Szellemi, lelki találkozások Szobrok, melyek kicsipkézik a teret Online magazin a hulladékcsökkentés jegyében  

Szellemi, lelki találkozások

Megjelent merő béla új kötete

A találkozás fogalmát nem is olyan egyszerű meghatározni, hiszen bőven túlmutat a hétköznapi „Helló, Szia, hogy vagy?”, sokszor felszínes viszonyrendszeren. Merő Béla rendező számára például a színház a találkozások hosszú és küzdelmes folyamatát (is) jelenti.

– pet –

Találkozás az adott irodalmi művel/szöveggel, aztán a díszlet- és jelmeztervezőkkel, a zeneszerzővel, a színészekkel, végül a közönséggel. De a folyamatban ott van az önmaga ideájával, kifejezési vágyával való találkozás is. A napokban jelent meg Merő Béla Találkozások című kötete, melyben élete legfontosabb, legmeghatározóbb kapcsolatait eleveníti fel. A rendező a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban szervezett bemutatón érdeklődésünkre elárulta: ez már az ötödik kötete, melyből három (a mostanit is beleértve) a Pannon Tükör Könyvek sorozat részeként jelent meg. Az előző írások inkább afféle metszetek voltak, dokumentarista jelleggel, és főleg a színházról (köztük a Reflexről) szóltak. A mostani könyv viszont részben memoár jellegű, részben pedig esszé, de fotókat, újságcikkeket, elemzéseket is találunk benne. A színház persze itt is szóba kerül, annál is inkább, mert Merő Béla életében a Ruszt Józseffel való találkozás meghatározó és máig ható élmény volt. A visszaemlékezések sora azonban egy gyermekkori jóbaráttal indul. Baka Istvánnal, a későbbi költővel még a szekszárdi iskolaévek alatt ismerkedtek meg. Mindketten a város szülöttei, s mindketten 1948-ban látták meg a napvilágot. Merő Béla azt mesélte, hogy tulajdonképpen együtt alakult világképük. Állandóan olvastak, könyveket adogattak egymásnak, zenét hallgattak, színházról, filmekről, filozófiai kérdésekről beszélgettek. Ez a nagyon szoros szellemi kapcsolat az egyetem és a pályakezdés, valamint a „komoly” felnőttlét évei alatt is megmaradt köztük, és a költő korai, 1995-ben bekövetkezett haláláig tartott. Sőt, tulajdonképpen ma sincs vége. Hogyan is lenne? Hiszen mint a könyvből kiderül, a fontos találkozásoknak nincs közük a hétköznapi értelemben mért időhöz. Mert lényegük sokkal inkább a szellemi erőben, lelki hatásokban rejlik, és ezeket nem is lehet idősávok közé szorítani. Persze nemcsak gyermekkori, hanem későbbi találkozások is lehetnek ilyen elsöprő erejűek. A könyvben Baka Istvánon túl külön fejezet szól többek között Zalán Tibor íróról, Alexandr Gonobolin ukrán zeneszerző, hegedűművészről, Bécsy Tamás színháztörténész, esztétáról, Szergej Paradzsanov rendezőről, vagy a már említett színházalapító, rendezőről, Ruszt Józsefről. De nemcsak egyes személyek, hanem intézmények is hatottak Merő Bélára az elmúlt évtizedekben, így például a lengyel színházzal való találkozásai is bekerültek a kötetbe. Természetesen nem maradhatott ki az életre szóló találkozás sem; vagyis az a kapocs, cinkosság, mely feleségével, Schmidt Ágnessel köti össze. A Nő, aki kibírta őt egy életen keresztül – fogalmazott. A kötetbemutatón Nászta Katalin költő, előadóművész beszélgetett a szerzővel, aki szerint ez a könyv egy „vallomászuhatag”. Hihetetlen élmények, utazások, sztorik rejlenek az egyes fejezetekben, és ahogyan az lenni szokott, Merő Béla mindenről őszintén vall, minden témát kiveséz. Talán nem véletlen, hogy élete sosem volt konfliktusoktól mentes. A rendező találkozásai és viszszaemlékezései ugyanakkor korrajzul is szolgálnak; kibontakozik az 1970-es, ’80-es évek színházi, irodalmi és zenei világa, a hivatalos intézményrendszerrel és a nem hivatalos művészkörökkel együtt, de a rendszerváltozás utáni évekbe, évtizedekbe is bepillantást nyerhetünk. Mivel Merő Bélát máig ezer szál köti Zalaegerszeghez, azok is találhatnak ínyencségeket és érdekes történeteket a könyvben, akik érdeklődnek az elmúlt bő negyven év helyi művészeti élete iránt.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Dús László és Hajdú István

Szobrok, melyek kicsipkézik a teret

Dús lászló 80 a gönczi galériában

Nem szereti a szokványos dolgokat, és még mindig türelmetlen természet. Ezek a tulajdonságok viszont folyamatosan új ötleteket hoznak művészetébe; éljen akár Magyarországon, vagy az USA-ban… aztán meg újra Magyarországon.

– pP –

80 éves Dús László, zalaegerszegi születésű festőművész, aki a kerek évforduló alkalmából ezúttal szobrokkal lepte meg közönségét. A jubileumi kiállításnak a Gönczi Galéria ad otthont. Zalaegerszegre ritkán látogat el (utoljára 75. születésnapja alkalmából nyílt tárlata), ám nevét annál többször emlegetik szülővárosában. Az 1960-as, 1970-es évek fordulóján (a Képzőművészeti Főiskola befejezése után) itt élt és alkotott, létrehozva az Egervári Művésztelepet. De más művészeti kezdeményezések (szakkörök, művészlakások) is kötődnek hozzá. A képzőművész a hetvenes évek közepétől az USA-ban telepedett le, de 1999-ben visszatért Magyarországra. Azóta Budapesten él, és – mint az a mostani kiállításon is jól látszik – Mindig újít valamit. Óriásgrafikái mellett például égbe szökkenő, vagy kisméretű absztrakt szobrokat készít, hungarocell alapból. A tárlatnyitó előtt lapunknak azt mesélte: három éve kezdett el szobrokkal foglalkozni. Az ötletet az adta, hogy olyan festményeket is készített, melyeknek egy-egy része kilépett a térbe. Így kedve támadt továbbvinni ezt a gondolatot. Türelmetlen természet, ezért hungarocelltömbökből mintáz. Ezt sem olyan egyszerű „faragni”, de mégis gyorsan lehet dolgozni vele. A formákat aztán egy speciális eljárással bronzba öntik, majd ha szilárd állapotúvá váltak, cizellálják és színezik őket. Így jönnek létre az eltérő hatású felületek és színek, bár némelyiknél megmarad a hungarocellhatás is.
– A szobrokkal valami olyasmit sikerült elérnem, ami engem is meglepett. Mégis a korábbi munkáimnak, festményeimnek folytatásai ezek. A kopott felületek, textúrák érdekelnek, és a szobrok is erről szólnak, ilyen értelemben nincs különbség festmény és plasztika között. Csak most kiléptem a 3 dimenziós térbe – tette hozzá. Dús László azt mondja, nem szereti a szokványos dolgokat, ezért a teret is a hagyományostól eltérő módon rendezi be egy-egy kiállítás kapcsán. Most a Gönczi Galéria teljes hosszában (mintha egy végtelen asztal lenne) sorakoznak a szobrok, amik körbejárhatók. A nonfiguratív alakzatoknak nincs címe, az asszociációt a nézőre bízza. Úgy látja, hogy az amerikai közönség vevőbb az absztraktra. Tulajdonképpen a disszidálásának is az volt az egyik oka, hogy úgy érezte, itthon nem értik igazán ezt a stílust. A közönség itt jobban szereti, ha a művészet konkrétan ábrázol valamit, mint ha csak érzékeltet, sejtet. Nevetve tette hozzá, hogy bár már több mint húsz éve újra Magyarországon él, azt látja, hogy ez azóta se nagyon változott. De ma már mindez nem zavarja. A kiállítást Hajdú István műkritikus nyitotta meg, aki szerint a művész a szobraival kicsipkézi a teret. Mintha rajzok lebegnének a 3 dimenziós térben. Dús Lászlót születésnapja alkalmából Balaicz Zoltán polgármester is köszöntötte, felidézve az alkotó pályafutását és a korszakok, életszakaszok folyamatos változásait. A kiállítás január 21-ig fogadja a látogatókat.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Online magazin a hulladékcsökkentés jegyében

A könyvtár is csatlakozott a zöld kampányhoz

Az „Európai hulladékcsökkentési hét” kampány évente más-más szempontok mentén hívja fel a figyelmet a hulladékmegelőzés fontosságára. Idén a „körkörös közösségek” kerültek fókuszba; vagyis, hogy a kis helyi közösségek miképp tudnak részt venni a körforgásos gazdaságban. A programsorozat során a megelőzés, az újrahasználat és az újrafeldolgozás került leginkább szóba.

– pet –

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár idén is több rendezvénnyel csatlakozott a kampányhoz. Ennek része volt egy online kiadvány elkészítése, melyben többek között a környezetvédelem szempontjából fontos helyi kezdeményezésekre, illetve a témába vágó könyvekre hívják fel a figyelmet. Tóth Renáta igazgatóhelyettes érdeklődésünkre elmondta: szerették volna a tavaly elindított „zöld” kezdeményezéseiket (Öko barkács tippek, környezettudatos gyermekfoglalkozások) tovább folytatni. Az európai kampányhoz csatlakozva, a tagkönyvtárakkal közösen, változatos és színes programsorozatot állítottak össze az elmúlt hetekben. Az óvodásoktól a felnőtt lakosságon át, minden korosztályt próbáltak megszólítani. Iskolás csoportoknak, családoknak is tartottak különböző foglalkozásokat, előadásokat. Felhíva a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtésre, a környezetvédelemre és a különféle tárgyak, anyagok (potenciális hulladékok) szakszerű gyűjtésére, újrahasznosítására.
– Mindezek mellett ZEGIECO címmel egy online kiadvány is készült, ami hasznos segítséget adhat a „zölden” gondolkodóknak, vagy azoknak, akik épp erre az útra kívánnak lépni. Így merült fel Herbai Anikó olvasószolgálati csoportvezető és Deák Klaudia informatikus könyvtáros kollégáinkban a kiadvány ötlete. Az online magazin a könyvtár weboldaláról és Facebook-oldaláról is elérhető. Mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik a „zöld” témák iránt, szeretne környezettudatosabb háztartást vezetni, vagy érez némi kreativitást ahhoz, hogy tárgyakat mentsen meg a kidobástól – fogalmazott. A magazinban egy rövid bevezető után a tudatos vásárlásról, a csomagolásmentes zalaegerszegi üzletekről, a helyi termékek és termelők fontosságáról, a szelektív hulladékgyűjtésről (mit hová dobjunk?) is találhatnak hasznos információkat az olvasók. De a tematikus Facebook-csoportokról is szó esik, ahol a tagok például az otthoni zöldség- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos tapasztalataikat oszthatják meg egymással. A magazin talán egyik legfőbb üzenete az, hogy mindig tegyük fel magunknak a kérdést, mielőtt kidobásra ítélünk valamit: tudok neki új funkciót, újabb életet, értelmet adni? Mert ha igen, akkor tartsuk meg az adott tárgyat! Ezzel is csökkentve a hulladék mennyiségét. Az online magazinban ezenkívül környezetvédelmi témákkal kapcsolatos könyveket is ajánlanak a könyvtárosok, de azt is megtudhatjuk, hogy hol lehet használt könyveket beszerezni, vagy hol tudjuk leadni a már elolvasott, netán megunt köteteket. (Vagy akár más használati tárgyakat.) A kiadványban azzal kapcsolatban is találhatunk aktuális tippeket, hogy miképp tudunk környezettudatosak maradni karácsonykor. Nem szükséges mindig mindent papírba csomagolni, léteznek ennél kreatívabb megoldások is. Ha pedig ajándék: a magazin könyvajánlója akár ehhez is adhat pár ötletet.

 

 

 

 

 

vissza az elejére