vissza az elejére

Prof. dr. Palkovics László átadja a duális képzőközpont jelképes kulcsát Nagy Andrásnak. Mögöttük Vigh László, Pölöskei Gáborné és Balaicz Zoltán.

Szakemberek biztosítására létesült

A zalaegerszegi duális ágazati képzőközpont

Átadták a Zalaegerszegi Duális Ágazati Képzőközpont üzemét, amit többek között gépészet, hegesztés, informatika és méréstechnika gyakorlati oktatásához szükséges berendezésekkel és eszközökkel szereltek fel. A képzőközpontban a helyi kis- és középvállalkozások működnek együtt a középfokú oktatási intézményekkel szakemberigényük biztosítása érdekében.

– A. L. –

Prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, a képzőközpont „zalaegerszegi találmány”. Felidézte, hogy a kormány 2014-ben határozta el, hogy közelebb hozza egymáshoz az iskolákat és az ipart, amelynek egyik fontos eleme a duális képzés megjelenítése volt a középfokú illetve a felsőoktatásban. Mivel csak a nagyvállalatok rendelkeznek a képzésekhez szükséges eszközökkel, a kisvállalatok nem, ezért olyan konstrukcióban gondolkodtak, amely számukra is biztosítja ezt a lehetőséget. Így jött létre a Zalaegerszegi Duális Ágazati Képzőközpont, amelyből hasonló Kecskeméten is van. A miniszter kiemelte, hogy a 770 millió forint értékű gépekkel felszerelt zalaegerszegi képzőközpont fejlettebb. A következő évek kihívása mind a felsőoktatás, mind a szakképzés területén, hogy a városban lévő cégek munkaerőigényét ki tudják elégíteni. Ezért tervezik már most a bővítést egy új épülettel, ahol a járműiparhoz, valamint a védelmi iparhoz kapcsolódó szakmákat oktatnak majd, amelyekkel együtt egy komplex képzőközpont jöhet létre Zalaegerszegen, hangsúlyozta a miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára azt mondta, az ágazati képzőközpont lényege a cégek és a szakképzési centrumok együttműködése a minőségi, képzett munkaerő biztosítása érdekében. A zalaegerszegi képzőközpontban az itt lévő vállalatok határozták meg a tartalmat: vagyis milyen eszközöket és milyen képzést kapjanak a tanulók ahhoz, hogy amikor munkába állnak, egyből be tudjanak állni a termelésbe. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt emelte ki, hogy a kormánynak köszönhetően ma 4,8 millióan dolgoznak Magyarországon. Több mint egymillióval többen, mint tíz évvel ezelőtt. A gyerekek számára jó példa ez, mert látják, szüleik dolgozni járnak, ezért igyekeznek ebben őket követni. Fontos az is, hogy megfelelő szakmát tudjanak választani, amelyhez megkaphatják a segítséget a duális képzőközpontban. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arról beszélt, hogy a cégek és vállalkozások 2024-ig további kétezer új álláshelyet terveznek. Ahhoz, hogy rendelkezésre álljon a szükséges és megfelelően képzett munkaerő, erős szakképzést, illetve egyetemi képzést kell biztosítani. A város is kiveszi részét ebből, hiszen a képzőközpont a TOP-program keretében 46 millió forint önkormányzati kiegészítéssel és 646 millió forintos ráfordítással épült fel, hogy mint a duális szakképzés helyszíne, megoldást hozzon a szakemberigényre. Nagy András, a Zalaegerszegi Duális Ágazati Képzőközpont ügyvezetője úgy fogalmazott: végére értek annak a folyamatnak, amit nyolc helyi vállalat indított el 2016-ban a szakemberképzés fejlesztése érdekében. A képzőközpontban kialakított szimulált ipari környezetben olyan gyakorlati oktatásban részesülhetnek a gyerekek, amely tudással vértezi fel őket az iskolából kilépve, és ami példaértékű országosan is.
 

vissza az elejére

Emlékeztünk

A forradalom és szabadságharcra

A hagyományokhoz híven a Deák Ferenc téren vette kezdetét a március 15-i városi ünnepségsorozat Zalaegerszegen. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a „haza bölcsének” szobránál Vigh László országgyűlési képviselő mondott beszédet.

– pet –

Kiemelte: 1848/49 hőseire máig büszkék lehetünk, a forradalom vívmányainak köszönhetően pedig a fejlődés útjára lépett a nemzet. A képviselő ezt követően napjaink jelentős fejlesztéseiről számolt be. Az ünnepi műsor után a résztvevők Csány László vértanú szobrához vonultak, ahol Molnár András, az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója szólt a forradalom és szabadságharc eredményeiről, illetve legkiemelkedőbb zalai alakjairól. Nemcsak Deák Ferencről, Csány Lászlóról, hanem például Csertán Sándorról is, aki Zalaegerszeg első országgyűlési képviselője volt. A történész úgy fogalmazott: az államalapítástól napjainkig terjedő időszakban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hozta az egyik legjelentősebb fordulatot a magyarság életében. A feudális királyságot felváltotta a parlamentáris államszervezet. A középkori jobbágyvilág helyén ekkor indult fejlődésnek a modern piacgazdaságon és a jogegyenlőségen alapuló polgári társadalom. A márciusi ifjak és a forradalom egyszerre segítették elő a polgári jogviszony kialakulását és a nemzeti önállóság megteremtését. Az áprilisi törvények pedig utat nyitottak az egyéni és kollektív szabadságjogok, illetve az olyan egyetemes értékek érvényesítése előtt, mint az emberi méltóság, a türelem és a műveltség. Molnár András szerint a megmaradásért és fejlődésért vívott küzdelem egységbe kovácsolta a modern korszakába lépő magyar nemzetet. Eljutva odáig, hogy a Kárpát-medence közös gondjaira csak a politikai, gazdasági együttműködés és a harmóniában élés jelenthet megoldást. De a korszakban alakult ki az a polgárság is, aki már hajlandó volt felülemelkedni saját gyengeségén, előítéletein, és aki nemcsak jogainak érvényesülését kérte számon, hanem képes volt felelősséggel, elkötelezettséggel cselekedni. Kezébe véve saját sorsa irányítását, mindeközben tettekben is kifejezve hazája iránti szeretetét. Az ünnepség koszorúzással folytatódott, melyen politikusok, intézményvezetők és a helyi civil szervezetek képviselői vettek részt. A város nevében Balaicz Zoltán polgármester, Gecse Péter és dr. Vadvári Tibor alpolgármesterek, valamint dr. Kovács Gábor címzetes főjegyző és dr. Sándor Erzsébet aljegyző helyezte el az emlékezés koszorúját. Március 15-e alkalmából Botfán és Zalabesenyőben is sor került megemlékezésre.

vissza az elejére

Kapcsolatfelvétel Herszonnal

Több mint 60 éve

Herszonból érkezett levél Molnár Istvánnak.	Herszoni napok az MMIK-ban. (Forrás: MNL Zala Megyei Levéltára)

Az elmúlt napokban sokszor hallottuk a híradásokban Herszon nevét, ezúttal háborús kontextusban, hiszen az orosz csapatok elfoglalták a Dnyeper torkolatánál fekvő kikötővárost. Normális esetben viszont arról is szólhatnának a helyi hírek, hogy 60 esztendős a Zalaegerszeg–Herszon közötti testvérvárosi kapcsolat, ami 1962-ben vált hivatalossá. A landorhegyi városrész is ekkoriban kapta a Herszon lakótelep nevet.

 – pánczélPetra –

A két város közötti kapcsolatfelvétel már pár évvel korábban megtörtént. 1959 decemberében ukrán–magyar napokat rendeztek Ukrajna több városában. A delegáció egyik tagja volt a Zala Megyei Pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője, Molnár István, aki Herszonba is eljutott egy szovjet–magyar baráti estre. Itt több olyan személlyel felvette a kapcsolatot, akik később előrelendítették a két város viszonyát – idézte fel lapunknak a partnerség kezdetét dr. Káli Csaba történész, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese.
– 1960 januárjában Magyarországon is szerveztek ukrán kulturális napokat, melynek részeként Zalaegerszegen, Nagykanizsán, sőt a megye több településén is sor került rendezvényekre. Előadások, kiállítások, úti beszámolók színesítették a programot. Maga Molnár István is tartott élménybeszámolót a pár hónappal korábbi ukrajnai látogatásról, sőt úti jegyzetei megjelentek a Zalai Hírlapban. Az egyik írásában vetődik fel a gondolat, hogy milyen jó lenne, ha Zalaegerszeg és Herszon testvérvárosok lennének! Ez a mondat tekinthető egyfajta origónak – fogalmazott. A kapcsolat nemcsak a két városra koncentrálódott, hanem megyei szintre is; Herszon Terület és a Zala Megyei Tanács is partnerséget kötött. A korabeli dokumentumokból (orosz és magyar nyelvű levelezések, beszámolók, illetve újságcikkek, fotók) egészen a rendszerváltozásig nyomon követhetők az események.
– A levelezésekből jól látszik, hogy először különféle szervezetek (iskolák, gyárak, vállalatok vagy brigádok) vették fel egymással a kapcsolatot. 1961 decemberében aztán Ukrajnából megérkezett a felkérés, hogy Zalaegerszeg legyen Herszon testvérvárosa. 1962 májusától a két fél már így hivatkozik egymásra az iratokban. Érdekes ugyanakkor, hogy a szerződéskötésről szóló dokumentum egyelőre nem került elő. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem is volt. De az tény, hogy Zalaegerszegnek Herszon lett az első testvérvárosa. 1956 nyarán ugyan volt kapcsolatfelvétel Zalaegerszeg és a csehszlovákiai Prostejov között, mert mindkét városban működött ruhagyár. Az itteni ruhaüzem is fogadott csehszlovák delegációt, majd innen is ment egy háromfős küldöttség. A dologból végül nem lett semmi; vélhetően az 1956-os októberi események közbeszóltak. A történész hozzátette: a testvérvárosi kapcsolatok, vagyis a külföldi, baráti országok egyes települései közötti partnerség a szocializmus „terméke”. Korábban ez kevéssé volt jellemző. A kapcsolatok politikai szálon, személyes találkozók mentén futottak fel, aztán gazdasági, vállalati, intézményi szintre bővültek. Bemutatva többek között a kommunizmus építésében elért eredményeket. Az idő előrehaladtával a kultúra, a sport és a művészeti élet irányába is kiteljesedtek a kapcsolatok. Így volt ez Herszon esetében is. A viszony alakulásáról rendszeresen készültek beszámolók, sőt a szovjet fél arról is gyakran adott tájékoztatást, hogy egy-egy üzem mennyit teljesített az adott évben. Ezenkívül a városok mindig küldtek egymásnak újévi üdvözletet, a nagyobb szocialista ünnepek, jeles évfordulók alkalmából pedig táviratoztak, vagy a barátság jegyében delegációk érkeztek. Gyakoriak voltak a gyár- és üzemlátogatások, de művészeti csoportok, sportegyesületek is utaztak mindkét irányba. A rendezvényekről rengeteg fotó készült. Számokban kifejezhető gazdasági haszna nem volt a Zalaegerszeg–Herszon kapcsolatnak. Idegenforgalomi szempontból esetleg annyi elmondható, hogy a hivatalos politikai küldöttségeken kívül rendszeresen jöttek (és mentek) turistacsoportok, főleg a nyári szezonban. Az évfordulók és a kulturális kapcsolatok „hozadéka” az 1986–87-es szoborcsere. A két város a nyolcvanas évek elején abban állapodott meg, hogy Magyarország felszabadulásának 40. (1985) és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 70. (1987) évfordulója alkalmából képzőművészeti alkotásokkal ajándékozzák meg egymást. Így került a VMK előtti térre Tarasz Sevcsenko költő – vagy, ahogy akkoriban nevezték, az „ukrán Petőfi” szobra. Ivan Belokur alkotását a tervezetthez képest egyéves csúszással, 1986 novemberében avatták fel. Ezzel egy időben a VMK-ban kiállítás nyílt Sevcsenko életéről, sőt a József Attila Városi Könyvtár gondozásában egy prospektus is megjelent; az ukrán szerző ugyanis itthon kevéssé volt ismert. Egy évvel később, 1987 novemberében pedig egy népes zalai delegáció indult Herszonba az ottani Zalai Napok rendezvénysorozatra. Részben a már említett októberi forradalom hetvenedik, részben pedig a testvérvárosi kapcsolat 25. évfordulóját ünnepelték. Zalaegerszeg ebből az alkalomból ajándékozta az ukrán városnak Szabolcs Péter szobrászművész Petőfi Sándorról készült alkotását. Káli Csaba elmondta: a Herszonnal kapcsolatos anyagok az 1990-es évek elején, a pártbizottság irataival együtt kerültek a levéltárba. A feldolgozásuk már akkor megkezdődött. Tervei között szerepel egy bővebb kutatás, mely a szocializmus testvérvárosi és testvér megyei kapcsolatait tárná fel, hiszen más országok városaival (például a bulgáriai Dobriccsal, vagy a finn Varkausszal) is ebben az időszakban történt meg a kapcsolatfelvétel.

vissza az elejére

vissza az elejére