Régi karácsonyok nyomában Átadták a Pannon Tükör-díjakat Pálinka a népi gyógyászatban Művészeti album Elkészült Mihály deák szobra

Régi karácsonyok nyomában

Adventi programok a tourinform-irodában

Tuboly Andrea és Tódor Tamás Kummer-kávéház

Ínyencségek és igényes portékák minden korszakban voltak, ünnepek idején meg különösen. Ahol eladásra kínált áru van, ott kell lennie valamilyen marketingtevékenységnek is. Hogy hogyan készültek a zalaegerszegiek a 19–20. század fordulóján a karácsonyra, és milyen árucikkekkel, hirdetésekkel csalogatták a kereskedők a vásárlókat, kiderült a Tourinform-iroda adventi belvárosi sétáján.

– pet –

Tuboly Andrea irodavezető érdeklődésünkre elmondta, már a korábbi években is szerveztek adventi tematikájú sétát. Akkor a 20. század első évtizedének karácsonyvárását, ünnepségeit vették górcső alá; a századfordulótól egészen az első világháború kitöréséig. Idén „Karácsonyi históriák” címmel még előbbre utaztak az időben, és az 1880–1905 közötti időszakot járták körbe. A téma feldolgozása az iroda saját kutatásán alapult, hiszen szakmai anyag, komplex történeti áttekintés még nem született a 19. század végének karácsonyaival, vagy az adventi készülődéssel kapcsolatban. A séta menetét korabeli újságcikkek és hirdetések, valamint levéltári dokumentumok segítségével állították össze. Mindez nem volt egyszerű feladat, mert a régi hirdetésekben a legtöbbször nem adták meg az üzletek pontos helyét, címét. (Kisváros lévén, az itt élőknek valószínűleg egyértelmű volt, hogy melyik kereskedő üzlete hol található.) Az iroda munkatársai régi képeslapok, valamint levéltári feljegyzések alapján próbáltak közelebb kerülni a múlthoz. A kutatómunka során számos érdekességre bukkantak, melyekből aztán összeállt a teljes program. Tódor Tamás, az iroda munkatársa, a séta vezetője kérdésünkre néhány „ínyencségről” be is számolt. A 19. század végén Rosenthál Ignácz kereskedésében – mely a „Deák Ferencz sétány alatti utczában” működött – például hozzá lehetett jutni olyan csemegékhez, mint a francia mustár, vagy a szarvasgombával töltött májpástétom. Kummer Gyula cukrász pedig már az 1880-as évek végén árult kevert mandulából készült aprósüteményt. Nem is olcsón: kilóját 2 forintért mérte (ez ma körülbelül 7.600 forintnak felel meg), a pozsonyi kétszersült kilója pedig 1 forint 40 krajcárba került (ma nagyjából 5.300 forintot fizetnénk érte). Kaszter Sándor gyógyszerészetében, vagyis a Szentlélek patikában (mely az 1800-as évek végéig régi helyén, az Oh Patika utcában – ma Mozi köz – állt) az advent slágere 1892-ben a dr. Popp-féle növényszappan volt. De Persay-féle bajuszpedrőt is hirdettek a karácsonyi portékák között, melyet egy novai gyógyszerész készített. Mondani sem kell, hogy az alkoholos italok nagy népszerűségnek örvendtek már akkoriban is. „Kellemesebb meglepetést semmivel sem szerezhet az ember a barátjának az újévi ünnepek alkalmából, mint konyakkal; ezen egyaránt kiváló élvezeti és nélkülözhetetlen házi szerrel” – állt egy hirdetésben 1889-ben. A belvárosi séta során többek között a régi üzletek mai épületeihez látogathattak el az érdeklődők, de a korabeli éjféli misékről, a Karácsonyfa Egylet működéséről és az Arany Bárány Szállóban tartott estélyekről is sok érdekesség hangzott el. A Tourinform-iroda nemcsak a felnőttekre gondolt advent alkalmából, hanem a gyerekekre, családokra is. A Mikulás-váráshoz kapcsolódva például Mikulás Manófutamot szerveztek december 5-én. Tuboly Andrea ezzel kapcsolatban elárulta: ez a családi kalandjáték egy izgalmas nyomozás, mégpedig szabadtéren. Az iroda munkatársai által már korábban „életre hívott” játékos figura, Égerke nyomoz. Épp a Télapó vendéglátására készül, ám riadtan tapasztalja, hogy ük-ük-ük nagymamája titkos családi mézeskalácsreceptjét a molyok megrágták, itt-ott hiányoznak az összetevők és a mennyiségek. Szerencsére azonban a nagymama nyomokat hagyott a belvárosban, hogy a recept sose vesszen feledésbe. A gyerekek és szüleik, nagyszüleik ennek nyomába eredhettek a vidám délutánon.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Átadták a Pannon Tükör-díjakat

Megjelent az idei utolsó lapszám is

A tavalyihoz hasonlóan három kategóriában – líra, próza, kritika – adta át a Pannon Tükör-díjakat a kulturális folyóirat szerkesztősége. Az elismerést 2020-ban alapították a lap 25. születésnapja alkalmából. A díjátadóra mindig decemberben kerül sor annak emlékére, hogy a Pannon Tükör próbaszáma annak idején ebben a hónapban jelent meg.

– pet –

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett eseményen egyúttal a folyóirat ez évi utolsó lapszámát is bemutatták. A résztvevőket Bubits Tünde főszerkesztő, valamint Nagygéci Kovács József főszerkesztő-helyettes köszöntötte, gratulálva az idei nyerteseknek. A díjat líra kategóriában Nagy Betti költő, kritika kategóriában Smid Róbert kritikus, próza kategóriában pedig András László író vehette át. A rendezvényen Nagy Betti volt jelen, akinek Balaicz Zoltán polgármester adta át az elismerést; Németh János keramikusművész e célra készített plasztikáját. Smid Róberttel és András Lászlóval egy korábban rögzített online beszélgetést láthattak a résztvevők. Nagy Bettit pedig Nagygéci Kovács József kérdezte a helyszínen. A díjazottak kiválasztásával kapcsolatban elhangzott: fontos a szakmaiság, a lappal való jó kapcsolat, illetve hogy rendszeresen publikáljon az illető a Pannon Tükörben. A szerkesztőség vezetői arra is törekednek, hogy a kitüntetettek között legyen egy helyi, vagyis zalai kötődésű szerző. Nagy Betti kiválóan megfelelt ezeknek a kritériumoknak. Persze mindez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy más országos lapokban is publikáljon. A folyóirat legfrissebb, hatodik számával kapcsolatban Bubits Tünde elmondta: az idei utolsó lapszám Zalaegerszegre fókuszál. Turbuly Lillát, Nagy Bettit, Lackner Lászlót, Merő Bélát és Barasits Zsuzsannát is olvashatjuk a lap hasábjain. A helytörténet rovat ezúttal a zalai hadikórházak 1942–45 közötti életébe kalauzolja el az olvasót. A tanulmányt Simon Beáta levéltári könyvtáros jegyzi. A lapot ezúttal Nagy Kálmán festményei illusztrálják, akinek legutóbbi párizsi kiállításáról Kostyál László művészettörténész értekezik. De a társművészetek rovatban Németh János keramikusművész októberi zalaegerszegi tárlatáról is olvashatnak az érdeklődők. A főszerkesztő örül annak, hogy a nehéz pandémiás év ellenére nemcsak a hat lapszámot tudták megjelentetni, hanem négy új kötet is napvilágot látott a Pannon Tükör-könyvek sorozat keretében.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Pálinka a népi gyógyászatban

A hungaricumok közé sorolt pálinka gyógyhatásairól, népi gyógyászatban való alkalmazásáról és a történelem során változó szerepéről, egészen a múlt században megjelenő alkoholizmusig terjed az a tárlat, melyet a keszthelyi Balatoni Múzeum kínál, március 19-ig a látogatóknak. Az érdekes információk között zalaegerszegi vonatkozásút is találhatunk.

– b. k. –

Mind az archaikus gyógyászat, mind a pálinkakészítés története iránt érdeklődőnek érdemes betekinteni ide. De az is talál hasznos információt, aki éppen mostanában tanulja, gyakorolja a házi pálinkafőzés fortélyát, hiszen még szaktanácsadó elérhetőségével is szolgál a múzeumi anyag. A desztilláció az alap, ezért innét, i. e. 600-tól indul a tárlat. Az univerzális gyógyító, „élet vize” titulus pedig egy ismeretlen remete által kínált gyógyitalból lett, amely a legenda szerint Károly Róbert köszvényben szenvedő feleségét meggyógyította és különösen hosszú életűvé tette. De különböző „nyavalyákra” való pálinka- és gyógynövényfőzetekből is van kínálat, a hivatalos orvoslás és a szájhagyomány útján terjedő praktikákból egyaránt válogatva. Fejfájástól a veszettségen, a pestis házi gyógyításán át a világháborúkban az elsősegély-felszerelés részét képező pálinkáig, sok minden olvasható itt. De az érdekességek között a Keszthelyi kolera könyvről, illetve a világjárványokkal kapcsolatos történelmi tényekről is lehet informálódni. (Az első biológiai fegyvert a tatárok vetették be 1346-ban, pestisben elhunyt katonákat dobva az ellenség közé.) A tárlat másik része a pálinkafőzés folyamatát mutatja be, és ad ma is hasznos tanácsokat az ezzel foglalkozóknak. A zalaegerszegi vonatkozás pedig már az alkoholok bódító világából való, amikor is ilyen befolyásoltság miatt akadt incidens az egykori Kummer-kávéházban. De a kávéház, illetve híres párlatok, likőrök történetéről is olvashatunk. S végül egy recept, melyet akár ki is lehet próbálni, de csak jó minőségű, házilag készített alapanyagokból. Végy négyszer párolt aqua vitaet (pálinka), három részben rozmaring levelét és virágát két részben. Rakd bele jól záródó edénybe, 50 órát álljon meleg helyen, akkor lombikban desztilláld le. Minden héten egyszer reggel ételben vagy italban végy magadhoz egy keveset, kezedet, arcodat, fájós részeidet mosd meg benne. Megújítja az életerőt, élesíti az elmét, tisztítja a velőt és az idegeket, helyreállítja és megőrzi a látást és megnyújtja az életet.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Művészeti album

Nagy kálmán munkásságáról

A festőművész 65. születésnapjára rendezett jubileumi kiállítás záróeseményeként mutatták be azt az albumot, mely szintén a jeles évforduló alkalmából készült. A kiadványba Nagy Kálmán festményei, novellája, valamint néhány róla szóló írás került.

A tárlat finisszázsán dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a színes kötetet, melyet maga Nagy Kálmán szerkesztett. Többek között elhangzott: a könyv nem afféle kiállítási katalógus, hiszen nemcsak a Gönczi Galériában bemutatott művek közül válogattak. Bár a tárlathoz hasonlóan, a könyv is az utóbbi évek alkotásaiból szemezget, de azért néhány régebbi festmény is szerepel benne. A 400 példányban megjelent album több tanulmányt tartalmaz, például Tóth Csaba, Kostyál László, sőt Boncz Barnabás jelenlegi és néhai gondolatait is olvashatjuk Nagy Kálmán művészetéről, de az alkotó életútjának főbb állomásai is megelevenednek. A művészettörténész szerint már ideje volt, hogy egy szép, kemény táblás kiadvány foglalja össze a festőművész munkásságát. Egy olyan kötet született, melyet jó kézbe venni – hangzott el a rendezvényen, melyen a művész egy kisebb koncertet is adott zenésztársaival.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Farkas Ferenc legújabb alkotása.

Elkészült Mihály deák szobra

Új köztéri alkotás a belvárosban

Zalaegerszeget 600 évvel ezelőtt, 1421. június 24-én egy királyi oklevélben említették először mezővárosként. Az elmúlt hónapokban több rendezvénynyel is megemlékezett a város az évfordulóról.

– pet –

Az események zárásaként szoboravatásra kerül sor; elkészült ugyanis Farkas Ferenc szobrászművész legújabb alkotása, mely a mezőváros első ismert városbírójának, Mihály deáknak állít emléket. A köztéri alkotást a Göcseji Múzeum mellett állították fel az elmúlt héten, a hivatalos avatás lapunk megjelenését követően, december 17-én lesz. A szobor elhelyezésekor Farkas Ferenc érdeklődésünkre elmondta: az egykori városbíró szobra bronzból készült, és a 15. századi férfiviseletek, valamint egy Zsigmond korabeli szoborlelet alapján mintázta meg a figurát. Az öltözék megjelenítésében segítségére volt dr. Bilkei Irén történész is. Mihály deákot egy írópadnál, „hivatali ügyeinek intézése közben” láthatják majd a járókelők. A szobrászművész azt is elárulta, hogy az előzetes tervekhez képest módosított egy kicsit a kompozíción, hiszen az írópad nyitottabb lett; a drapéria és a széklábak vonalai így jobban látszódnak. Az alak gallérjánál és ingénél pedig némi művészi játék is megfigyelhető. A kissé „kicsavarodott” testhelyezettel kapcsolatban a művész azt mondta, hogy nem szeretett volna egy asztal fölé görnyedő figurát megjeleníteni, mert az már inkább a kódexmásolókat idézné. A figura a kifelé forduló testtartásával sokkal inkább egy aktív alak, aki éppen láttamoz valami hivatalos dokumentumot, de közben az emberek (ügyfelek) felé fordul. Ezzel szerette volna nyitottabbá, közvetlenebbé tenni a kompozíciót. A szobor köré egy bazaltkockás burkolat is készül, mely bekapcsolja az alkotást az utca, illetve a tér struktúrájába.

 

 

 

 

 

vissza az elejére