Zalaegerszegért díjasok – 2021      

 

Zalaegerszegért díjasok – 2021

Darabos Géza építészmérnök,
a Zalaegerszegi Vívó Egylet vezetője


Darabos Géza vívás iránti elkötelezett szeretete, a sportág támogatása eleinte vívószülői minőségéhez köthető. Később azonban már hivatalosan is a zalaegerszegi vívás egyik elhivatott segítője, hiszen 2014-től a vívóegylet elnökeként sokat fáradozik a sportág népszerűsítésén. A fiatalok testi-lelki fejlesztését, sportolásra, mozgásra ösztönzését céljául kitűző klub élén sokat tett a megfelelő infrastrukturális körülmények kialakításáért, többek között a modern, minden igényt kielégítő, az egylet múltjához, hagyományaihoz méltó vívóterem létrejöttéért. A jelenlegi pandémiás helyzet új kihívás elé állította a Zalaegerszegi Vívó Egylet vezetőit, az edzőket, a sportolókat egyaránt. Az elnökség kapcsolattartási protokollt dolgozott ki, hiszen kiemelten fontosnak tartják a szokatlan élethelyzet megfelelő szinten történő kezelését, egymás támogatását a hétköznapokban. A sportklub olyan családias, összetartó közösséggé nőtte ki magát az elmúlt időszakban, melynek értékét nemcsak a kimagasló eredmények, dobogós helyezések adják, hanem a kitűzött célok, az emberi karakterek, az erő, a lendület; mindebben Darabos Géza szerepe vitathatatlan.


 

 

Őriné dr. Bilkei Irén PhD régész, főlevéltáros,
a Zala Megyei Levéltár címzetes igazgatója

Őriné Dr. Bilkei Irén 1954-ben született Pécsett. A pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban érettségizett, majd az ELTE latin–régészet szakán szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányait levéltár szakon folytatta. 2007-ben doktori fokozatot szerzett. 1977-ben a keszthelyi Balatoni Múzeumban kezdett el dolgozni muzeológusként. Tudományos tevékenységét 1983-tól mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárában folytatta levéltárosként, 1994-ben az intézmény igazgatóhelyettesévé, 1995-ben igazgatójává nevezték ki, 2010-ben főlevéltáros, címzetes igazgatóként dolgozik. Kiemelkedő munkáját számos publikáció, érdekes kötet, tudományos írás dicséri, szakterülete elsősorban a Zala megyei történeti kutatásokra koncentrálódik, a 16. századdal bezárólag. Feldolgozta többek között Zala vármegye 1555–1711-ből származó közgyűlési jegyzőkönyveit, a zalavári és nagykapornaki konventek hiteleshelyi levéltárak okleveleit, általa nyerhetünk bepillantást a középkori Zalaegerszeg mindennapjaiba, de a római kori sírkövek, feliratok bemutatása is dr. Bilkei Irén nevéhez fűződik.Tudományos munkája nem merül ki a kutatás területén, előadásaival számos érdekes témába avatja be az érdeklődőket, közelebb hozva a középkor emberének hétköznapjait.

 

 

 

Fabio Gentile


Fabio Gentile 1969. augusztus 10-én született. 1998-tól önkormányzati képviselő, 2007–2012 között Gorizia testvérváros alpolgármestere, jelenleg pedig Friuli Venezia Giulia tartomány közigazgatási titkára. A két város közötti kapcsolatok elmélyítésében alpolgármesterként kezdte meg a munkát, tudatosan keresve olyan – kulturális, oktatási, gasztronómiai – kapcsolódási pontokat, amelyekben Gorizia és Zalaegerszeg kapcsolatai kiteljesedhetnek. Előkészítő munkájának köszönhető, hogy a két város közötti, hetvenes évekre visszanyúló kapcsolatokat 2014-ben Ettore Romoli polgármester és Balaicz Zoltán alpolgármester hivatalosan is megerősítette. Ezt követően Gorizia szinte minden évben gasztronómiai standdal képviseltette magát az Egerszeg Fesztiválon, s számos esetben érkezett városunkba a kultúránk iránt, és a helyi gasztronómia iránt érdeklődő csoport. Mindezek mellett pedig városunk delegációja is évről évre ellátogatott a goriziai „Határok Ízei” Fesztiválra, mely alkalmakkor városaink kapcsolatának még szorosabbra fűzésében Fabio Gentile elkötelezett és lelkes hozzáállásával aktív szerepet vállalt. Fabio Gentile a kulturális kapcsolatok felvirágoztatása érdekében folyamatosan keresi városunkat terveivel, ötleteivel, amelyek sajnos az elmúlt időszakban a koronavírus világjárvány miatt nem valósulhattak meg. Azonban bízunk abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése iránt elkötelezett képviselő tervei a közeljövőben immár akadály nélkül valósulhatnak meg.


 

 

Cziborné Vincze Amália, a Polgármesteri Hivatal nyugalmazott közgazdasági osztályvezetője

Cziborné Vincze Amália a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola számvitel–gazdálkodás szakára jelentkezett, ahol érettségit tett. Ezt követően a Pénzügyi és Számvitelei Főiskolán közgazdász, mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Eleinte üzemgazdasági elemzésekkel, statisztikai adatszolgáltatásokkal foglalkozott a Zalaegerszegi Polgármesteri Hivatalban, később revizorként, a közgazdasági osztály osztályvezető-helyetteseként az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzése is a feladatai közé tartozott. 2002-től osztályvezetőként többek között az önkormányzat költségvetésének tervezéséért és gazdálkodásának irányításáért felelt. 2021 nyarán nyugdíjba vonult, ám tanácsadóként továbbra is segíti a polgármester munkáját. Példaértékű, elkötelezett munkáját 2004-ben a „Köz Szolgálatáért Érdemjel” bronz fokozatával, 2008-ban a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel méltatták. Kimagasló tudása, szakértelme, szorgalma, több évtizedes munkássága és emberi értékei elismerésre méltó, követendő példát állítanak a kortársai és a fiatalabb generációk elé.

 

 

Dr. Sáska József, a NIVODENT vezető főorvosa, implantológus


Dr. Sáska József Esztergomban született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Az érettségit követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fogorvos szakán tanult tovább. A diploma megszerzése után, 1981-től a Zala Megyei Szent Rafael Kórház rendelőintézetében dolgozott. 1984-ben fog- és szájsebészeten szakvizsgát tett. 1986–1992-ig a Zala Megyei Szent Rafael Kórház szájsebészeti osztályának adjunktusa. Időközben magánrendelésen is fogadja a betegeket, 1995-ben megalapítja a NIVODENT Fogászati és Szájsebészeti Bt.-t. 1995-től 5 vegyes fogászati körzet és 2 városkörnyéki fogászati körzet közfinanszírozott ellátásáért felel. 1995-ben konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgát is tett. Szakmai ismereteit folyamatosan bővítette, 2006-tól megyei fogászati és szájsebészeti szakfelügyelő főorvosként is dolgozik. 2021 áprilisában, 44 év munkaviszony után vonult nyugdíjba.

 

 

Prokné Tirner Gyöngyi népművelő, a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház vezetője

Prokné Tirner Gyöngyi a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház vezetője, földrajz–rajz szakos tanárként végzett az Egri Tanárképző Főiskolán. 2007-től vezeti a gébárti alkotóházat. Prokné Tirner Gyöngyi a házat népi alkotó házzá, a népi mesterségek tanműhelyévé, oktatóbázisává, kiállítójává tette. A ház ad helyet GébArt néven annak a nemzetközi művésztelepnek, amely az idén 30 éves, és eddig legalább 150 alkotó vett részt annak munkájában nemcsak hazánkból, de Európa, a Kárpát-medence mellett voltak már Amerikából, Ázsiából és Afrikából is résztvevői. A ház a Zala Megyei Népművészeti Egyesület alkotóbázisa is egyben. A Gébárti Alkotóház számos, a népművészet egyes ágaival foglalkozó szakkörnek ad helyet. Prokné Tirner Gyöngyi tevékenysége mindezekben nem merül ki, hiszen alapító tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, alapító tagja a Zala Megye Népművészetéért Alapítványnak és a Göcseji Falumúzeumért Alapítványnak, tagja a Magyar Népművelők Egyesületének és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesületnek és a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrző bizottsági tagja. Publikációs tevékenységet is folytatott az elmúlt évtizedekben. Ennek a tevékenységnek az elemei többek között – Egy fazekasdinasztia remekei – A Czúgh család emlékkiállítása (Zala Megyei Művelődési, Képzési Központ kiadásában 2004 Zalaegerszeg. Bereczky CsabaProkné Tirner Gyöngyi: Saját örömére, mások gyönyörűségére – Soós Lajos fafaragó, a népművészet mestere munkássága bemutatása a Zala Megyei Művelődési, Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola kiadásában, 2007. Pápai Sándor fafaragó, a népművészet mestere munkásságának bemutatása stb. 2021 decemberében nyugdíjba készül. Nyugdíjazásával egy kitűnő szakember adja majd át a stafétabotot utódjának úgy, hogy az alkotóház lehetőségei a további színvonalas működést biztosítani tudják.


 

 

Horváth Zoltánné, a zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskola
nyugalmazott tagintézmény-vezetője


Tanítónői indulását meghatározta a szülőktől (Vajda József és Marton Etelka) kapott példa: gyermekszeretet, alkotómunka, nyitottság, hasznosság, hatás a környezetre. Első munkahelye (a zalaegerszegi József Attila Általános Iskola) után 1983-tól különböző feladatkörökben dolgozott abban az intézményben, ahol végül lezárta aktív pedagógiai pályáját.Tagintézmény-vezetőként az intézményi integráció időszakában (2002) partner volt az átalakulásban, és súrlódásmentesen menedzselte az átalakítás folyamatát, őrizve értékeinket és példát mutatva segítette új kollégák beilleszkedését a tantestületbe. Ez az időszak az oktatási, a kulturális pályázatok időszaka volt számára. Ének-zene tagozatos énekkarunk nemzetközi sikereihez hozzájárult szervezőmunkája. A Pedagógiai Program kidolgozásának első generációs csapatához tartozott, számos intézményi kapcsolatot épített az országban és az országhatáron túl. Az iskola történetét és pedagógiai hitvallásunkat bemutató kiadványok, kötetek szerkesztőjeként hozzájárult az intézmény megismertetéséhez. 20 éve, 2001-ben egyéni kezdeményezéssel hozta létre a képzőművészeti teret állandó kiállítások rendezésével: tanítványaink személyiségformálása, művészeti nevelése és a szép iránti igényük fejlesztése céljából.
Nyugdíjazása óta folyamatosan és rendszeresen készíti elő, szervezi, rendezi a mindenkori alkotóművészi prezentációkat, vagyis az események teljes lebonyolítását. Így kötődik aktívan saját iskolájához. A tanévek kiállításmegnyitói, az óraközi szünetekben üdítő epizódok. Hatásuk azonban jelentősebb. Ma 26–34 évesek azok a „lisztesek”, akik már részesei voltak az iskolagaléria kezdeti korszakának.

 

 

Kereki Zoltán magyar válogatott labdarúgó


Nevelőklubja a Kőszegi Textiles SE volt. Innen került 18 évesen két évre Körmendre. Szombathelyen a Haladásnál lett élvonalbeli labdarúgó és válogatott. 1979-ben csapata kiesett az NB I-ből, és ekkor igazolt át Zalaegerszegre, bár az első hírek még az Újpesti Dózsáról szóltak. A két klubban összesen 315 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt és 50 gólt szerzett. Pályafutását az osztrák FC Wacker Innsbrucknál fejezte be (1984–1986). 1976 és 1980 között a magyar válogatottban 37 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai világbajnokságon szereplő csapat tagja. 1986–1987-ben a Nagykanizsai Olajbányász vezetőedzője volt. Ezután három idényen át a Zalaegerszegi TE utánpótlás szakágvezetője, edzője. 1988 januárjától a felnőttcsapat mellett pályaedzőként tevékenykedett, majd 1989 októberében vezetőedző lett. Sportvezetőként az 1990–1991-es idényben a Haladás VSE labdarúgó-szakosztály vezetője, 1992–1993-ban a BVSC utánpótlás-igazgatója. 1993-ban jelölt volt az MLSZ elnöki tisztért zajló szavazásán, de nem jutott elegendő vokshoz. Ezután az MLSZ-nél dolgozott, mint utánpótlás-igazgató. 2009–2010 között ő volt a ZTE FC utánpótlás-igazgatója. Zalaegerszeg jó hírét vitte és viszi az országban. Sportolói életútja mindent elmond.


 

 

Zalaegerszegi Parkinson Egyesület

  A Zalaegerszegi Parkinson Klub 1998-ban Tolvaj Márta kezdeményezésére alakult, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kórban szenvedő, depresszióba sülylyedt édesapja számára társaságot biztosítson. Közös cél, hogy segítsék a betegeket mindazon ismeretek átadásával, melyek által könynyebbé válnak a hétköznapok számukra. A 2001-ben egyesületté alakult szerveződés munkáját a kezdetektől segítette a Zala Megyei Szent Rafael Kórház neurológiai osztálya. A jelenleg közel 50 tagot számláló egyesület indíttatása, hogy az orvosi ellátás mellett segítse az érintettek és családjuk mindennapjait. Évente két nagyobb rendezvényük mellett, vízi tornán vehetnek részt a termálfürdőben, és a neurológia gyógytornászai is foglalkoznak velük a kórházban. A tagok agilitását jól példázza, hogy 2007-ben az egyesület szervezte a Parkinson-világnapot. Baráti kapcsolatok, vidám rendezvények, közös programok jellemzik az egyesületet. Adventkor, újévkor találkozókat tartanak, nyaranta kirándulásokat szerveznek, melyek helyszínei a Gébárti-tó, az ott lévő kézművesek háza, valamint az alsóerdei Azáleás-völgy. Az egyesület több évtizedes működésében a tagok aktivitása és az önkéntesek munkája egyaránt szerepet játszik. Az elmúlt években befolyt támogatásokból gyógytornaeszközöket vásároltak, elmondható, hogy a készlet folyamatosan bővül. A civil szervezetekkel való szoros együttműködés fontossága a gyógyításban is elengedhetetlen, hiszen közös a cél: minél hosszabban és jó életminőségben tudjanak élni a betegek.


 

 

Évgyűrűk Nyugdíjas Klub
(Zalaegerszeg-Csácsbozsok)


Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub Zalaegerszeg csácsbozsoki városrészének nyugdíjasklubja. 2005. január 21-én alakult és az elmúlt évben ünnepelte alapításának 15. évfordulóját. A klub a városrész meghatározó közössége, amelynek tevékenysége kihat az egész városrész kulturális életére. Jelenleg több mint 60 tagot számlál. A klubot 14 évig a Zalaegerszegért díjas Király Imre vezette, majd 2019-ben az elnökséget Nagy László vette át, aki nem sokkal a jubileumi ünnepség megtartása után tragikus hirtelenséggel elhunyt. Mostani vezetője Szabó Gyuláné, Ibolya, bár nehéz időszakban vette át az elnöki feladatokat, gondos odafigyeléssel, nagy lelkesedéssel élesztette újra a klub tevékenységét, vezeti a klubot, szervezi programjaikat. A klub baráti, de egyúttal jelentős kulturális és gazdasági értékeket is létrehozó közösség. A nyugdíjasklub a város határain túl is ismert dalkört működtet, s különböző programjaira városszerte kíváncsiak az emberek.

 

 

A Zalaegerszegért díjak ünnepélyes átadására szűkebb körben, 2021. december 17-én kerül sor a város Dísztermében, a belépésnél lázméréssel, kézfertőtlenítéssel, maszkviseléssel. Az elismerések átadását követő fogadás elmar ad. (Minderről Balaicz Zoltán polgármester tájékoztatott Facebook-bejegyzésében.)
Mivel az ünnepségre lapzártánk után kerül sor, a részletekről januári számunkban olvashatnak.

 

 

 

 

 

vissza az elejére