Zalaegerszegért díjasok – 2021 |
Zalaegerszegért díjasok – 2021
Darabos
Géza építészmérnök, a Zalaegerszegi Vívó Egylet vezetője |
Darabos Géza vívás iránti elkötelezett szeretete, a sportág
támogatása eleinte vívószülői minőségéhez köthető. Később azonban már
hivatalosan is a zalaegerszegi vívás egyik elhivatott segítője, hiszen 2014-től
a vívóegylet elnökeként sokat fáradozik a sportág népszerűsítésén. A fiatalok
testi-lelki fejlesztését, sportolásra, mozgásra ösztönzését céljául kitűző klub
élén sokat tett a megfelelő infrastrukturális körülmények kialakításáért, többek
között a modern, minden igényt kielégítő, az egylet múltjához, hagyományaihoz
méltó vívóterem létrejöttéért. A jelenlegi pandémiás helyzet új kihívás elé
állította a Zalaegerszegi Vívó Egylet vezetőit, az edzőket, a sportolókat
egyaránt. Az elnökség kapcsolattartási protokollt dolgozott ki, hiszen kiemelten
fontosnak tartják a szokatlan élethelyzet megfelelő szinten történő kezelését,
egymás támogatását a hétköznapokban. A sportklub olyan családias, összetartó
közösséggé nőtte ki magát az elmúlt időszakban, melynek értékét nemcsak a
kimagasló eredmények, dobogós helyezések adják, hanem a kitűzött célok, az
emberi karakterek, az erő, a lendület; mindebben Darabos Géza
szerepe vitathatatlan.
Őriné dr. Bilkei Irén PhD régész,
főlevéltáros, a Zala Megyei Levéltár címzetes igazgatója |
Őriné Dr. Bilkei Irén 1954-ben született Pécsett. A pápai
Türr István Gimnázium és Kollégiumban érettségizett, majd az ELTE latin–régészet
szakán szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányait levéltár szakon folytatta.
2007-ben doktori fokozatot szerzett. 1977-ben a keszthelyi Balatoni Múzeumban
kezdett el dolgozni muzeológusként. Tudományos tevékenységét 1983-tól mai nevén
Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárában folytatta levéltárosként,
1994-ben az intézmény igazgatóhelyettesévé, 1995-ben igazgatójává nevezték ki,
2010-ben főlevéltáros, címzetes igazgatóként dolgozik. Kiemelkedő munkáját
számos publikáció, érdekes kötet, tudományos írás dicséri, szakterülete
elsősorban a Zala megyei történeti kutatásokra koncentrálódik, a 16. századdal
bezárólag. Feldolgozta többek között Zala vármegye 1555–1711-ből származó
közgyűlési jegyzőkönyveit, a zalavári és nagykapornaki konventek hiteleshelyi
levéltárak okleveleit, általa nyerhetünk bepillantást a középkori Zalaegerszeg
mindennapjaiba, de a római kori sírkövek, feliratok bemutatása is dr.
Bilkei Irén nevéhez fűződik.Tudományos munkája nem merül ki a kutatás
területén, előadásaival számos érdekes témába avatja be az érdeklődőket,
közelebb hozva a középkor emberének hétköznapjait.
Fabio Gentile |
Fabio Gentile 1969. augusztus 10-én született. 1998-tól
önkormányzati képviselő, 2007–2012 között Gorizia testvérváros alpolgármestere,
jelenleg pedig Friuli Venezia Giulia tartomány közigazgatási titkára. A két
város közötti kapcsolatok elmélyítésében alpolgármesterként kezdte meg a munkát,
tudatosan keresve olyan – kulturális, oktatási, gasztronómiai – kapcsolódási
pontokat, amelyekben Gorizia és Zalaegerszeg kapcsolatai kiteljesedhetnek.
Előkészítő munkájának köszönhető, hogy a két város közötti, hetvenes évekre
visszanyúló kapcsolatokat 2014-ben Ettore Romoli polgármester és
Balaicz Zoltán alpolgármester hivatalosan is megerősítette. Ezt
követően Gorizia szinte minden évben gasztronómiai standdal képviseltette magát
az Egerszeg Fesztiválon, s számos esetben érkezett városunkba a kultúránk iránt,
és a helyi gasztronómia iránt érdeklődő csoport. Mindezek mellett pedig városunk
delegációja is évről évre ellátogatott a goriziai „Határok Ízei” Fesztiválra,
mely alkalmakkor városaink kapcsolatának még szorosabbra fűzésében Fabio
Gentile elkötelezett és lelkes hozzáállásával aktív szerepet vállalt.
Fabio Gentile a kulturális kapcsolatok felvirágoztatása érdekében
folyamatosan keresi városunkat terveivel, ötleteivel, amelyek sajnos az elmúlt
időszakban a koronavírus világjárvány miatt nem valósulhattak meg. Azonban
bízunk abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése iránt elkötelezett
képviselő tervei a közeljövőben immár akadály nélkül valósulhatnak meg.
Cziborné Vincze Amália, a Polgármesteri Hivatal nyugalmazott közgazdasági osztályvezetője |
Cziborné Vincze Amália a Csány László Közgazdasági
Szakközépiskola számvitel–gazdálkodás szakára jelentkezett, ahol érettségit tett.
Ezt követően a Pénzügyi és Számvitelei Főiskolán közgazdász, mérlegképes
könyvelő végzettséget szerzett. Eleinte üzemgazdasági elemzésekkel, statisztikai
adatszolgáltatásokkal foglalkozott a Zalaegerszegi Polgármesteri Hivatalban,
később revizorként, a közgazdasági osztály osztályvezető-helyetteseként az
önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzése is a
feladatai közé tartozott. 2002-től osztályvezetőként többek között az
önkormányzat költségvetésének tervezéséért és gazdálkodásának irányításáért
felelt. 2021 nyarán nyugdíjba vonult, ám tanácsadóként továbbra is segíti a
polgármester munkáját. Példaértékű, elkötelezett munkáját 2004-ben a „Köz
Szolgálatáért Érdemjel” bronz fokozatával, 2008-ban a Magyar Köztársasági Bronz
Érdemkereszttel méltatták. Kimagasló tudása, szakértelme, szorgalma, több
évtizedes munkássága és emberi értékei elismerésre méltó, követendő példát
állítanak a kortársai és a fiatalabb generációk elé.
Dr. Sáska József, a NIVODENT vezető főorvosa, implantológus |
Dr. Sáska József Esztergomban született, általános és középiskolai
tanulmányait is itt végezte. Az érettségit követően a Semmelweis Orvostudományi
Egyetem fogorvos szakán tanult tovább. A diploma megszerzése után, 1981-től a
Zala Megyei Szent Rafael Kórház rendelőintézetében dolgozott.
1984-ben fog- és szájsebészeten szakvizsgát tett. 1986–1992-ig a Zala Megyei
Szent Rafael Kórház szájsebészeti osztályának adjunktusa. Időközben
magánrendelésen is fogadja a betegeket, 1995-ben megalapítja a NIVODENT
Fogászati és Szájsebészeti Bt.-t. 1995-től 5 vegyes fogászati körzet és 2
városkörnyéki fogászati körzet közfinanszírozott ellátásáért felel. 1995-ben
konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgát is tett. Szakmai ismereteit
folyamatosan bővítette, 2006-tól megyei fogászati és szájsebészeti szakfelügyelő
főorvosként is dolgozik. 2021 áprilisában, 44 év munkaviszony után vonult
nyugdíjba.
Prokné Tirner Gyöngyi népművelő, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház vezetője |
Prokné Tirner Gyöngyi a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház
vezetője, földrajz–rajz szakos tanárként végzett az Egri Tanárképző Főiskolán.
2007-től vezeti a gébárti alkotóházat. Prokné Tirner Gyöngyi a
házat népi alkotó házzá, a népi mesterségek tanműhelyévé, oktatóbázisává,
kiállítójává tette. A ház ad helyet GébArt néven annak a nemzetközi
művésztelepnek, amely az idén 30 éves, és eddig legalább 150 alkotó vett részt
annak munkájában nemcsak hazánkból, de Európa, a Kárpát-medence mellett voltak
már Amerikából, Ázsiából és Afrikából is résztvevői. A ház a Zala Megyei
Népművészeti Egyesület alkotóbázisa is egyben. A Gébárti Alkotóház számos, a
népművészet egyes ágaival foglalkozó szakkörnek ad helyet. Prokné Tirner
Gyöngyi tevékenysége mindezekben nem merül ki, hiszen alapító tagja a
Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, alapító tagja a Zala Megye
Népművészetéért Alapítványnak és a Göcseji Falumúzeumért Alapítványnak, tagja a
Magyar Népművelők Egyesületének és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesületnek és a
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrző bizottsági tagja. Publikációs
tevékenységet is folytatott az elmúlt évtizedekben. Ennek a tevékenységnek az
elemei többek között – Egy fazekasdinasztia remekei – A Czúgh család
emlékkiállítása (Zala Megyei Művelődési, Képzési Központ kiadásában 2004
Zalaegerszeg. Bereczky Csaba – Prokné Tirner Gyöngyi:
Saját örömére, mások gyönyörűségére – Soós Lajos fafaragó, a
népművészet mestere munkássága bemutatása a Zala Megyei Művelődési, Pedagógiai
Intézet, Szakképző Iskola kiadásában, 2007. Pápai Sándor fafaragó,
a népművészet mestere munkásságának bemutatása stb. 2021 decemberében nyugdíjba
készül. Nyugdíjazásával egy kitűnő szakember adja majd át a stafétabotot
utódjának úgy, hogy az alkotóház lehetőségei a további színvonalas működést
biztosítani tudják.
Horváth Zoltánné, a zalaegerszegi
Liszt Ferenc Általános Iskola nyugalmazott tagintézmény-vezetője |
Tanítónői indulását meghatározta a szülőktől (Vajda József és
Marton Etelka) kapott példa: gyermekszeretet, alkotómunka, nyitottság,
hasznosság, hatás a környezetre. Első munkahelye (a zalaegerszegi József
Attila Általános Iskola) után 1983-tól különböző feladatkörökben
dolgozott abban az intézményben, ahol végül lezárta aktív pedagógiai
pályáját.Tagintézmény-vezetőként az intézményi integráció időszakában (2002)
partner volt az átalakulásban, és súrlódásmentesen menedzselte az átalakítás
folyamatát, őrizve értékeinket és példát mutatva segítette új kollégák
beilleszkedését a tantestületbe. Ez az időszak az oktatási, a kulturális
pályázatok időszaka volt számára. Ének-zene tagozatos énekkarunk nemzetközi
sikereihez hozzájárult szervezőmunkája. A Pedagógiai Program kidolgozásának első
generációs csapatához tartozott, számos intézményi kapcsolatot épített az
országban és az országhatáron túl. Az iskola történetét és pedagógiai
hitvallásunkat bemutató kiadványok, kötetek szerkesztőjeként hozzájárult az
intézmény megismertetéséhez. 20 éve, 2001-ben egyéni kezdeményezéssel hozta
létre a képzőművészeti teret állandó kiállítások rendezésével: tanítványaink
személyiségformálása, művészeti nevelése és a szép iránti igényük fejlesztése
céljából.
Nyugdíjazása óta folyamatosan és rendszeresen készíti elő, szervezi, rendezi a
mindenkori alkotóművészi prezentációkat, vagyis az események teljes
lebonyolítását. Így kötődik aktívan saját iskolájához. A tanévek
kiállításmegnyitói, az óraközi szünetekben üdítő epizódok. Hatásuk azonban
jelentősebb. Ma 26–34 évesek azok a „lisztesek”, akik már részesei voltak az
iskolagaléria kezdeti korszakának.
Kereki Zoltán magyar válogatott labdarúgó |
Nevelőklubja a Kőszegi Textiles SE volt. Innen került 18 évesen két évre
Körmendre. Szombathelyen a Haladásnál lett élvonalbeli labdarúgó és válogatott.
1979-ben csapata kiesett az NB I-ből, és ekkor igazolt át Zalaegerszegre, bár az
első hírek még az Újpesti Dózsáról szóltak. A két klubban összesen 315
élvonalbeli mérkőzésen szerepelt és 50 gólt szerzett. Pályafutását az osztrák FC
Wacker Innsbrucknál fejezte be (1984–1986). 1976 és 1980 között a magyar
válogatottban 37 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai
világbajnokságon szereplő csapat tagja. 1986–1987-ben a Nagykanizsai Olajbányász
vezetőedzője volt. Ezután három idényen át a Zalaegerszegi TE utánpótlás
szakágvezetője, edzője. 1988 januárjától a felnőttcsapat mellett pályaedzőként
tevékenykedett, majd 1989 októberében vezetőedző lett. Sportvezetőként az
1990–1991-es idényben a Haladás VSE labdarúgó-szakosztály vezetője,
1992–1993-ban a BVSC utánpótlás-igazgatója. 1993-ban jelölt volt az MLSZ elnöki
tisztért zajló szavazásán, de nem jutott elegendő vokshoz. Ezután az MLSZ-nél
dolgozott, mint utánpótlás-igazgató. 2009–2010 között ő volt a ZTE FC
utánpótlás-igazgatója. Zalaegerszeg jó hírét vitte és viszi az országban.
Sportolói életútja mindent elmond.
Zalaegerszegi Parkinson Egyesület |
A Zalaegerszegi Parkinson Klub 1998-ban Tolvaj Márta kezdeményezésére alakult,
azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kórban szenvedő, depresszióba sülylyedt
édesapja számára társaságot biztosítson. Közös cél, hogy segítsék a betegeket
mindazon ismeretek átadásával, melyek által könynyebbé válnak a hétköznapok
számukra. A 2001-ben egyesületté alakult szerveződés munkáját a kezdetektől
segítette a Zala Megyei Szent Rafael Kórház neurológiai osztálya. A jelenleg
közel 50 tagot számláló egyesület indíttatása, hogy az orvosi ellátás mellett
segítse az érintettek és családjuk mindennapjait. Évente két nagyobb
rendezvényük mellett, vízi tornán vehetnek részt a termálfürdőben, és a
neurológia gyógytornászai is foglalkoznak velük a kórházban. A tagok agilitását
jól példázza, hogy 2007-ben az egyesület szervezte a Parkinson-világnapot.
Baráti kapcsolatok, vidám rendezvények, közös programok jellemzik az egyesületet.
Adventkor, újévkor találkozókat tartanak, nyaranta kirándulásokat szerveznek,
melyek helyszínei a Gébárti-tó, az ott lévő kézművesek háza, valamint az
alsóerdei Azáleás-völgy. Az egyesület több évtizedes működésében a tagok
aktivitása és az önkéntesek munkája egyaránt szerepet játszik. Az elmúlt években
befolyt támogatásokból gyógytornaeszközöket vásároltak, elmondható, hogy a
készlet folyamatosan bővül. A civil szervezetekkel való szoros együttműködés
fontossága a gyógyításban is elengedhetetlen, hiszen közös a cél: minél
hosszabban és jó életminőségben tudjanak élni a betegek.
Évgyűrűk Nyugdíjas Klub (Zalaegerszeg-Csácsbozsok) |
Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub Zalaegerszeg csácsbozsoki városrészének
nyugdíjasklubja. 2005. január 21-én alakult és az elmúlt évben ünnepelte
alapításának 15. évfordulóját. A klub a városrész meghatározó közössége,
amelynek tevékenysége kihat az egész városrész kulturális életére. Jelenleg több
mint 60 tagot számlál. A klubot 14 évig a Zalaegerszegért díjas Király Imre
vezette, majd 2019-ben az elnökséget Nagy László vette át, aki nem sokkal a
jubileumi ünnepség megtartása után tragikus hirtelenséggel elhunyt. Mostani
vezetője Szabó Gyuláné, Ibolya, bár nehéz időszakban vette át az
elnöki feladatokat, gondos odafigyeléssel, nagy lelkesedéssel élesztette újra a
klub tevékenységét, vezeti a klubot, szervezi programjaikat. A klub baráti, de
egyúttal jelentős kulturális és gazdasági értékeket is létrehozó közösség. A
nyugdíjasklub a város határain túl is ismert dalkört működtet, s különböző
programjaira városszerte kíváncsiak az emberek.
A Zalaegerszegért díjak ünnepélyes
átadására szűkebb körben, 2021. december 17-én kerül sor a város
Dísztermében, a belépésnél lázméréssel, kézfertőtlenítéssel,
maszkviseléssel. Az elismerések átadását követő fogadás elmar ad.
(Minderről Balaicz Zoltán polgármester tájékoztatott
Facebook-bejegyzésében.) |