Csontvázak szokatlan pozícióban

Tájékoztató a megyében zajló régészeti feltárásokról

Eke István, Simmer Lívia és Orha Zoltán	Rézkori tömegsír.

A Göcseji Múzeum legaktuálisabb feltárásairól tartottak közös sajtótájékoztatót az intézmény régészei. A bejárással egybekötött eseményre Sármelléken került sor, jelenleg ugyanis ott folyik az egyik legnagyobb kiterjedésű kutatás, mégpedig a tervezett M76-os út I. szakaszának végcsomópontja, valamint az autópálya mellé tervezett pihenőhely és benzinkút területén. A munkát a NIF Zrt. és a Várkapitányság Zrt. megbízásából végzi a múzeum csapata.

– pet –

A Sármellék – Száraz eleje elnevezésű lelőhely közelmúltbéli ásatásairól Eke István régész, ásatásvezető tájékoztatta a sajtót. Többek között elhangzott: az előzetes kutatások (terepbejárás, geofizikai felmérés) alapján már tudták, hogy a terület évezredek óta, több korszakban is lakott volt. A közel 40 hektáros területen zajló munka mindezt be is bizonyította, hiszen kilenc régészeti korszak jelenségei és leletei kerültek elő. A korai és a középső neolitikum, valamint a középső rézkor idejéből is településmaradványokat, sírokat tárták fel. A késő rézkorból (Bádeni kultúra; Kr. e 3400–3000) pedig a településmaradványok mellett tömegsírt is találtak. Több olyan temetkezés nyomára bukkantak, ahol az emberi csontvázak nem szokványos pozícióban voltak elföldelve. A régész szerint ezek a sírok akár háborús áldozatok temetkezési helyei is lehetnek, de az is lehet, hogy egy járvány során elhunyt embereket temettek ide. Sármelléken ezenkívül késő bronzkori (Halomsíros kultúra), kora vaskori (Hallstatt kultúra), késő vaskori (La Tčne kultúra) leleteket is találtak: fémművességhez kötődő tárgyakat, öntóformákat, illetve bronzdíszeket. De további temetkezések nyomait is. A területen – ahol december közepéig zajlik a kutatómunka – a római kor és az Árpád-kor nyomai is előkerültek. Zala megyében az elmúlt hónapokban több más településen vagy annak határában is dolgoztak a régészek. Például az M9-es út építésének vonalán, Alsónemesapáti határában, illetve az M76-os úthoz kötődően Alsópáhok környékén is. Ezekről az eredményekről Orha Zoltán régész, ásatásvezető számolt be. Az alsónemesapáti lelőhelyen valószínűleg a Betefalvának nevezett falu maradványait találták meg a szakemberek. A település első írásos említése 1335-ben történt, a források tanúsága szerint a 14–15. században nemesek által lakott falu volt. Határa a Pölöske-patakig (mai Szévíz-csatorna) terjedt, ahol a malmaik is működtek. 1600 körül a törökök elpusztították, átmenetileg el is néptelenedett, véglegesen pedig a 17. század második felében pusztult el a település. Egykori területe Alsónemesapátiba olvadt. Alsópáhok környékén pedig többek között a római hódítás idején itt élt kelta népesség hagyatéka került elő. A régészek ehhez kapcsolódóan két kemencét és kisebb-nagyobb gödröket tártak fel, de előkerült még egy sestertius, egy ép drótfibula, több trombitafibula, valamint egy temető részlete is. Simmer Lívia, a múzeum régészeti osztályának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: az M9-es gyorsforgalmi út további szakaszaihoz kapcsolódva Kisbucsa, Zalaszentiván és Pethőhenye térségében is folytak és folynak feltárások. Itt a késő újkőkortól a középkorig kerültek elő leletek. Az M76-os út építésének kapcsán pedig Keszthely-Fenékpuszta és Zalaapáti térségében is nyitottak kutatóárkokat, mintegy 50 ezer négyzetméteren. Előbbi helyen a római erődhöz kapcsolódó sánc történetéhez kaptak újabb információkat a régészek. Bizonyossá vált, hogy a sánc egykorú a több évtizede kutatott fenékpusztai erőddel.

vissza az elejére

Bemutatkoznak a dúdolók

Új zenei formáció alakult

A blues és a népzene alapjaiból merít az az új zenei formáció, mely december 23-án mutatkozik be először az adventi forgatag Dísz téri színpadán.

– pet –

A Dúdolók együttes alapítója és vezetője, Hangya Béla lapunknak elmondta, Kandó Imre barátjával három éve játszanak együtt, ez adta tulajdonképpen az ötletet, hogy zenekarrá bővüljenek. Furcsa, de a szerveződést segítette a pandémia is, hiszen az elmúlt egy évben – koncertek és egyéb programok híján – mindenki jobban ráért a zenével foglalkozni. Így állt össze a Dúdolók csapata (mely első körben a Dúdoló Lila Cerkák nevet viselte, de végül a rövidebb verzió maradt), melyben Hangya Béla énekel, gitározik, de ő a zene- és a dalszerző is, Kiss Szilvia énekel, Vörös Gábor (a Piramis együttes tagja) basszusgitározik, Kránitz Tóni szájharmonikázik, Kandó Imre pedig cajon ütős hangszeren játszik. Az akusztikus formáció a blues és a népzene gyökereihez nyúl vissza, a zenészek ugyanis mindkettőt afféle „alapnak” tekintik. A két stílus egymást kiegészítve, erősítve harmonikus egységet alkot. Hangya Béla elárulta, hogy a zenekar repertoárjába bekerült két József Attila-vers is, köztük a Tiszta szívvel, mely itt NixFater címmel szerepel. Ehhez készült egy klip, ami a Bogáncs állatmenhely támogatására buzdít, így a verssorok új értelmet nyertek. Az együttes két áthangszerelt számmal megemlékezik a legendás zalaegerszegi Matt zenekarról is, hiszen Béla ennek a csapatnak is az egyik meghatározó embere és dalszerzője volt. A Dúdolók többi száma saját szerzemény, magyar szövegekkel. A Mennyország című daluknak pedig szomorú aktualitást ad Kóbor János halála, a koncerten neki ajánlják majd a szerzeményt. A Dísz téren tíz számmal lépnek fel, és ez lesz a zenekar bemutatkozása, első nyilvános szereplése. Persze a kor technikai eszközeinek hála, néhány szám már elérhető a Youtube-on és az együttes Facebook-oldalán. A koncertre készül egy promóciós lemez is szerzői kiadásban, mely korlátozott mennyiségben hozzáférhető a barátok, ismerősök számára. Az együttes szájharmonikása, a Shabby Blues Band-ből ismert Kránitz Tóni érdeklődésünkre elmondta: nagyon örült a megkeresésnek, mert már régóta szeretett volna valamilyen akusztikus formációban részt venni a Shabby mellett. Megtiszteltetésnek érezte a felkérést, és azt is, hogy a Piramis basszusgitárosával, Vörös Gáborral zenélhet. Mindenki élvezte a közös munkát. A koncert december 23-án 16.30 órakor kezdődik a Dísz téren.

vissza az elejére