Címlap

Vigh László, Balogh Zsolt, a Tungsram Operations Kft. gyáregységvezetője,
Péntek Attila, a Magnetic Áruházak Kft. ügyvezetője és Balaicz Zoltán.

Köszönet a legnagyobb adózóknak

Összesen 4,35 milliárd forint a 2021-es iparűzésiadó-bevétel

A 25 legnagyobb adózót köszöntötte Zalaegerszeg vezetése, amely vállalatok a 2021-ben befolyt 4,35 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel 55 százalékát fizették be. A díszteremben tartott rendezvényen Zalaegerszeg Innovációs Díjjal ismerték el a Magnetic Áruházak Kft., valamint a Tungsram Operations Kft. tevékenységét.

– Antal Lívia –

Balaicz Zoltán polgármester elmondta, 2014-től az új városvezetés minden évben megrendezi ezt a programot, amelyen a legnagyobb adózóknak köszönetüket fejezik ki, hogy hozzájárulnak a zalaegerszegi családok ezreinek biztonságához, munkahelyeik biztosításához, valamint a közösség támogatásához jótékonysági tevékenységük által. Adóforintjaikkal számottevő segítséget nyújtanak a város működéséhez. A polgármester kiemelte, hogy 2021-ben 4,35 milliárd forint volt a város iparűzésiadó-bevétele, amelyből a 25 legnagyobb adózó vállalat valamivel több mint 2 milliárd forintot biztosított, a teljes összeg 55 százalékát. A koronavírus világjárvány elleni küzdelemből is kivették részüket, az elmúlt két évben sokat tettek azért, hogy sikeres legyen a védekezés Zalaegerszegen. Erre az összefogásra országos szinten is büszkék lehetnek. Hozzátetette, a zalai megyeszékhelyen jelenleg 77 százalék az átoltottság aránya, amellyel a megyei jogú városokat és más településeket előznek meg. Beszélt a javuló foglalkoztatási adatokról, hiszen az elmúlt hét évben négyezer új munkahely jött létre a városban. Munkaerőhiánynyal kell szembenézni, amit a szakképzés és a felsőoktatás fejlesztésével, munkáshotelek létrehozásával, együttműködve a vállalatokkal igyekeznek megoldani. A gazdaságfejlesztés egyik fontos elemének nevezte az M76-os gyorsforgalmi út építését, melynek közbülső szakaszára a NIF Zrt. hamarosan közbeszerzési kiírást hirdet. A Zalaegerszegről Körmendre vezető gyorsforgalmi út létesítésével kapcsolatban elmondta, engedélyes és kiviteli terveinek elkészítését megkezdte NIF Zrt., amelyre 5 milliárd forintot biztosított a kormány. A polgármester képes prezentációjában a vállalatvezetők többek között információkat kaphattak a járműipari tesztpályán zajló tesztelésekről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem valamint a Pannon Egyetem kutató-fejlesztő egyetemi központjainak építéséről, valamint a drón kompetenciaközpont létrehozásáról. Balaicz Zoltán a városban zajló beruházásokat is ismertette, megemlítve többek között az új uszoda valamint a Mindszentyneum építését, az újak között a Zrínyi Miklós Gimnázium felújításának ez évi megkezdését. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról beszélt, hogy a járműipari tesztpálya vonzerőként van jelen a város gazdasági életében. Sorra települnek be a cégek, a TÜV Rheinland és a Bosch is hamarosan megkezdi kutatóközpontjának építését. Hangsúlyozta: minden vállalatnak, amely Zalaegerszegen akar letelepedni, területet kívánnak biztosítani, mert így a város iparűzésiadó-bevétele háromszorosára, négyszeresére növekedhet az elkövetkező években.

vissza az elejére

Egyre több a női érdeklődő

A logisztikai képzések iránt

Évente több száz felsőfokú logisztikai menedzsert képez a Magyar Logisztikai Egyesület, melynek tanfolyamaira egyre több nő jelentkezik. A közelmúltban a nők aránya már mintegy 40 százalék volt. Nem csak a menedzser kurzusra, hanem a logisztikai tréningre is aktív az érdeklődés.

A képzés célja, hogy a sikeres vizsga után a gazdasági élet különböző területein, az egyes gazdasági szervezetekben logisztikai tervezési, szervezési, irányítási valamint ellenőrzési feladatokat tudjon ellátni. Képes legyen kapcsolatokat tartani más vállalati területekkel, csoportokkal és közreműködni a vállalati stratégia elkészítésében. Míg a felsőfokú menedzser képzést néhány éve még százan végezték el évente, mára ez a szám a többszörösére emelkedett. A legnépszerűbb képzésekre jelentkezők negyven százaléka nő. A képzésben való részvétel feltétele, hogy a jelentkező rendelkezzen bármilyen felsőfokú vagy logisztikai ügyintéző OKJ-s végzettséggel. De akkor is tud jelentkezni, ha a szakterületnek megfelelő felsőfokú oktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal vagy hároméves, logisztikában eltöltött szakmai tapasztalattal rendelkezik. A közel egy év alatt összesen 14 szombati alkalommal kerül átadásra a sikeres vizsgához szükséges tananyag. A képzés online történik, csak a vizsgán van szükség a személyes jelenlétre.

vissza az elejére

Feledy Balázs

Avantgárd is és nemzeti is

Expresszív képeslapok a 20. századról

Az európai avantgárd egyik jeles hazai képviselőjének, A. Tóth Sándor festő- és bábművésznek állít emléket az a tárlat, mely a napokban nyílt meg a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az alkotó – annak ellenére, hogy évtizedekig élt, tanított és alkotott Pápán – hazánkban mégis kevéssé ismert.

– pP –

A zalaegerszegi bemutatónak apropót adhat többek között az, hogy a művész itt hunyt el 1980-ban (fia és menye ekkor már évek óta itt éltek, mint a város ismert fogorvosai), illetve hogy idén Tamási Áron-év van, és A. Tóth legnépszerűbb képsorozatának (BUÉK Tóthék) épp Ábel a „főhőse”.A mostani tárlat ötlete onnan ered, hogy tavaly decemberben a fővárosi Hagyományok Házában már nyílt egy emlékkiállítás, ám az közel sem volt ennyire részletes. Prokné Tirner Gyöngyi, a Gébárti Alkotóház vezetője és a kiállítás egyik kurátora ezt követően határozta el, hogy Zalaegerszegre is el szeretné hozni nemcsak a BUÉK Tóthék című képeslap- (de inkább linómetszet-) sorozatot, hanem a képzőművész más alkotásait is. Átfogó képet adva ezzel egész munkásságáról. A. Tóth Sándor ugyanis igazi polihisztor volt, kalandos élettel. A felvidéki Rimaszombaton született 1904-ben, ahonnan Magyarországra szökött, hiszen a trianoni békekötés miatt sok jövő nem várt volna rá. 1922–28 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, majd egy többéves európai körutazásra, vagy ha úgy tetszik tanulmányútra indult. Megfordult Berlinben, Londonban, Párizsban. Bár világlátott ember volt, hazaszeretete és nemzettudata mindig visszaszólította Magyarországra, pedig másokhoz hasonlóan biztos, hogy szép karriert futott volna be külföldön – fogalmazott a tárlatot megnyitva Feledy Balázs művészetkritikus. Annál is inkább, mert Párizsban ez a karrier kezdetét is vette, megismerkedett ugyanis Blattner Géza bábművésszel, és az általa működtetett avantgárd bábszínházzal, melynek tagja is lett. Számos sikert érve el. Ez a korszak nagymértékben hatott A. Tóth művészetére, melyben kubista, expresszionista és art deco elemek keverednek. Ám sosem szakadt el a magyar nemzeti, sőt felvidéki és erdélyi hagyományoktól, motívumoktól sem. 1932-ben hazatért, és a pápai középiskola tanáraként folytatta nemcsak művészeti, hanem művészetpedagógiai tevékenységét. Tanította többek között Nagy László és Csoóri Sándor költőket, akikre nagy hatást gyakorolt a világot látott, európai műveltségű pedagógus. A. Tóth Sándor művészeti tevékenységének egyik legérdekesebb színfoltja az az újévi képeslap-, vagyis linómetszet-sorozat, melyet „BUÉK Tóthék” címmel minden év végén elkészített 1932–1980 között (leszámítva a háborús éveket). A sorozat – mely a mostani tárlaton is látható – a kritikus szerint egyedülálló nemcsak a magyar, hanem az európai művészeti életben is. A képeslapok főszereplője Ábel, Tamási Áron főhőse, aki a frappáns rajzokon megjeleníti részben a Tóth család éves történéseit, vagy hangulatait, de a világban zajló eseményekre is utalnak a művek. Így a BUÉK-sorozat egyfajta eszszenciája a család- és világtörténelemnek. De annak is, hogy az avantgárd művészetet hogyan lehet ötvözni a magyar tradíciókkal. Feledy hozzátette: képzelőerő és asszociáció is kell a grafikák értelmezéséhez, és nem árt tudni hozzá az adott év történeti hátterét. A képeslapok eredetileg kisméretű linóleummetszetként készültek (néhány eredeti példány és nyomódúc is kiállításra került), majd utólagos színezést kaptak. Később pedig – a bemutatók kedvéért – felnagyították őket. Expresszivitásuk és a metszés eredti szépsége így még jobban érzékelhető. A művészeti író úgy látja, hogy a képeslapokban – mint ahogy A. Tóth életében – benne van a 20. századi magyar történelem sorstragédiája. A hangversenyterem tárlatán nemcsak ez a sorozat, hanem más festményei és személyes tárgyai is megtekinthetők. Munkássága bizonyíték arra, hogy az européer gondolkodásmódot, a modern művészeti törekvéseket össze lehet kapcsolni a nemzeti hagyományokkal. A kiállításon köszöntőt mondott Bali Zoltán alpolgármester, majd Kerpel József Péter, a Pápai Református Kollégium és Gimnázium tanára olvasta fel A. Tóth Sándor fiának, dr. Tóth Gábor Sándornak üdvözlőlevelét. A művész fia (Zalaegerszeg egykori fogorvosa) egészségi állapota miatt nem tudott részt venni az eseményen. A kiállítás március 26-ig látogatható.

vissza az elejére