| Péntek Imre 80 | Monokróm, szakrális művek | Kisfilmek a megye értékeiről |
|
|
| Péntek Imre |
Fiatal tehetségeket fedezett fel
A Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével kitüntetett, Pro Urbe Zalaegerszeg, Radnóti- és József Attila-díjas költő, író, kritikus, újságíró Péntek Imre 80. születésnapját ünnepelték a József Attila Városi Tagkönyvtárban.
– b. k. –
Zala megye szülötte (Lenti), az ország számos városában megfordult, és az
irodalmi életben otthagyta nyomát. Többek között Zalaegerszegen is, ahol
alapítója, később sok évig főszerkesztője volt a Pannon Tükör kulturális
folyóiratnak. De már korábban, középiskolai tanulmányai és munkája révén is
kötődött ide, 2003 óta pedig lakhelye is Zalaegerszegen van az ünnepeltnek.
Bölcsészhallgatóként tagja lett a „Kilencek” költőcsoportnak, akik verseikkel
közösen hallatták a hangjukat, és első kötetükkel (Elérhetetlen föld),
diszkvalifikálták magukat a „támogatott” irodalomból. Péntek Imre
néhány évig tartó pedagógus hivatását is politikai okok nehezítették. Majd
Miskolc, Veszprém, Szombathely, Keszthely, Székesfehérvár, Zalaegerszeg voltak a
munkaállomások, több lapnak volt újságírója, alapítója, szerkesztője. A mai
napig publikál, támogatja a fiatal tehetségek indulását. Első verseskötete
1974-ben jelent meg (Éjféli pályaudvar), legutóbbiak pedig 2020-ban (Csipetnyi
ég, mely az év legjobb könyve díját érdemelte ki a Magyar Művészeti Akadémiától,
és Megviselt papírmúzeum). Rövid szemezgetés ez az elmúlt 80 évből, melyet
megünnepelni barátok, kollégák gyűltek össze a könyvtárban. Kereki Judit,
a tagkönyvtár vezetője és Balaicz Zoltán polgármester köszöntötték
az ünnepeltet, és megzenésített verseivel Cserta Gábor, Takács László
kedveskedtek. Levetítették a 2017-ben Péntek Imréről forgatott
filmet (Írókorzó), illetve Mohai V. Lajos moderálásával baráti
beszélgetéssel zárult a program. Az eseményen a polgármester elismerő oklevelet
adott át Péntek Imrének. A kerek születésnap alkalmából a
zalaegerszegi és a nagykanizsai önkormányzat támogatásával „A sokszögű ember”
címmel köszöntőket tartalmazó könyv jelent meg. (Lapzártánk után
kaptuk a hírt, hogy március 15-e alkalmából Péntek Imre
Magyarország Babérkoszorúja Díjat vehetett át.)
 |
| Tóth Csaba |
Tóth csaba festményei a gönczi galériában
A kereszthalál és a feltámadás a legfőbb témája a Keresztury VMK legfrissebb kiállításának, mely nem véletlenül a húsvét előtti időszakban nyílt meg. A szombathelyi Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész Stációk címmel mutatja be szakrális alkotásait.
– pet –
A Gönczi Galériában nyílt tárlaton Mozsár Eszter újságíró beszélgetett a
képzőművésszel. Tóth Csaba többek között elmondta: a Stációk cím
nemcsak a nagyhétre és a húsvétra utal. Úgy állította össze a kiállítás anyagát,
hogy az az ő stációit, vagyis festészeti életútját is bemutassa. Egy
gyűjteményes anyag került a zalaegerszegi közönség elé. A tárlaton az
alkotó korai önarcképei és az akciófestészet időszaka is megjelenik, hiszen a
főiskola idején és pályája kezdetén ezen az úton indult el. Később ezt egy
nonfiguratív korszak követte, ám ez sem fejezte ki teljesen a világról vallott
gondolatait, ezért az emberközpontú, figurális művészet és a nagy elődök felé
fordult figyelme. Képei a reneszánsz és a barokk festészetet idézik, ám
újragondolva, a mai kortárs festészet szellemében interpretálva azok alapvető
mondanivalóját. A szakrális művek Tóth Csabánál négyzetes alapú
kompozíciók, melyeknek „elvette” a színét. Annak ellenére, hogy a festészet
anyanyelve a szín, ő monokróm képeket fest, melyek vízszintes tengelyébe latin
nyelvű feliratok kerülnek. Így emelve ki a jelentést, de a szavak a
kereszténység egyetemes szakrális nyelvére is utalnak. Az alkotó úgy fogalmazott,
hogy festményeivel – melyek különböző korszakok vallási témájú műveit idézik –
tulajdonképpen leporolja a régi műveket, amiket a mai kor szerinte megtagadott.
Mindezzel részint visszatér a gyökerekhez, ugyanakkor tovább sugározza mindazt,
amit a régiek közvetíteni akartak. Krisztus áldozathozatala, a keresztút és a
feltámadás számára ma is példa. Képeivel a nézőknek, a befogadó közönségnek is
el szeretné juttatni ezt az ősi üzenetet. A kiállítás április
12-ig látogatható.
 |
 |
Film készítésére nyert támogatást a Zala Megyei Önkormányzat az Agrárminisztérium egyik pályázatán. A projekt a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtését, megőrzését, népszerűsítését támogatja.
– pet –
Az elnyert összegből az önkormányzat a Zala Megyei Értéktárban szereplő 68
nemzeti értéket szeretné szélesebb körben megismertetni és közelebb vinni a
megye lakosságához. Alkalmazkodva a kor kihívásaihoz úgy döntöttek, hogy ezt
rövidfilmek formájában teszik meg – fogalmazott Pácsonyi Imre, a
megyei közgyűlés alelnöke a projektet ismertető sajtótájékoztatón. Hozzátette: a
film elkészítésére a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft.-t kérték fel, akik már
hozzá is fogtak a munkához. A sajtótájékoztatón egy részletet be is mutattak az
újságíróknak. Tompa Gábor, a Kvártélyház Kft. ügyvezetője elmondta:
mivel több mint hatvan érték (köztük természeti értékek, épített örökség,
művészeti alkotások, néprajzi kincsek és több alkotó személy) szerepel a megyei
értéktárban, rengeteg helyszínen kellett forgatniuk. A több órányi nyersanyagból
egy 15 perces, és egy másfél perces film is készül. Utóbbi leginkább
prezentációs, illetve reklámcélokat szolgál. Mindez azért is fontos, mert sok
esetben az utolsó pillanatban vannak, vagyis számos olyan érték található a
listán, amiket talán utoljára lehet megörökíteni. A film gyártásvezetője
Köves Eszter, a Kvártélyház Kft. munkatársa, az operatőr és vágó pedig
Rácz Albert. A videókhoz zene is készül, mely Máriás Zsolt
és Monostori János munkáját dicséri. Az alkotás április
végén kerül a nagyközönség elé; többek között a közösségi oldalakon, különféle
weboldalakon és kulturális rendezvényeken lesz látható.