Újévi köszöntés | Átadások és új beruházások |
A hagyományokhoz híven kéményseprők köszöntötték az új esztendőt a zalaegerszegi városházán. Kerkai László, a katasztrófavédelmi igazgatóság megyei csoportvezető-helyettese és Fodor Sándor kéményseprő a polgármesteren keresztül kívántak szerencsés új évet a város lakóinak.
Kerkai László, Fodor Sándor és Balaicz Zoltán |
– pet –
A szakembereket fogadva Balaicz Zoltán elmondta: a járvány
ellenére tavaly sem maradt el a köszöntés, és bár reménykedtek benne, hogy idén
már maszk nélkül találkozhatnak, még mindig szükséges óvintézkedéseket tenni.
Persze mindez nem a kéményseprőkön múlik, akik a saját területükön szerencsére
sikeres évet zárhattak. Kerkai László hozzátette: valóban jó évet
tudhatnak maguk mögött, hiszen emberéletet követelő komoly baleset (kéménytűz,
füst- vagy szén-monoxid-mérgezés) nem történt a városban. Jól halad a termofor
kémények kiváltása is, melyek cseréje évek óta az egyik legfontosabb feladat.
Bíznak benne, hogy idén le is tudják zárni ezt a programot, és akkor nem marad a
városban termofor kémény. Ez azért pozitívum, mert az új kémények csökkentik a
balesetveszélyt, és energiatakarékosabb megoldást jelentenek mindenki számára. A
csoportvezető-helyettes elmondta: megyei szinten 27 kéményseprő látja el a
feladatokat, probléma viszont, hogy nincs utánpótlás. Manapság szinte senki sem
akar kéményseprő lenni, ami hosszú távon gondot jelenthet. A kéményseprőket
ugyanakkor szívesen fogadja a lakosság, és sokan még mindig szerencsehozóként
tisztelik őket. A pezsgős koccintás keretében ezt a szerencsét kívánták a város
minden polgárának a 2022-es évre.
Dr. Pál Attila, dr. Sifter Rózsa, Vigh László és Balaicz Zoltán |
Kutatóbázisok, kerékpárutak létesítése, épületrekonstrukciók
Zalaegerszeg a 2022-es esztendőt az elkészült fejlesztések átadása, valamint újabb jelentős beruházások megkezdése évének tekintheti, hangzott el egyebek között a hagyományos évindító sajtótájékoztatón, amelyet Vigh László, a térség országgyűlési képviselője, miniszteri biztos, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke és Balaicz Zoltán, a zalai megyeszékhely polgármestere tartott a Megyeházán.
– A. L. –
Vigh László elmondta: a zalai megyeszékhely elmúlt négy évét olyan
fejlődési spirál jellemzi, amire még nem volt példa, és ami aranykorszakként
mutatkozik meg a város életében. Az eredmények között megemlítette, hogy az
irányítóépület létesítésével befejeződött a járműipari tesztpálya 45 milliárdos
beruházása. Elkészült az M76-os gyorsforgalmi út újabb 3 kilométeres szakasza,
így már 8,6 kilométeres szakasz áll rendelkezésre. Befejeződött a Göcseji Múzeum
felújítása, a városi uszoda építése, a Mindszentyneum valamint az alsóerdei
rekreációs park építése pedig még tart. Az elkészült beruházásokat március
második felében kívánják átadni. Mint mondta, a következő hónapokban
alapkőletételek is lesznek. Lazacüzem létesül 13 milliárd forintból, az AVL
épülő kutatóközpontja mellé a Bosch 10 milliárd forintból, míg a TÜV Rheinland
15 milliárdból épít kutatóbázist. Ugyancsak kutatóközpont létesül egy 6
milliárdos hadiipari beruházás keretében, továbbá 33 milliárd forintból indul a
Metrans vasúti-közúti logisztikai központjának építése. Dr. Sifter Rózsa
kormánymegbízott azt mondta, hogy olyan jelentős objektumok, illetve
beruházások valósulnak meg, melyhez az engedélyezési és egyéb eljárások
tekintetében a kormányhivatalnak is fel kellett nőnie. Mint fogalmazott, kiváló
szakértelemmel teljesítették ezeket a feladatokat a gyorsaságot is szem előtt
tartva. A kormánytisztviselők mindemellett komoly munkát végeztek a világjárvány
leküzdése érdekében az oltások megszervezésében a megye kórházaival és
háziorvosi praxisaival együttműködve. Jó példával is elöl jártak: a
kormányhivatali munkatársak átoltottsága több mint 98 százalékos. A megye
lakosságának átoltottsága közelít a 65 százalékhoz. A kisfalvas
településszerkezetet figyelembe véve kidolgoztak programokat, valamint
mintaprogramokat hajtottak végre az átoltottság növelése érdekében.Dr. Pál
Attila, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a 2021–2027
közötti uniós ciklusban már közel 60 milliárd forintot tesz ki a Zala megyei
forráskeret a TOP Plusz Programban. Az öszszeg magában foglalja a megyei jogú
városok, valamint más érintett városok forráskereteit. Tavaly az utolsó
negyedévben már megjelentek az egyes TOP Plusz felhívások. A 4 és 5 számjegyű
utak fejlesztésére 6 milliárd 724 millió forint keretösszeggel, amelyre a Magyar
Közút Nonprofit Zrt. nyújthat be pályázatot. A megyei
foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések című kiírás a Zala Megyei
Önkormányzat konzorciumi vezetésében az elmúlt ciklusban megvalósított
foglalkoztatási paktum folytatását teszi lehetővé 3 milliárd 892 millió forint
felhasználásával. Ugyanígy folytatódhat a Zala Kétkeréken Program: további
kerékpárutak épülhetnek az 5 milliárd forintos keretösszegből. Ezenfelül még
számos célt megfogalmaztak, többek között a belterületi utak fejlesztését. Ennek
kapcsán jelezték az Irányító Hatóságnak, hogy a 670 milliós keretösszeg jelentős
emelésére lenne szükség az aprófalvas településszerkezet miatt. Folytatódik a
Magyar Falu Program is, amely 409 támogatási szerződéssel öszszesen 4,5 milliárd
forint értékű fejlesztést tett lehetővé a megye települései számára az elmúlt
időszakban. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt mondta:
a 2020-as és a 2021-es évet a koronavírus világjárvány nyomában érkező gazdasági
válság és az arra adott válaszok határozták meg az egészségügy, a közösségi
összefogás, valamint a gazdaság újraindítása terén. Zalaegerszeg e tekintetben
jól teljesített, így 2022-ben és a következő években is a családok és a
munkahelyek védelme, valamint a gazdaság további fejlesztése a legfontosabb
feladatuk. Kitért arra, hogy jelenleg 2,8 százalékos a munkanélküliségi ráta a
városban, amely tovább csökkenhet, hiszen a már említett fejlesztésekkel 1500 új
munkahely jöhet létre 2024-ig. Kiemelte, hogy 2022 az elkészült fejlesztések
átadásának éve lesz, amellett, hogy jelentős beruházások kezdődnek meg.
Megemlítette többek között a Zrínyi Miklós Gimnázium felújítását,
a volt tiszti klub kormányhivatallá való átalakítását, a Zalaszentiván irányába
létesítendő kerékpárút létesítését, valamint a teskándi és a csácsi
kerékpárútszakaszok tervezését. Mindemellett városépítészeti szempontból is
jelentős fejlesztések valósulnak meg a következő időszakban. Mindez garancia
arra, hogy Zalaegerszeg valóban a jövő városa lesz. Ha az összefogás április
után is megmarad, akkor a zalai megyeszékhelyről egyre többen beszélhetnek úgy,
hogy újra megtalálta saját magát, és büszke lehet elért eredményeire,
hangsúlyozta a polgármester.