Címlap

Virtuális oktatóteret hoznak létre

Felhő campus a tudásszerzés szolgálatában

Felhő Campus elnevezéssel virtuális oktatóteret hoz létre a Pannon Egyetem (PE) Zalaegerszegi Egyetemi Központja, amit a zalai megyeszékhely 2030 Gazdaságfejlesztési Stratégiája részeként kíván kifejleszteni. A mintaprojekt hosszú távú céljaként azt tűzték ki, hogy megfelelő képzettségű és számú munkaerő álljon rendelkezésre a gazdaság igényei szerint.

Kovács Dezső, Vidra László, Németh István, Balaicz Zoltán, Stumpf István, Vigh László és Balogh Ádám

– A. L. –

Stumpf István, a Miniszterelnökség egyetemi modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztosa azt mondta: a modellváltás célja az volt, hogy versenyképes tudást adjanak át a hallgatóknak. Mint fogalmazott, a Felhő Campus létrehozásával a mesterséges intelligenciát igyekeznek a tudásszerzés szolgálatába állítani. Az egyetemi struktúraváltással is az a cél, hogy olyan tudással vértezzék fel a tanárokat és a hallgatókat, amit sehol máshol nem tudnak megszerezni, és amellyel a digitalizáció világában megállítható válik az „agyelszívás”. Ehhez az is szükséges, hogy híd legyen az üzleti és az egyetemi világ között, amelyen a mai fiatal generáció elindulhat. Kiemelte, hogy Zalaegerszegen a járműipari tesztpályával és a betelepülő cégekkel ez a kapcsolat már megvan, és a Felhő Campus alkalmas lesz arra, hogy az itteni tapasztalatokat más egyetemeknek is átadják. Németh István, a PE Zalaegerszegi Egyetemi Központjának főigazgatója úgy fogalmazott: az egyetem biztosítani kívánja a megfelelő munkaerőt, amellyel műszaki, gazdaságtudományi és informatikai területen ki tudja szolgálni a helyi és a regionális ipari fejlesztéseket. A Felhő Campus tulajdonképpen egy „személyre szabható tudásszolgáltatás”. Önmagában olyan virtuális oktatótér, amelyen keresztül a hallgatók elérhetik a sok apró modulból álló tananyagot. Egyúttal közösségi tér, ahol csoportmunkában konkrét gyakorlati projektek megvalósításán dolgoznak együtt. Ebben mesterséges intelligencián alapuló program segíti őket, amely jelzi számukra, illetve az oktatók számára, hol tartanak tanulmányi előmenetelükben. Balaicz Zoltán polgármester azt emelte ki, hogy a városban megjelenő cégeknek elsősorban mérnökökre, közgazdászokra és informatikusokra van szükségük. Az egyetem, a város és a Delta Systems együttműködésében létrejövő Felhő Campus jelentősége az, hogy a már készülő vagy tervezett beruházásokhoz biztosítani tudják majd a magasan kvalifikált szakembereket. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy vélekedett, hogy a tesztpálya igazi mágnesként működik, jelentős befektetéseket vonz. Azonban kevés a zalaegerszegi, sőt a Zala megyei munkaerő is. A hallgatókat is sokkal nagyobb régióból lehet csak biztosítani. A megfelelő szakemberek képzésében pedig szükség van az egyetem által képviselt kiváló oktatási rendszerre. A Felhő Campus elnevezésű programmal Magyarország legmodernebb egyetemi kampusza jön létre. Megvalósítását szolgálandóan két együttműködési megállapodás született, amit Stumpf István mellett Zalaegerszeg polgármestere, Kovács Dezső, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Balogh Ádám, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Zala Megyei Szervezetének elnöke, továbbá Vidra László, a fejlesztést segítő rendszerintegrátor cég, a Delta Systems Kft. ügyvezetője írt alá. Együttműködő partner a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya is.

vissza az elejére

Kovács Dezső, Balaicz Zoltán, dr. Palkovics László, Kaszás Anita, Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke és Horváth Attila, a Zalai Hírlap főszerkesztője.

Megjelent a Zala megyei top 100

Összesen 576 milliárd forint nettó árbevételt értek el

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (ZMKIK), a Zalai Hírlap és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kilencedik alkalommal jelentette meg a Zala megyei TOP 100 kiadványt, amely a megyei székhelyű vállalkozások rangsorát a 2020-ban elért nettó árbevétel alapján mutatja be.

– Antal Lívia –

Az Arany Bárány Hotel télikertjében tartott gazdasági fórumon Kovács Dezső, a ZMKIK elnöke szólt elsőként a jelenlévőkhöz. Kiemelte, a megye top 100 vállalkozásának teljesítménye elismerésre méltó, hiszen a világjárvány nehézségei ellenére adót fizettek és a foglalkoztatásból is kivették részüket. Mint mondta, a zalai vállalkozásoknak az innovációs képességük fejlesztése mellett az új világ kihívásaira fel kell készülniük. Az iparkamara ebben kínál partnerséget, hogy megfelelő döntéseket hozzanak meg eredményességük megőrzése érdekében. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arról beszélt, hogy 2014-ben még 7,4% volt a regisztrált álláskeresők aránya a városban, ami mostanra 2,8 százalékra csökkent a 2021-ig létrejött 4 ezer új munkahelynek köszönhetően. 2022 és 2024 között további 2 ezer új munkahely létrejöttére számítanak, miután több mint 165 milliárd forintos beruházássorozat várható. Mint fogalmazott, Zalaegerszegen egy olyan gazdasági ökoszisztéma kezd kialakulni, amelyben együtt van a termelés, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a képzés illetve a szolgáltatások. A kormány és az önkormányzat minden erejével segíti ezen beruházássorozat megvalósítását, amelyhez a helyi szakképzés és Pannon Egyetem zalaegerszegi központja által képviselt felsőoktatás is szükséges, hogy minél több szakember álljon rendelkezésre a vállalkozások, illetve a gazdaság igényeinek megfelelően. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában kifejtette: a hazai felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében nyitották meg a fenntartói modellváltás lehetőségét az egyetemek előtt 2021-ben. Így 21 modellváltó egyetem jött létre, ahol a magyarországi hallgatók kétharmadát képzik. Mindemellett 2700 milliárd forint keretösszeggel öt évre szóló egyetemi fejlesztési projektet indítottak el uniós és állami forrásból. Az összeg 10 százalékát február végéig megkapják az egyetemek. Mint mondta, ebből a támogatásból épül a győri Széchenyi István Egyetem három épülete a zalaegerszegi science parkban, és szintén ebből a forrásból fejleszt a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központja is. A zalaegerszegi járműipari tesztpályával kapcsolatban elmondta: létrehozása önmagában kevés lett volna, ezért komplex ökoszisztéma kialakításába kezdtek. Így a magánberuházásban létrejött Piramis kutatóközpont mellett épül az egyetemi kampusz, a Rheinmetall harckocsigyára, az AVL fejlesztőközpontja. Kutatóközpontot hoz létre a TÜV Rheinland és a Bosch. Előkészítés alatt áll egy védelmi innovációs kutatóintézet kialakítása is a járműipari tesztpálya környezetében. Hamarosan megkezdődik a Metrans vasúti-közúti logisztikai konténertermináljának létesítése, amelynek része a zalaszentiváni deltavágány megépítése. Kaszás Anita, a NAV Zala megyei adó- és vámigazgatója ismertette, hogy a top 100 vállalkozás 2020-ban összesen 576 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 1,3 százalékkal többet, mint 2019-ben. Üzleti eredményük együttesen közel 42 milliárd forint volt, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest. A 2020-as toplistát a legnagyobb árbevétellel a ZÁÉV Építőipari Zrt. vezeti, második a nemzetközi fuvarozással foglalkozó Gartner Intertrans Hungária Kft., harmadik a Szabadics Építőipari Zrt.

vissza az elejére

Évértékelés és kötetbemutató

Kultúra napi sajtótájékoztató a levéltárban

Egy év kihagyás után ismét megrendezte év eleji sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A közgyűjteményben 2001 óta hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából értékelik az előző esztendőt, és tájékoztatnak a következő időszak eseményeiről. A rendezvény tavaly a vírushelyzet miatt maradt el.

– pet –

A levéltár 2021-es szakmai, tudományos és közművelődési munkájáról dr. Káli Csaba igazgatóhelyettes számolt be. Többek között elmondta: a levéltár iratállománya stagnált, jelenleg 11 ezer 173 iratfolyóméter az őrzött anyag mennyisége. Az iratrendezés, selejtezés, segédletkészítés folyamatos volt. Törvényi kötelezettségüknek eleget téve, mindemellett a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárnak adtak át iratokat. Tavaly a járvány miatt kevesebb kutató kereste fel az intézményt, mint a pandémia előtti években, az ügyfélszolgálatot viszont nem érintette ilyen mértékben a korlátozás. Köszönhető ez részben annak is, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan bővült az elektronikus ügyintézés lehetősége; ma már ügyfélkapun keresztül is számos irathoz hozzá lehet jutni, sőt további fejlesztésekre is számíthatnak az ügyfelek. A tudományos tevékenységet és közművelődési munkát illetően elhangzott: néhány elmaradt eseményt pótolniuk kellett, ami többletfeladatot jelentett az intézmény számra. Tavaly a levéltár hét munkatársa összesen 24 tudományos írásművet jelentetett meg, ebből nyolc önálló kötet is napvilágot látott. Ezenkívül több konferenciát, sőt kiállítást is rendeztek. Az idei tervekről Molnár András igazgató tájékoztatta a sajtót. Mindenekelőtt beszámolt egy újdonságról: ez év januárjától bevezetik az online iratkikérést a kutatók számára. A hosszú távú cél az, hogy folyamatosan fejleszszék és korszerűsítsék az elektronikus adatbázisokat, nyilvántartásokat, hogy a kutatók minél egyszerűbb módon jussanak hozzá az őket érdeklő információkhoz. Az intézmény ebben az évben két önálló levéltári kiadványt szeretne megjelentetni. Az egyiket a tavalyi „Trianon és Zala megye” című konferencia előadásaiból. A kötet a Zalai Gyűjtemény 86. számaként lát majd napvilágot. „Újabb száz történet Zalából” címmel pedig a Zalai Hírlapban 2017–2021 között megjelent, levéltári ismeretterjesztő sorozat cikkeit rendezik kötetbe. A Line Design Kiadó gondozásában szintén megjelenés előtt áll Molnár András: Negyvennyolcas zalaiak. Zala megyei honvédtisztek és politikai vezetők portréi című kötete is. 2022-ben két konferenciával készülnek. A Magyar Nemzeti Levéltár Hetedíziglen projektjének keretében „Családtörténeteink” címmel rendeznek tudományos ülést május végén. Szeptemberben pedig az önkormányzattal közösen „Vendéglátás Zalaegerszegen a 19–20. században” címmel szerveznek konferenciát. A sajtótájékoztató keretében mutatták be az „Őrnagyok, századosok, hadnagyok. A 47. honvédzászlóalj tisztjei, 1848–1849” című új kiadványt, mely a közelmúltban jelent meg a Zalai Gyűjtemény 85. számaként. A könyvről – melyet Molnár András szerkesztett és Hermann Róbert lektorált – dr. Gyimesi Endre, a Zala Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója beszélt. Elhangzott: hat helyi szerző kilenc tiszt életrajzát tárja az olvasók elé. Nemcsak a forradalom és a szabadságharc konkrét eseményei, hanem a zalai tisztek teljes életútja is megelevenedik; bemutatva izgalmas és tragikus sorsokat. A kötet anyaga két korábbi tudományos emlékülés előadásain alapul; ezek kibővített változatai kerültek a mostani könyvbe. A kiadványt – melyből tiszteletpéldányok korlátozott számban a levéltárban átvehetők – korabeli képek (portrék, csatajelenetek) reprodukciói illusztrálják.

vissza az elejére