz. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos bejelentette, hogy a 99 százalékos készültségen álló tesztpályát várhatóan márciusban adják át. Mint mondta, az építkezés nem zárul le, hiszen a gyártók igényeinek megfelelően folyamatosan tovább bővítik. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt emelte ki, hogy a tesztpálya és a hozzá kapcsolódó beruházások révén már olyan gazdasági ökoszisztéma kezd kialakulni, amelyhez a termelés, a kutatás-fejlesztés, az innováció, az egyetemi háttér és a városi környezet is adott. Zalaegerszeg mindezzel már olyan szintre lépett, ami európai, sőt világviszonylatban is elismerésre méltó. A belső égésű, hibrid, valamint az elektromos motorok és hajtásláncok fejlesztésével foglalkozó AVL 2,5 milliárd forintból épülő zalaegerszegi kutatóközpontjában 150 főt foglalkoztatnak majd.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Egyeztettek a felújításról

Értékmentés, fenntartás

Egyeztetésre került sor dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, dr. Sifter Rózsa Zala megyei kormánymegbízott és Balaicz Zoltán polgármester részvételével az egykori tiszti klub épületének felújításáról és kormányhivatali épületté alakításáról.

Az ingatlan 1900-ban épült eklektikus stílusban. A jómódú Gráner kereskedő- és vállalkozócsalád építtette a házat. Egyedülálló a városban az előcsarnokszerű lépcsőháza, amiben hatalmas csillár függött. Emeletén lakások voltak, földszintjén bérelhető helyiségek. A Wlassics (mai Ady) utcai frontján szekerek behajtását is lehetővé tevő nagy kapu állt. A két világháború között Papp Béla cukrász bérelte ki a sarokra nyíló helyiségét. 1945 után, a kommunista diktatúra első éveiben államosították, majd változó nevekkel, honvédségi művelődési házzá (Zalaegerszegi Helyőrségi Művelődési Otthon) alakították át, belső elrendezését is megváltoztatták. Az 1970-es években egy nagyobb felújítás során tetőterét beépítették, a míves szellőzőket eltüntették, cserép helyett laposabb nyeregtetőt és bádogfedést kapott. Felső oromzatdíszei, a koronapárkány konzolsora megsemmisült. Az épület az 1990-es rendszerváltásig és azután is állami tulajdonban volt, majd 13 évvel ezelőtt, 2008-ban az állam eladta egy magánvállalkozónak, akinek nagyívű tervei voltak a felújításra és a hasznosításra, de sajnos az akkori gazdasági válság keresztülhúzta a számításait. Amikor 2014-ben az új zalaegerszegi városvezetés elkezdte a régi épületek megmentését, sikerrel alkalmaztak egy megoldást a Zóna épületével kapcsolatban, és erre készülnek a volt tiszti klub esetében is. Az önkormányzat a Modern Városok Program állami támogatásának segítségével megvásárolta az ingatlant, azt szintén az állami keretből felújítja, majd a megújult épületet ingyenes használatba adja a kormányhivatalnak, amely használja, működteti, fenntartja, fizeti a rezsiköltségeket. Tehát megmentenek egy történelmileg is értékes épületet, felújítják, a fenntartása pedig nem az önkormányzat kasszáját fogja terhelni. Az épület felújításának tervei 2021 végéig elkészülnek, 2022-ben pedig a szükséges állami támogatás biztosítása esetén a felújítás is elkezdődhet.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Kinevezés

A közelmúltban ülésezett a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlése.

A jegyzői kollégiumának alelnöki posztját eddig dr. Lipovits Szilárd, Győr városának jegyzője töltötte be, akinek köztisztviselői jogviszonya megszűnt, ezzel pedig a jegyzői kollégiumban betöltött alelnöki poszt is megüresedett. Az MJVSZ közgyűlése egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül dr. Kovács Gábort Zalaegerszeg megyei jogú város címzetes főjegyzőjét választotta meg a jegyzői kollégium alelnökének.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Igaz mesék

A gyerekeknek kell az álom

Szép Szilviát sokan ismerik grafológusként, igazságügyi szakértőként, azonban most egy másik oldaláról mutatkozik be az olvasóknak. A közelmúltban jelent meg Igaz mesék címmel kiadványa. A meseírás szépségéről a következőket mondja:

 Egy fél életet iskolákban töltöttem. Sokáig tanulóként majd mintegy huszonegy évig dolgozóként, ezért nagyon sok iskoláskorú gyermekkel találkoztam. Óvodásokkal is. Továbbá grafológiai tanulmányaim során nagyon sokat foglalkoztam kicsik írásaival is. Szüleim pedagógusok, így a „téma” szinte az asztalon hevert. Nekem nincs gyermekem, de számomra a meseírás mégsem volt valamiféle „pótlék”! Mindig szívügyem volt az elesettek támogatása. Legyen szó akár hajléktalanról, ismerős vagy ismeretlen emberről, segítségre szoruló gyerekről (éhes, nincs kivel beszélgetnie, egyebek). Úgy látom, hogy eredményt elérni igazán akkor lehet, ha a gyökerénél ragadjuk meg a problémát! Ahhoz, hogy jól tudjunk majd aratni, jó talaj kell a magnak! Jó földben még a satnya növény is szárba szökken! A gyermekek kiszolgáltatottak. Nem kis felnőttek, mégis nagyon jó radarjuk van a körülöttük lévő világra! Mindannyian tudjuk: az ember test-lélek-szellem. A testtel törődünk a legtöbbet, a szellem pallérozását meg az iskolától várják a szülők! Közben meg elfeledkeznek mindenek mozgatójáról: a lélekről! Nem tudatosul a mai emberben az, hogy a test csak a lélek „ruhája”! Számtalanszor tapasztaltam, hogy ha egy gyereknek valami problémája akadt, tulajdonképpen nem az éhség, a rossz tanulmányi eredmény vagy valami más volt a fő probléma, hanem a lelkük szenvedett hiányt, s ez kínzó tud lenni. Egy gyereknek kellenek álmok, kell mesevilág. Kell, amiből táplálkozhatnak, amiből tanulhatnak. Akkor is, ha szerető család veszi őket körül. Nekem a meseírás „borult égből villámcsapásként jött”. (nem elírtam, a derült ég ezután jött!) Véletlenül. Bár tudjuk, igazából véletlenek nincsenek. A mesehőseim valódiak, ahogy valahol a történetek is. Ezért is lett a könyv címe: Igaz mesék. Itt nincs semmi trükk, minden valóságos! Tulajdonképpen „lélekgyógyász” lettem, bár nem vagyok pszichológus. Az első sikerélményektől kezdve az a cél lebegett előttem, hogy össze kellene gyűjteni a mesetörténeteket és a legelesettebbeknek ajándékozni őket. A kórházban fekvő gyerekeknek, könyvtáraknak, olyanoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá! Ezért örültem nagyon, hogy Balaicz Zoltán polgármester úr partner volt ehhez! Kikértem a véleményét, és ő ehhez a nevét is adta. Az egyik szemem sír, a másik nevet – ahogy szokták mondani. Nevet, mert örömmel fogadja a közönség a meséket, sír, mert nem tudom biztosítani, hogy minden gyerekhez eljusson a könyv, aki kíváncsi rá.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


 

 

 

 

 

vissza az elejére