A közösen megélt pillanatok Megújult épület, állandó kiállítások Zeginfó  

 

 

A közösen megélt pillanatok

Ünnepi közgyűlés zalaegerszeg születésnapján

Vigh László, Balaicz Zoltán, dr. Szalai Zoltán, Pintér János, dr. Szalontai Tibor és Gulyás Gergely A kezdeményező díszpolgárok
(középen dr. Gyimesi Endre és Hóbor Erzsébet).

„Megtanultuk, hogy ha vigyázunk az értékeinkre, és azokból táplálkozva tekintünk előre, akkor a jövőnk is értékkel lesz teljes. Mert a mennyiség és a siker csupán mulandó. Az összetartozás érzése és a közösen megélt élmények viszont örökké megmaradnak” – fogalmazott többek között városnapi ünnepi beszédében Balaicz Zoltán polgármester.

Gulyás Gergely

– V. Zs. –

Az eseményen részt vett dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Héjj Dávid miniszterelnöki biztos, Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott és dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke. A polgármester emlékeztetett: 1885. május 13-án vált rendezett tanácsú várossá Zalaegerszeg. Az első írásos említése – melyre ma emlékezünk – pedig 1247-ből való. Az elmúlt 775 év rendkívül hosszú idő. A történelem változó, hol békésebb, hol vadul tomboló időszakaiban számos változás történt, de a város mindent átvészelt, töretlenül fejlődött, ma pedig egy békés, virágzó és szerethető település, ahol jó élni. Fontos a közösséghez tartozás, az önzetlenség, az áldozathozatal másokért. A zalaegerszegiek tudják és hiszik, hogy csak úgy lehet fejlődni, ha minden napot komolyan veszünk, minden napot kihasználunk és azzal a céllal megyünk munkába, hogy tudjuk, magunkért és a közösségért tenni kell, küzdeni kell. Mint fogalmazott, Zalaegerszeg nyugalmat, biztonságot jelent. Az itt élők pedig megértést és szeretetet nyújtanak. Gulyás Gergely köszöntőjében hangsúlyozta: Zalaegerszeg munkája példamutató, erőforrásait jól használta az elmúlt évtizedekben. Szólt Czobor Mátyás munkásságáról, megjegyezve, hogy az egykori polgármester rendkívül nehéz időszakban vette át a város vezetését, és a fejlesztéseknek köszönhetően komoly eredményeket ért el. Városépítő munkáját segítette Mindszenty József, aki 1919 és 1944 között volt apátplébános a városban. A miniszter kiemelte még az összefogás fontosságát: Ha a települések gazdagodnak, az ország is gazdagszik. Zalaegerszeg büszke lehet az elért eredményeire – fogalmazott. A város díszpolgárai az elmúlt években több olyan kezdeményezéssel éltek, melyek erősítették a lokálpatrióta öntudatot és tárgyi emlékként hozzájárultak ahhoz, hogy Zalaegerszeg múltjából minél többet meg lehessen ismerni. Ilyen volt a polgármesteri lánc, a Zalaegerszegi Hitvallás, így került elő az 1247-es oklevél, az 1421-es oklevél, amely már városként hivatkozik Zalaegerszegre, valamint az 1847-es, az akkori piacteret ábrázoló dagerrotípia. A sor kiegészült a zalai megyeszékhely rekonstruált középkori pecsétnyomójával és pecsétlenyomatával, melyet a város napján a díszpolgárok nevében dr. Hóbor Erzsébet és dr. Gyimesi Endre, valamint a készítők nevében dr. Bilkei Irén régész, főlevéltáros és Lendvay Antal grafikus adtak át Balaicz Zoltánnak. Az újabb tárgy a díszteremben az okleveleket is tartalmazó vitrinbe került. A város napján adják át a legmagasabb rangú elismeréseket. Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott néhai Czobor Mátyásnak, a város egykori polgármesterének. A kitüntető cím plakettjét, a címmel járó diplomát és az arany pecsétgyűrűt Czobor Mátyás oldalági leszármazottja, Pintér János vette át, aki a Göcseji Múzeum javára ajánlotta fel a diplomát. Czobor Mátyás 1919–1936 között tevékenykedett polgármesterként. 18 éves városvezetői munkájával örökre beírta magát a zalai megyeszékhely történelmébe. A sok tekintetben elmaradott kisvárosból megyei központhoz méltó települést épített, számos gazdasági, kulturális és oktatási beruházással. A mostani posztumusz elismeréssel a város története során a legkiemelkedőbb városvezetők közé emelkedett: így Gyimesi Endre, Kustos Lajos és most már Czobor Mátyás is a város díszpolgárai. Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címet vehetett át dr. Szalontai Tibor, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház urulógus főorvosa a páciensek egészségéért végzett több évtizedes példaértékű és meghatározó tevékenységének elismeréseként. Olyan új módszereket vezetett be a gyógyításban, melyeket azelőtt sehol máshol nem próbáltak ki az országban. Munkáját a mai napig magas színvonalon és alázattal végzi. Szintén Pro Urbe elismerést kapott dr. Szalai Zoltán, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház sebész főorvosa, a Szidónia-díj megalapítója. Mint ismert, Szalai Zoltán és felesége odaadással, fáradságot nem ismerő módon ápolta, gondozta és nevelte amíg lehetett súlyos mozgáskorlátozottsággal élő gyermeküket, Szidóniát. Lányukkal együtt rendszeres színházlátogatók voltak. A kvártélyházi előadásokat rendszeresen látogató lányuk emlékére 2016-ban megalapították a Szidónia-díjat, mellyel a Kvártélyház azon színészét kívánták elismerni, akit művészi teljesítménye érdemesített a díjra. (2016-ban Hertelendy Attila színművész kapta, a közelmúltban pedig Kovács Virág színész). 2017-ben létrehozták a Szalai Szidónia Alapítványt, amely rögzíti, hogy az évenként átadásra kerülő díj ezentúl már három területen lesz átadva. Az ünnepi közgyűlés végén Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos mondott zárszót, melyben köszöntötte a 775 éves Zalaegerszeget. Mint fogalmazott, nagyon fontosak a példát mutató emberek, akik olyant alkottak életük során, melyekre nemcsak egy helyi közösség, hanem egy egész ország büszke lehet. Szólt a város gazdaságfejlesztéséről, a munkahelyteremtésről, megjegyezve, hogy olyan városépítés folyik, amely méltó Zalaegerszeghez.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


 

 

Megújult épület, állandó kiállítások

Kinyitott a göcseji múzeum

A város napja alkalmából került sor a Göcseji Múzeum projektzáró eseményére, melynek keretében – a több éves felújítási munkákat követően – ismét megnyitotta kapuit az intézmény. Ezentúl négy állandó kiállítás, valamint egy időszaki kiállítóterem várja a látogatókat.

– pet –

A Göcseji Múzeum épületét és kiállítóhelyeit 2 milliárd forintból újították meg, melynek nagyobbik része európai uniós, kisebbik része pedig állami támogatás volt. Az 1892-ben, eredetileg takarékpénztár és bérlakások céljára épülő ház állaga már nagyon leromlott az utóbbi évtizedben, így időszerűvé vált mind a külső, mind pedig a belső rekonstrukció. Utóbbival együtt új állandó kiállításokat rendeztek be a megszépült terekbe. A nyitóünnepségen jelen volt többek között L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán polgármester, valamint az intézmény korábbi vezetői. A polgármester köszöntőjében kiemelte: Zalaegerszeg számára fontos a városrehabilitáció, és az épített örökségünk megóvása, hiszen kevés régi vagy műemléki épületünk van. A kormánnyal együttműködve viszont több impozáns ház is megújult az elmúlt években, ebbe a sorba illeszkedik a múzeumépület felújítása is. Vigh László hozzátette: sokan és sokat dolgoztak azért, hogy megvalósulhasson a múzeumi rekonstrukció. Mind a tervezők, mind a kivitelezők, mind a kiállítás rendezői nagy munkát tettek le az asztalra. Nem magunknak, hanem az örökkévalóságnak építettük a múzeumot – fogalmazott. L. Simon László beszédében hangsúlyozta: értékeink megőrzése és a múzeumi szolgálat egyfajta kötelesség, annál is inkább, mert a globalizáció korát éljük. Ez nem csak a gazdasági életre vonatkozik, hanem komoly kulturális következményei is vannak; pozitívumok és negatívumok egyaránt. Az utazás, más nemzetek megismerésének lehetősége óriási előny és nagyon jó dolog, ám az hátrány, hogy könnyen feloldódhatunk ebben a kulturális olvasztótégelyben. Hiszen sok minden egységesült, és szinte egyszerre van jelen a világ összes országában. Elég, ha csak a filmekre vagy a zenékre gondolunk. Minderre a lokalitás, a helyi értékek erősítése lehet a válasz, s ebben a vidéki és a fővárosi múzeumoknak is komoly szerepe van. Igen ám, de az sem mindegy, hogy a tudást, az információt hogyan, milyen eszközökkel adjuk át a digitális korban. A múzeumokban is szükség van egy módszertani és egy szemléletváltásra, főleg ha a fiatalabb korosztályokat is be szeretnénk csábítani az intézményekbe. Konkurálni kell a számítástechnikai és okoseszközökkel. Egy múzeum ma már nem lehet „bezárkózó hely”, de nem adhatja fel alapfeladatait sem. Ez a kettősség egy olyan kihívás, amivel szembe kell nézni, és választ kell rá találni. Többek között emiatt kezdtek el dolgozni egy nemzeti múzeumfejlesztési programon, mely remélhetőleg a vidéki közgyűjtemények problémáira is talál megoldást – fogalmazott a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Hozzátéve: bízik benne, hogy a megújult Göcseji Múzeum nemcsak a helybéliek kedvelt kulturális intézménye lesz, hanem turisztikai vonzerőt is jelent majd a városnak. A projektzáró alkalmából a közönség megtekinthette a múzeum új állandó kiállításait. Az első emeleten nyílt meg az „Elődeink élete” című várostörténeti kiállítás, mely korszerű, látványos, interaktív elemekkel tárja a látogatók elé, hogy mikképp éltek itt az elmúlt évszázadokban a zalaegerszegiek. Az informatív kiállítás a középkortól egészen az 1990-es rendszerváltozásig kalauzolja a nézőt; némi megyetörténeti kitekintővel. A tárlatnyitón Béres Katalin történész-főmuzeológus, a kiállítás kurátora kalauzolta a vendégeket. Újdonság a földszinten megnyílt, Fekete György (1932–2021) belsőépítész-iparművész munkásságát bemutató kiállítás, mely „Az elhivatottság mozaikjai” címet kapta. Az emlékkiállítás az alkotó életének utolsó tíz évében készült művekre koncentrál. A megújult múzeumban ismét látogatható Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész tárlata, az alagsorban pedig Németh János keramikusművész „Az agyag életre álmodója” című kiállítása. Az intézmény az újranyitás alkalmából szombaton és vasárnap is tárlatvezetésekkel várta a közönséget.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Zeginfó

Közgyűlés utáni zeginfó – balaicz zoltánnal

Az elmúlt héten megtartott városi testületi ülésen ismét számos előterjesztést tárgyaltak meg a képviselők, korrekt szakmai hozzászólásokkal. A legfontosabb döntésekről ZEGINFÓ keretében számolt be Balaicz Zoltán polgármester.

A testület elfogadta a 2021 évi önkormányzati költségvetés zárszámadását. A múlt évben az egyéni vállalkozóknak, a kis- és középvállalkozásoknak a koronavírus világjárvány miatt kialakult gazdasági nehézségek miatt felére csökkent a helyi iparűzésiadó-kötelezettsége, így az önkormányzat előzetesen csak 3,4 milliárd forint adóbevétellel számolt, de a helyi gazdaság folyamatos fejlődésének köszönhetően ezt a tervet sikerült 125 százalékon teljesíteni. Végül 4,271 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel realizálódott. Jelentős a különböző beruházások számára értékesített ingatlanokból származó bevétel is – fogalmazott a polgármester és hozzátette: minden közhatalmi bevétel magasabb volt, mint amit előzetesen vártak. Módosították a képviselők a településrendezési tervet, amely számos helyszínt érint. Ide tartozik többek között a Páterdomb telekszabályozása, a Besenyő-Öreghegyen tömbszabályozás, a ságodi önkormányzati ingatlan szabályozása. A Jánkahegyen és a Nekeresdi úton is szabályozás várható. Több területet kiemelt fejlesztési területté nyilvánítottak. A településkép védelméről szóló rendeletet azért módosította a közgyűlés, hogy a magántulajdonban lévő házak is megújulhassanak a történelmi belvárosban. Így talán elsőként a Korona Szalon melletti ház renoválása is megvalósulhat. Balaicz Zoltán beszámolt arról is, hogy sikeres és eredményes évet zártak a pandémia ellenére is az önkormányzati tulajdonú cégek. Talán a Zalaegerszegi Létesítményfenntartó Kft.-nek volt a legnehezebb, hiszen 2021-ben a járvány miatt a sportcsarnok alig volt kihasználva, szinte csak a versenysport számára üzemelt. Az AquaCityben a csökkentett belépőárak következtében kedvezően alakultak a számok. Sajnos, tavaly nyáron a rossz időjárás miatt öszszesen 68 napot volt nyitva. A testület elfogadta a rendőrség múlt évre vonatkozó közbiztonsági és közlekedésbiztonsági beszámolóját. Zalaegerszeg ismét a legbiztonságosabb város az 50 ezer lakos feletti városi kategóriában.  A Modern Városok Program keretében kormányzati támogatással számos út, járda, tér, parkoló és közmű újul meg. A közgyűlés két soron következő beruházás kapcsán külsős magánvállalkozás helyett a saját önkormányzati cégét, a Zalavíz Zrt.-t bízta meg a műszaki ellenőri feladatok ellátásával. (A két projekt: az Eötvös József utca déli oldalán járdafelújítás és parkolóépítés, valamint a Gasparich u. 5. szám alatti társasház környezetében parkolóbővítés.) A polgármester arról is tájékoztatott, hogy az északi ipari parkban és a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya környékén számos gazdaságfejlesztési beruházás zajlik vagy kezdődik hamarosan. Annak érdekében, hogy a terület alkalmas legyen nagyméretű beruházások kiszolgálására, 10,5 milliárd forint kormányzati támogatással jelentős infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


 

 

 

 

 

 

vissza az elejére