Francsics László

Asztrotájképek és a kozmikus világ

Csillag-képek kiállítás a vmk-ban

A Tejút, valamint a kozmikus végtelen extragalaxisainak titokzatos világa, a Naprendszer égitestjei és a Föld éjszakai tájai is megelevenednek azon a kiállításon, mely a Csillag-Képek 2021 országos asztrofotó-kiállítás anyagából válogat.

– pet –

A Keresztury VMK Gönczi Galériájában nyílt tárlat Magyarország asztrofotósainak legszebb munkáiból mutat be negyven képet. Az országos kiállítás – melynek nyitánya minden évben a Természettudományi Múzeumban van – a Magyar Asztrofotósok Egyesülete kezdeményezésére és szervezésében jött létre. Az anyag egy része aztán vidéki kiállítóhelyekre is eljut; a Gönczi Galéria például már több éve fogadja be a csillagos ég legnívósabb hazai fotósainak munkáit. A mostani kiállítást Francsics László, a Magyar Asztrofotósok Egyesületének elnöke ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint mondta: Zalaegerszeg az egyik kedvenc helyszínükké vált, annál is inkább, mert a helyi Vega Csillagászati Egyesület közreműködésével itt nyitott szellemi közegre találtak. A kiállítás révén összekapcsolódnak azok a fontos gondolatok, amik az asztrofotósokat és az amatőrcsillagászokat is izgatják. Az univerzum, valamint a Földön, vagy Naprendszeren kívüli rendszerek, folyamatok megismerése a cél. Az elnök rendszeresen zsűriz nemzetközi versenyeken, ezért van rálátása arra, hogy hogyan dolgoznak a külföldi kollégák. Megdöbbentő például, hogy a tizenöt év alatti, távol-keleti asztrofotósok mennyire feljöttek az utóbbi időszakban. Úgy látja, hogy a magyarok egyáltalán nincsenek elmaradva a külföldi fotósokhoz képest, sőt. Inkább sokszor azért kevés a hazai versenyző a nemzetközi megmérettetéseken, mert vagy hiányzik a hit, hogy ők is elég jók oda, vagy egyszerűen nem azért fotóznak, hogy dicsőséget, presztízst szerezzenek. Hanem akkor miért? – merül fel a kérdés. Részben mert az univerzum gyönyörű, a végeredmény szép, az asztrofotósok és az amatőrcsillagászok pedig egy jó közösséget alkotnak. Másrészt viszont a válasz annyi, hogy „csak”! Nincs konkrét megmagyarázható ok. Talán annyi, hogy belénk van kódolva az örök kíváncsiság, vonz minket a végtelen és az ismeretlen, amit újra és újra meg kell hódítani. Az asztrofotósok feszegetik a határokat, és egy-egy felvétel néha tényleg az emberi teljesítőképesség határán mozog – tette hozzá. A kiállításon láthatunk a Földet az éjszakai égbolttal bemutató fotókat. Ezeken a távcső nélkül készült asztrotájképeken a szabad szemmel is látható éjszakai világot (Tejút, sarkifény, bolygómozgások) rögzítik a fotósok. Egy másik csoportot képeznek a Naprendszer égitestjeit bemutató képek (például a Jupiter-felhőt, Szaturnusz-gyűrűt, Napfoltokat), majd a Naprendszeren túli kozmikus világba is bepillantást nyerhet a látogató. Utóbbi esetben már speciális távcsövekre van szükség a csillagködök és galaxisok fotózásához; a mélyűrfotózás által viszont a legtávolabbi helyekre juthat el a kép készítője és ezáltal a néző is.  A kiállításhoz – mely május 12-ig tekinthető meg – kísérőprogramok is társulnak. A megnyitó után például dr. Csizmadia Szilárd kutató csillagász tartott előadást „A Naprendszeren túli univerzum felfedezése történeti áttekintése” címmel. Május 10-én 20 órától pedig a Vega Csillagászati Egyesület távcsöves bemutatóra várja az érdeklődőket a VMK-nál.
 

vissza az elejére

Tematikus kiállítás a föld napján

Három részelemből álló, de egy tematikus egységet alkotó kiállítással ünnepelte a Föld napját a Zrínyi Miklós Gimnázium. Mint ismert, a világnapra minden év április 22-én kerül sor, felhíva a figyelmet a bolygó természeti értékeire és a környezet megóvására.

– pet –

A Zrínyi-gimnázium Borbás György Galériájában egy három elemből álló kiállítás nyílt az ünnep apropóján. Stárics Roland igazgatóhelyettes, a környezeti nevelési projekt pályázatírója elmondta: bolygónk 4,6 milliárd éves, mégis alig több mint ötven éve (1970 óta) ünnepeljük a Föld napját. A középpontba ilyenkor a természeti értékek védelme, a környezettudatos életmód előmozdítása és a fenntarthatóság kérdésköre kerül. Különféle programokkal és pályázati lehetőségekkel az iskola diákjainak figyelmét is szeretnék felhívni a téma fontosságára. Idén ez egy Fenntarthatósági témahéttel is kiegészül. A mostani kiállításon a Dienes-diákszakkör diákjai által készített – környezet- és természetvédelmi témájú – rajzok mellett, szemléletformáló plakátokkal igyekeznek a tanulók környezettudatos fogyasztói magatartását elősegíteni. Az iskola galériájába kihelyezett hat darab színes tabló a vízvédelemre és a tudatos hulladékgazdálkodásra hívja fel a figyelmet. A tárlat harmadik elemét pedig fotók alkotják. Tavasszal 27 zrínyis diák szemléletformáló üzemlátogatáson vehetett részt a szennyvíztelepen, valamint a búslapkpusztai automatizált szelektív hulladékválogató és hulladékrendszerező központban. A fotók e rendhagyó földrajzórák legfontosabb és legtanulságosabb pillanatait örökítik meg. Az igazgatóhelyettes hozzátette: a tablókiállítás és a két üzemlátogatás az önkormányzat helyi köznevelési intézmények számára kiírt, „környezeti nevelési pályázatának” anyagi hozzájárulásával valósult meg. Remélik, hogy e programokkal sikerül tudatosabb fogyasztói magatartásra sarkallni a diákokat. Schneider János, az iskola igazgatója a Dienes-diákszakkör rajzkiállítást megnyitva ismertette a gimnázium Ökoiskola programját. Az intézmény márciusban ugyanis Ökoiskola elismerő címet kapott, melyet 2025. augusztus végéig viselhetnek. A sikeres pályázat és az elismerés egy újabb jó lehetőség arra, hogy a gyerekek bevonásával, élményalapú oktatás keretében foglalkozzanak a környezeti és egészségneveléssel, valamint a fenntarthatóság témakörével. Akár tanórán kívüli programok – szakkörök – keretében is. A most kiállított rajzok is így készültek.

vissza az elejére

Családbarát munkahely a könyvtár

Idén is elnyerték a tanúsító védjegyet

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár 2020-ban sikeresen pályázott a Családbarát hely Családbarát munkahely tanúsító
védjegy bronz fokozat elnyerésére.

– pet –

Az intézménynek lehetősége nyílt arra, hogy idén is megmérettesse magát, és ismét a védjegy birtokosává válhasson. Tóth Renáta igazgatóhelyettes lapunknak elmondta: a pályázat célja olyan munkahelyek támogatása, ahol a családokat védik, segítik. A pályázati kérdőív tulajdonképpen egy mindenki számára kiszámítható minőséget jelentő tanúsítási rendszer, melyet a kiíró Családbarát Magyarország Központ dolgozott ki. A nyertes pályázat, vagyis az elnyert cím hitelesen bizonyítja a munkavállalók számára, hogy a védjegy tulajdonosa családbarát szemléletű, azaz családbarát munkahelyként működik – tette hozzá. Ez a szemlélet a modern társadalomban pozitív közösségi üzenetet hordozó érték, mely egyre nagyobb jelentőséggel és vonzerővel bír napjainkban. Fiatal, családos munkavállalóknak nyújthat biztos és kiszámítható munkahelyet, kiemelve, hogy stratégiájában és jövőképében ezt a szemléletet támogatja. A tanúsítással jelentősen megnőhet a munkahelyek munkaerőt megtartó és munkaerőt vonzó képessége, szolgáltatóhelyek esetében pedig nagymértékben hozzájárul az adott szolgáltatás társadalmi sikerességéhez. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár rendezvénytermében a munkatársak számára többek között oktatási, képzési szakmai szabadidős programok kerülnek megrendezésre. Továbbá szakmai megújulást segítő, integrált könyvtári rendszerhasználati belső képzést szerveztek. A munkavégzést igyekeznek rugalmassá tenni (például a home office lehetőségével), ezenkívül egészségtámogató programokon (stresszkezelés, hangtálterápiás foglalkozás, gyógynövény-előadás) is részt vehettek a kollégák.

vissza az elejére

Nem térhettek vissza otthonaikba

Vándorkiállítás az őrségi kitelepítésekről

A múlt századi történelem egy sokáig elhallgatott epizódjáról, a hortobágyi „gulagok”-ról, szól az a vándorkiállítás, mely az Őrségből kitelepítettek sorsát villantja fel. A tárlatnak május 29-ig a református templom Kálvin-terme ad otthont.

– b. k. –

A 2009-ben alakult Őrségi Kitelepítéseket Kutató Egyesület az egykori hortobágyi munkatáborokba deportálások szellemi, tárgyi emlékeit keresi, az elhurcoltak sorsát és a történések közösségre gyakorolt hatását vizsgálja. A még ma is kevésbé publikált, alig oktatott méltánytalanságok áldozatai előtt emléktábla-állítással és a nevezett vándorkiállítással is tisztelegnek.
Az egyesület elnöke, Róka Zsuzsa és Balaicz Zoltán polgármester nyitotta meg a zalaegerszegi kiállítást. Elhangzott: a zalai megyeszékhely érintett az eseményekben, hiszen befogadóhelyekre lelhettek itt is a szabadulás után a deportáltak, akik nem térhettek vissza otthonaikba. A rendező egyesület alelnöke Tolvaj Márta, önkormányzati főtanácsadó, akinek édesapja szintén az elhurcoltak között volt, az ő története is olvasható az egyik tablón. Mellette még több kitelepített jelenítődik meg fényképek és levél- vagy naplórészletek révén. A fotók Simon Attilának (Kisrákos) és Erős Krisztinának (Göcseji Múzeum) köszönhetők. A tájegység 14 településéről 408 főt, a lakosság 4,5 százalékát deportálták, a néhány napos újszülöttől a 81 éves idős asszonyig 1950–1953 között. A visszatelepülést pedig a határsáv nehezítette vagy tette lehetetlenné. Az egyesület eddigi történelmi gyűjteménye a 2016 óta kiadott falinaptárakon is visszaköszön, illetve a deportálásban érintett Apatini Ferenc Illés, aki 12 éves kamaszként élte át a történéseket, könyvben örökítette meg megrázó emlékeit. A vándorkiállítás útvonalán szerepel többek között Ebes és Hajdúnánás, az egykori lágerek helyszínei. Mivel a táborok a pusztákban voltak, az ottani lakosság vagy kevésbé tudott az ott folyó bánásmódról, körülményekről vagy még kevésbé tudott segítséget nyújtani. De azért arra is akadt példa, amit az egyik tabló megörökít, amikor is egy csecsemő ellátásában az asszonyi erő még a katonaságnál is erősebb volt.

vissza az elejére