180 ezer lakosnak kézbesít csomagokat

Logisztikai depót létesít a posta zalaegerszegen

Logisztikai depót épít a Magyar Posta Zalaegerszegen a Fuvar utcában. A több mint egymilliárd forintos zöldmezős beruházás az alapkőletétellel indult március 9-én. A tervek szerint még az idén átadják a 2700 négyzetméteres üzemet, ahol közel 60 embert foglalkoztatnak majd.

– Antal Lívia –

A képen balról dr. Pál Attila, az alapkőletételnél Láng Géza, Vigh lászló, Balaicz Zoltán, dr. György László és Varga János

Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára azt mondta, a pénzügyi szektor mellett a logisztika is stratégiai fontosságú, ezért nagyra értékelendő, hogy a Magyar Posta végigkíséri a magyar vállalkozásokat a digitalizáció és az e-kereskedelem világába való belépésben, hogy azok megvessék lábukat először a hazai piacokon, majd a világgazdaságban is. A posta beruházásai sem álltak le a pandémia alatt, hiszen Zalaegerszegen is fejleszt. Országos logisztikai hálózatának újabb üzemét több mint egymilliárd forintból építi fel. Balaicz Zoltán polgármester arról beszélt, hogy az elmúlt években a járműipari tesztpályának is köszönhetően számos cég települt be az északi ipari parki övezetbe, ahol a Magyar Postával újabb beruházó lépett színre. Hozzátette, hogy a Metrans több tíz milliárd forintból konténerterminált épít fel a városban, ami együtt azt mutatja, hogy a logisztika nemcsak Európában, de hazánkban és Zalaegerszegen is egyre nagyobb szerepet tölt be. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt hangsúlyozta: a járműipari tesztpálya mágnesként vonzza a beruházókat Zalaegerszegre a világ számos pontjából, ami a város tekintetében is további fejlesztéseket tesz lehetővé. Láng Géza, a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyért felelős helyettes államtitkár azt mondta, a magyar állam, mint tulajdonos elvárja, hogy a Magyar Posta hoszszú távon a belföldi kiscsomagpiac első számú szolgáltatójává váljon. Ehhez szükséges a postai logisztikai infrastruktúra megújítása, és a lehető leghatékonyabb csomagfeldolgozási rendszerek bevezetése.Varga János, a Magyar Posta Zrt. logisztikai üzemeltetési igazgatója elmondta, hogy a tervezett 19 vidéki depóból a fele már megépült vagy most épül, 2023-ig pedig a teljes logisztikai infrastruktúra megújul. Korszerű automata szortírozórendszert és informatikai megoldásokat telepítenek a zalaegerszegi logisztikai központba is, amely 182 zalai települést lát el, és nagyjából 180 ezer lakos számára kézbesít majd csomagokat. Az eseményen a Zala Megyei Önkormányzatot dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke képviselte.

vissza az elejére

Közgyűlési előzetes

Április 7-én tartja soron következő ülését a város képviselőtestülete. A tervek szerint 22 napirendi pontot tárgyalnak meg.

Önkormányzati rendeletet módosítanak a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról, valamint a fizetőparkolók működéséről és igénybevételük rendjéről. Ellenőrzési jelentést fogadnak el az önkormányzat felügyelete alá tartozó szervezetek múlt évi munkájáról. Tárgyalnak helyiség kedvezményes bérbeadásáról, a volt MOL-sportpálya hasznosításáról, és a Zalavíz Zrt.-vel kötendő megbízási szerződésről. Zárt ülésen döntenek a képviselők a Város Díszpolgára és a Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címek adományozásáról.

vissza az elejére

Sabján Krisztián, Süle Katalin és Vigh László

Történelmi léptékű támogatás

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése érdekében

Történelmi léptékű társfinanszírozásról döntött a kormány, amellyel a magyar gazdákat támogatja a 2027-ig tartó uniós költségvetési időszakban. Minderről az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának aktualitásairól tartott fórumon esett szó a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium rendezvénysorozatának zalaegerszegi állomásán.

– A. L. –

A fórumot megelőző sajtótájékoztatón Süle Katalin, a NAK alelnöke elmondta: hazánkban nemzetközi összehasonlításban is fajsúlyos kérdés a mezőgazdaság, hiszen közel 5 millió hektár termőföld áll művelés alatt. Zalában 110 ezer hektár szántón valamint 126 ezer hektár erdőn folyik gazdálkodás. Éppen ezért fontos, hogy a magyar gazdák óvják a termőföldet, továbbra is környezetkímélően tudjanak termelni, emellett költséghatékonyan is, amelyhez nagy segítséget ad a Közös Agrárpolitika. Egyes pillére a földalapú támogatás, amelyhez nem lehet nemzeti kiegészítést adni. A kettes pillér a vidékfejlesztési forrás, amelyre a gazdálkodóknak pályázniuk kell, és amelyhez kötelező nemzeti forrást rendelni. A kormány e tekintetben történelmi jelentőségű társfinanszírozásról döntött azáltal, hogy az eddigi 17,5 százalékot 80 százalékra emelte. Ez számokban annyit jelent, hogy megközelítőleg 4300 milliárd forint jut – a korábbihoz képest háromszor annyi forrás –, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig. Az egyes pillérben 3300 milliárd forint áll rendelkezésre, összesen 7600 milliárd forint. A kormány a vidékfejlesztési forrás felhasználása érdekében tavaly év végén stratégiai tervet nyújtott be az unióhoz. Remélik, véglegesítése a nyáron megtörténik, és 2023-ban már megjelenhetnek az első pályázati kiírások. Süle Katalin úgy vélekedett, a történelmi jelentőségű társfinanszírozás mellett szükség van a magyar emberek tudatos gondolkodására is, hiszen a hangzatos uniós stratégiák nem feltétlen szolgálják a hazai érdekeket. Fontos tudni, hogy Magyarországon alkalmazzák a legkörnyezetkímélőbb technológiákat a szántóföldi és a kertészeti növénytermesztésben az unióban, az állatjóléti, állathigiéniai és állategészségügyi előírások pedig a legszigorúbbak világviszonylatban is. A sajtótájékoztatón Sabján Krisztián, a NAK zalai elnöke azt emelte ki, hogy a pandémia a mezőgazdaságra is rányomta a bélyegét, de az ágazatban dolgozók mindent elkövettek azért, hogy a boltok polcain mindig legyen megfelelő magyar élelmiszer. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt hangsúlyozta, a föld tulajdona nemzetstratégiai kérdés, tíz éve, a nemzeti földtörvény elfogadásával a kormány jó döntést hozott. Mint mondta, a hazai mezőgazdaság 15 millió ember számára is tudna élelmiszert biztosítani, most, az orosz–ukrán háború miatt a magyar emberek ellátása a legfontosabb.

vissza az elejére