Hagyomány és innováció

Átadták a megújult múzeumépületet

Hamarosan befejeződik a Göcseji Múzeum teljes felújítása és az új kiállítóterek elrendezése. Az intézmény dolgozói néhány hónapja már visszaköltözhettek az épületbe, melynek műszaki átadására a napokban került sor.

– pet –

Az eseményen részt vett dr. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamit Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. Mint ismert, a múzeum épülete egy TOP-pályázat keretében, valamint a Modern Városok Program részeként újult meg közel 2 milliárd forintból. A rehabilitációra többek között azért volt szükség, mert a műemléki épület állaga leromlott: hiányos volt a szigetelés, elavult a fűtési rendszer, de a tetőszerkezettel is akadtak problémák. Ezenkívül a történeti kiállítás sem felelt meg a 21. századi látogatói igényeknek. A fejlesztés egyik legfőbb célja az, hogy a megújult múzeum (és a szomszédságában hamarosan megnyíló Mindszentyneum) járuljon hozzá a térség turisztikai vonzerejének javításához. Annál is inkább, mert a felújított műemléki épület a városképet is vonzóbbá teszi. A műszaki átadáson Balaicz Zoltán polgármester, felidézve az épület múltját és a múzeumalapítás körülményeit, úgy fogalmazott: jeles év az idei, hiszen a város első írásos említésének 775. évfordulóját ünnepeljük. Emiatt külön öröm, hogy most kerülhet átadásra az 1890-ben épült műemléki épület. Eredetileg takarékpénztár és bérlakások működtek itt, az 1950-ben létrejött (és akkor még a régi városháza Kazinczy téri épületében működő) Göcseji Múzeum 1969-ben költözött be a házba. Azóta ugyan történt több felújítás, és az állandó kiállítás is átalakult, ám mára már nélkülözhetetlenné vált a teljes rekonstrukció. Az eseményen Vigh László hangsúlyozta: Zalaegerszegen soha nem volt akkora volumenű fejlesztés, mint az elmúlt tíz esztendőben. Reméli, hogy ez a tendencia a jövőben is folytatódik. A múzeum felújítása, valamint az ezzel párhuzamosan zajló egyéb fejlesztések (például tesztpálya) azt jelzik, hogy a hagyományok tisztelete és az innováció együtt van jelen a városban. Ezt hangsúlyozta Gulyás Gergely miniszter is, aki szerint a zalaiak számon tartják őseiket és az általuk teremtett értékeket. A múzeum sok nemzedék anyagát gyűjtötte be az elmúlt évtizedekben, és gondot fordítanak az értékek megőrzésére. A Göcseji Múzeum története emiatt sok kutató áldozatos munkájának a történetét is jelenti. Fontos ugyanakkor, hogy a kulturális értékek „megérkezzenek” a 21. századba; vagyis modern múzeumokra, kiállítóterekre van szükség. Az értékőrzésen túl, a jövőt is építeni kell. A műszaki átadáson az épületet a kivitelező cég nevében Dormán József, a ZÁÉV Zrt. vezérigazgatója jelentette készre. Az elmúlt két esztendőben teljes homlokzati felújításra, tetőjavításra, szigetelési munkálatokra, nyílászárócserékre került sor. De a fűtési rendszer is korszerűsödött, valamint új látogatói útvonalak és kiállítóhelyek létesültek. Utóbbiak végleges kialakítása a következő hetekben fejeződik be. A látogatókat egy modern város- és megyetörténeti kiállítás várja majd, valamint Németh János keramikusművész, Fekete György belsőépítész, később pedig Fischer György szobrászművész is új, illetve önálló kiállítóhelyet kap. Elkészült a múzeum időszaki kiállítótere, ahol már hetek óta zajlik egy előadás-sorozat, de a Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész életművét bemutató terem felújítási munkái is befejeződtek. A rendezvény keretében a meghívott vendégek meg is tekintették a kiállítást. Ezt követően a Mindszenty-központban folytatódott a bejárás. Az alagsorban a régészeti feltárások során talált téglaégető kemencéket is megnézték a résztvevők.

vissza az elejére

Ország- és városépítés

Semjén zsolt egyházi beruházásokat tekintett meg

Magyarországnak országépítő kormánya van, Zalaegerszegnek pedig városépítő vezetői és polgárai, jelentette ki dr. Semjén Zsolt a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve plébániatemplom bővítését bemutató sajtótájékoztatón. A nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes ezenkívül még négy egyházi intézményt tekintett meg a zalai megyeszékhelyen tett látogatása során.

– A. L. –

Mint mondta, amióta kormányon vannak, 3000 templomot építettek újjá és több mint 200 új templomot építettek a Kárpát-medencében, ami Szent István-i léptékkel is nagyon nagy teljesítmény. A zalaegerszegi egyházi fejlesztésekre is utalva úgy vélekedett, a helyi embereknek kell megtölteni élettel a templomokat és a közösségi tereket, ezt az állam nem tudja, de kész arra, hogy megfelelő körülményeket biztosítson ehhez. Kifejtette, Mindszenty József bíboros élete, szolgálata, küldetése elválaszthatatlan Zalaegerszegtől. A vértanú sorsú hercegprímás egész élete a keresztény józanságot, a keresztény ihletésű hazafiságot példázza, amely egyaránt elutasítja a fasizmust, a kommunizmust és a nemzeti szocializmust. Amikor templomok újulnak meg, és a város közepén szobra áll a bíborosnak, ez egyben iránytűt is jelent Zalaegerszeg, Zala megye és az egész ország számára. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt mondta, a kereszténység, a templomok felújítása és bővítése kultúránk része, a kormány ezért is áll az építés és a béke pártján. Mint fogalmazott, Mindszenty József annak idején követendő példát adott a városnak, amely látszik az itt zajló építkezéseken. Balaicz Zoltán polgármester arról beszélt, hogy nemcsak Magyarország kormányával közösen, hanem itt helyben is azt vallják, hogy az egyháznak, az államnak és az önkormányzatnak igenis együtt kell működnie. A közös gondolkodásba beletartozik az egyházi értékek megóvása, ami több fejlesztésben is megnyilvánul Zalaegerszegen. A polgármester felidézte, hogy az önkormányzat által adományozott telken, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére és Mindszenty József emlékére épített templomot 2004-ben szentelték fel a Kertvárosban. A plébánia azóta megtelt aktív közösségekkel, ami egy közösségi ház kialakítását tette szükségessé. Ez épül most az altemplom bővítésével együtt a kormány támogatásával, 425 millió forintos beruházásban. A sajtótájékoztatón Molnár János atya kalauzolta körbe dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki ezt követően a 900 millió forintból újjáépülő Szent Család Óvodát, a 62 millió forintból felújítás alatt álló református templomot, a 334 millió forintból renovált Mária Magdolna-plébániatemplomot, valamint a 8,3 milliárdból felépített Mindszentyneumot tekintette meg. Az eseményen a felszólalókon kívül részt vett dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Orosz Ferencné, Bognár Ákos és Galbavy Zoltán önkormányzati képviselők.

vissza az elejére

Tetőtől talpig

Viseletkészítő műhely gébárton

A Gébárti Regionális Népi Alkotóház folyamatos fejlesztésének újabb állomásaként a kovácsműhely szomszédságában viseletkészítő bemutatóműhely nyílt, melyet hivatalosan is átadtak.

– b. k. –

A műhelyt „Tetőtől talpig” elnevezéssel illették, s valóban, a fejfedőktől a díszes, nemezelt lábbelikig sok szép kelme és kiegészítő látható itt a vitrinekben és a szekrényekben (a belsőépítészet Bedics Zsuzsa elképzeléseit tükrözi). A megnyitón jelen voltak a szakma képviselői mellett a támogatók is. A kis épület kialakítását, mely Fülöp Tibor tájba illő tervei alapján készült, 7 millió forinttal a Csoóri Sándor Alap, 4 millió forinttal pedig a városi önkormányzat támogatta. A berendezés a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara felajánlásának köszönhető.
– Ahogy a tagság és a látogatottság egyre nő, időről időre hozzá kell tenni valamit a házhoz, mindig kell egy újabb hely. 2000-ben alakítottuk ki a kovácsműhelyt, legutóbb pedig a Panoráma Galériát. Most pedig a népművészet legnépszerűbb ága, a textilekkel foglalkozó szakemberek kaptak bemutatóhelyet, mely nemcsak a szakmabelieknek, hanem a látogatóknak is élményeket nyújt – mondta köszöntőjében Devecz Zsuzsa, az idén 40 éves Zalai Népművészeti Egyesület titkára. A rendezvényen köszöntőt mondott (a népművészek számára a legnagyobb pályázati lehetőséget biztosító támogató) a Csoóri Sándor Alap Tanácsadó Testületének elnöke, dr. Balogh Júlia, Csoóri Sándor özvegye. A zalai vidék országhatártól függetlenül őrzi és érintkezik Göcsej, Hetés, a lendvai terület és az Őrség népi kultúrájával, viseleteivel, szokásaival. Nem véletlenül ilyen gazdag és nagy erőre kapott 1982 óta a mára élenjáró itteni népművészeti egyesület. A mai korban az értelmiségi rétegnek a feladata a népi kultúra megőrzése, átörökítése. A támogatók részéről Balaicz Zoltán polgármester és Kovács Dezső, az iparkamara elnöke is köszöntőt mondott.
– A helyben elért siker alapja az összefogás, az új műhely is ennek a kézzelfogható, látható példája. De minden összefogás felesleges, ha nincsenek közös célok, álmok. Itt Gébárton mindig vannak, már most is hallottam a legújabbat. De ezek a célok olyanok, ami mellé érdemes odaállni. Az itt dolgozóknak van hite, ereje, akarata, össze is tudnak fogni. A mai avatásnak ez is az üzenete – mondta a polgármester.
– Ma a legfontosabb a gazdasági fejlődés, és miközben a szemünk előtt nő ki egy új Zalaegerszeg, felértékelődnek azok az értékek, melyet a népművészeti egyesület gondoz. Tízéves együttműködés van a kamara és a népművészek között programok és beruházások terén. A jövőt a jelenből és a múltból kell felépíteni, ahogy Széchenyi mondta, ezért köszönjük az együttműködési lehetőséget – mondta Kovács Dezső.

vissza az elejére