Európa-nap

Országszerte ünnepeltek

Minden évben május 9-én az országszerte megrendezett Európa-nap az európai béke és egység ünnepe. Zalaegerszegen az Európa téren Major Gábor, az MSZP városi szervezetének alelnöke nyilvános sajtótájékoztató keretében szólt az Európai Unió megalakulásáról, tevékenységéről, céljairól.

Mint fogalmazott, a 27 tagországot tömörítő szervezethez Magyarország 2004. május elsején csatlakozott. Az unió olyan politikai és gazdasági közösség, amelyben a különböző országok tisztelik egymást és közösen küzdenek a jövőért. A legfontosabb cél a béke és biztonság előmozdítása, a szociális és társadalmi igazságosság, a nők és férfiak közötti egyenlőség. Az unió küzd a társadalmi kirekesztés ellen, és tiszteletben tartja a kulturális és nyelvi sokféleséget. Major Gábor hangsúlyozta: az unió elismeri a nemzetek szuverenitását, ugyanakkor Európa közös erőként lép fel és védi országait. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák meg. Magyarország sokat köszönhet az Európai Uniónak, ezért is fontos, hogy a jövőben is tagja maradjon a szervezetnek. Elhangzott: az elmúlt 77 évben nem fordult elő olyan háborús helyzet, mint napjainkban. Az unió egységes erőként lép fel az agresszió ellen, melyhez hazánknak is – mint tagállamnak – kötelessége csatlakozni.

vissza az elejére

A pózvai Napraforgó Otthon lakói zenés jelelő produkciót adtak elő.

Fontos az elfogadás és a játék öröme

Esély gálán a fogyatékkal élők

Negyedik alkalommal szervezte meg a Mozgássérültek és Fogyatékkal Élők Egyesülete (MOFE) az Esély Gálát. A Kiskondás étteremben tartott eseményre a megyei intézmények fogyatékkal élő lakói zenés, verses produkciókban mutatták meg tehetségüket.

– AL –

Tóth Ágnes, a MOFE elnöke köszöntőjében elmondta, az esélyegyelőség világnapja tiszteletére hagyományteremtő szándékkal hozták létre a fogyatékossággal élők kulturális, zenei rendezvényét, hogy a nyilvánossággal is segítsék egy elfogadó társadalom kialakulását. Minden évben új arcokat, tehetségeket kívánnak bemutatni a közönségnek, hisz attól, hogy valaki fogyatékossággal született vagy később vált azzá, nem kell, hogy a társadalom vesztes oldalára kerüljön. Kerekesszékben ülve, hallás nélkül, átültetett vesével is lehet kiváló eredményeket elérni, amire Zala megyében is van példa. Balaicz Zoltánné, az Esély Gála fővédnöke arról beszélt, hogy Magyarországon közel egymillióra becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékkal élő emberek számát. Mint fogalmazott, másként élni nem könnyű, nap mint nap bebizonyítani, elfogadtatni azt, hogy ugyanolyan értékes tagjai a társadalomnak, mint a többiek. Bármennyire is nyitott a többség, nem mindenki gondolja így. Az Esély Gálával a fogyatékosságról alkotott szemléletmódot kívánják pozitív irányba elmozdítani. Azt szeretnék elérni, hogy az épek és a fogyatékkal élők közelebb kerüljenek egymáshoz. Dr. Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy segítő kezet nyújtani az elesettek felé, nemcsak kötelesség, de megtiszteltetés is egy toleráns társadalom tagjának. Vigh László országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy a fogyatékkal élőknek is fontos a munka, amelyben kiteljesedhetnek. Ezért örvendetes, hogy 2010-ben a mozgáskorlátozottak mindössze 18 százaléka dolgozott, jelenleg 44 százalékuk. Mint mondta, a kormány a továbbiakban is megtesz mindent, hogy esélyeik más területeken is hasonlóak legyenek az épekhez. Zimborás Béla, az SZGYF Zala Megyei Kirendeltségének igazgatója megköszönte a lehetőséget az egyesületnek, hogy intézményeik lakóinak ismét egy maradandó élményt nyújtó rendezvényt szerveztek. Jakab Károlyné, a program szakmai védnöke, az Autista Sérültekért Zalában Alapítvány vezetője azt emelte ki, hogy a fogyatékkal élők számára ugyanúgy fontos a játék öröme, mint az egészségesek számára. Fontos továbbá, hogy a többségi társadalom elfogadja és befogadja őket, valamint azokat is, akik értük dolgoznak. A fellépők nemcsak a tapsviharnak örülhettek, hanem a személyre szóló ajándékcsomagoknak is, amelyeket Zalaegerszeg önkormányzata ajánlott fel számukra.

vissza az elejére

Nők egymásért, önkéntes alapon

Mi. nők. közösségi nap a skanzenben

Egymásért Együtt címmel szervezett közösségi és önkéntes napot a skanzenbe május 7-én a Zalai Falvakért Egyesület. Az esemény a „Mi. Nők. Egymásért Együtt” projekt keretében valósult meg, melynek támogatója a Flex Foundation. A Mi. Nők. program januárban indult, és ez már a negyedik rendezvénye volt a civileknek.

A projekt fő célja az, hogy a nők erőforrásaira támaszkodva, megyeszerte szervezzenek különféle kulturális vagy szakmai napokat/esteket – mondta érdeklődésünkre Szeder-Kummer Mária szervező, a Zalai Falvakért Egyesület elnöke. Egy olyan – főleg önkéntességen alapuló – hálózatot szeretnének létrehozni, melyben kreatív, egymást inspiráló nők tevékenykednek az élet más-más területén. Az Egymásért Együtt közösségi napra számos önkéntes jelentkezett, akik a témasátraknál várták az érdeklődőket. A délután folyamán szó esett idegenforgalomról, túrázásról, egészséges étrendről, pszichológiáról, divatról és stílusról, de karriertanácsadás, bútorfestés is várta a vendégeket. Az egyesület elnöke hozzátette: a projektben a közösségi tervezést tartják szem előtt, így a program tematikáját egy szervező csapat állította össze, amit aztán kiküldtek az érintetteknek. Az önkéntesek ennek alapján állíthatták fel standjaikat az adott témának megfelelően. Az eseményre főleg azokat várták, akik az előző programjaikon is részt vettek, de mindig vannak új érdeklődők. A szervezők olyan helyszínt kerestek, ami amellett, hogy szabadtéri, szép és nyugodt környezetben van, így esett a választás a falumúzeumra. A délután folyamán skanzensétán is részt vehettek az érdeklődők. Az eseményt megnyitva Szeder-Kummer Mária úgy fogalmazott: a város nem létezhet a falvak nélkül, mint ahogy a falvak sem a városok nélkül. Ezért tartják fontosnak, hogy minél szélesebb körű hálózatot tudjanak kialakítani az egyes települések között. Szerencsére nagyon sok felkészült, szakmai gyakorlattal rendelkező, kreatív nő él a megyében, akik egymást is, és másokat is tudnak ösztönözni. A cél az, hogy a Mi. Nők. kezdeményezés a projekt lezárulta után is megmaradjon, ezért az önkéntes napon adományokat gyűjtöttek, és továbbra is várnak még szponzorokat. A projekt záróeseményére május 31-én kerül sor a Hevesi Sándor Színházban, melynek keretében fotókiállítás nyílik az általuk meghirdetett pályázat alkotásaiból, de Rácz Zsuzsa író is ellátogat a rendezvényre.

vissza az elejére

Fellépni a kirekesztés ellen

A ii. világháború áldozataira emlékeztek

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) Zala megyei tagozata május 8-án megemlékezett a győzelem napjáról, vagyis a II. világháború befejezéséről. Arról a napról, amikor a náci Németország hadserege letette a fegyvert a szövetségesek előtt.

Az Áldozatok emlékművénél tartott ünnepségen Hóbor József, a MEASZ Zala megyei elnöke többek között elmondta: a győzelem napja a pusztító náci rendszer végét jelenti. De mindazokat az antifasiszta tetteket is, melyekkel elődeink felvették a harcot az elnyomó német és a hazai nyilas rendszerrel szemben; akár katonai, akár polgári (civil) oldalról. A hitleri gondolatok szellemében a II. világháború alatt a hazai polgárság színe-javát elpusztították: a zsidó származásúakat koncentrációs táborba vitték, sokan pedig a borzalmak elől más országokba menekültek. A magyar társadalom szövetében ma is egy óriási űr tátong emiatt. Az antifasiszta kifejezés napjainkban az emberek kirekesztése elleni fellépést is jelenti, legyen szó bármilyen – szélsőjobb-, vagy szélsőbaloldali – elnyomásról. Azt a polgári gondolkodásmódot jelöli, amelyik sem jobbra, sem balra nem tekint, hanem minden diktatúra ellenfele! – tette hozzá. A rendezvény koszorúzással zárult: az Áldozatok szobránál a Béke-Shalom Magyar–Izraeli Baráti Társaság, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség, a DK, az MSZP és a MEASZ képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit, virágait.

vissza az elejére