Balaicz Zoltán (jobbról), mellette Vigh László

Három hónapos próbaüzem után június elsején megnyílt a látogatók számára az új zalaegerszegi uszoda, tanuszoda és városi strand komplexuma, amely 9,5 milliárd forintból épült meg a Modern Városok Program keretében. A nyitó nap reggelén már néhányan rótták a hosszokat a versenymedencében, míg a tanmedencében az úszás alapjaival ismerkedtek a gyerekek.

– A. L. –

Balaicz Zoltán polgármester történelmi kitekintésében elmondta, hogy az egykori fedett uszodát 1969-ben adták át, amely 25 méteres és 5 pályás medencével rendelkezett. Ezt megelőzően, 1949-ben a városi tanács elhatározta, hogy strandot létesít, amely 1956-ban nyitott meg. Akkor 25 ezer volt a város lakosságának száma, 1969-ben 40 ezer, a 2010-es évekre pedig már 60 ezerre növekedett a lélekszám, illetve az agglomerációval együtt 100 ezerre. 2019-re Zalaegerszeg volt az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol nem volt 50 méteres, 10 pályás medence. A polgármester felidézte azt is, hogy 2011-ben a városi strandot a létesítmény akkori vezetése bezárta, ennélfogva még nagyobb nyomás nehezedett az önkormányzatra. Időközben a fedett uszoda is elavult. Egy új uszoda megépítését és a városi strand újranyitását az úszóklub, a triatlonklub, nagyon sok helyi polgár valamint az úszásoktatásban érintett szülők kérték a várostól. Mint fogalmazott, ennek lehetőségét a Modern Városok Program teremtette meg. Az új uszoda, tanuszoda és városi strand alapkövét 2019 januárjában tették le. A komplexum 9,5 milliárd forintból, száz százalékban állami forrásból épült meg. A pontosan 50 méteres, 10 pályás medence FINA-szabványú a lépcsőkkel együtt, sportolásra, lakossági úszásra valamint regionális és kisebb nemzetközi versenyekre ad lehetőséget, melyek szervezését már megkezdte a Zalaegerszegi Úszóklub. A lelátón 268 fix ülőhely van, amely bővíthető. Úszásoktatásra külön tanmedence épült. A városi strandon új kültéri medencét és játszóteret létesítettek. A polgármester kiemelte, hogy a város költségvetésében 270 millió forint áll rendelkezésre a komplexum fenntartására. Hozzátette, egy osztrák csapat már tartott itt úszótábort, és már négy hazai bejelentkezett.  Mint mondta, ez önmagában is nagy lehetőség Zalaegerszeg számára, hiszen nemcsak az uszodát, hanem más szolgáltatásokat, szállást és étkeztetést is igénybe vesznek itt-tartózkodásuk alatt. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy értékelt, hogy újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a város a létesítmény megépítésével, ami nemcsak Zalaegerszeg, hanem a régió uszodája is. Kiemelt szerepe lesz abban, hogy itt úszni tanulhatnak az általános iskolások és az óvodások. Mint mondta, az úszás az egyik legegészségesebb sportág. A városban nagy hagyományai vannak a versenyúszásnak, amelynek színvonalas körülményeket biztosít a létesítmény. Az új uszoda a gazdaságfejlesztésre is hatással bír, mert a befektetőknek fontos szempont, milyen az a környezet, mely szolgáltatások érhetők el ott, ahová betelepülni kívánnak.
 

vissza az elejére

Beruházások, akciók

A környezetvédelmi programról

Zalaegerszeg környezeti állapota megfelelő, és az elmúlt időszakban rendkívüli esemény és környezetszennyezés nem történt, hangzott el a város környezetvédelmi programjáról szóló sajtótájékoztatón, amit Gecse Péter alpolgármester tartott, és amelyen részt vett Tánczos Zsolt, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi szakreferense.

– AL –

Gecse Péter elmondta, hogy a 2017-ben elfogadott környezetvédelmi program 2022 végéig érvényes, ezért már megkezdték a következő előkészítését. Kiemelte, a környezeti infrastruktúra védelme és megfelelő használta érdekében nagyon fontos a gyerekek környezettudatosságra való nevelése, ugyanígy a lakossági felvilágosító kampányok és a közösségi akciók szervezése. Ilyen a 2019-ben meghirdetett fásítási program: már több mint 9 ezer facsemetét ültettek el a lakosság, civilek és vállalatok közreműködésével. Településrészi köztisztasági akciók is sikeresnek bizonyultak, melynek az volt a célja, hogy az illegális hulladéklerakókat felszámolják. A búslakpusztai hulladéklerakóban három beruházás valósult meg. Mivel a depó betelt, új lerakót építenek, amely már a műszaki átadás fázisában van. A kommunális hulladék feldolgozására szolgáló üzem már korábban elkészült, a szelektív válogatócsarnokban pedig automata válogatórendszert építettek be. A szelektív gyűjtés esetében a házhoz menő, zsákos jól működik, viszont a hulladékgyűjtő szigeteknél gond van. Ezért azok rendeltetésszerű használatára kérte a lakosságot. Az alpolgármester a környezetvédelmi program többi elemét ismertetve elmondta, 2019-től mostanáig 18,8 kilométer új kerékpárút épült. A környezetkímélőbb közösségi közlekedés érdekében az év végén vagy jövő év elején 11 elektromos busz áll üzembe. Az új intézmények energiaracionalizálása tekintetében megemlítette, hogy az Alsóerdei Sport- és Élményparkban valamint a Mindszentyneumban napelemeket helyeztek el. Az új uszodában termálvizet használnak. Hőszivattyút állítottak be, napelemeket szereltek fel és zöldtetőt építettek. A felszíni és a felszín alatti vizek vizsgálatai során nem volt határérték-túllépés. A levegőtisztaság védelmével kapcsolatban elmondta, hogy az avar és kerti hulladék égetésére április 15-e és október 15-e között nincs lehetőség. Amikor lehet, akkor szerdai és szombati napokon. A város alternatív megoldásokat biztosít az ingyenes lombgyűjtő és biológiai hulladékgyűjtő akciókkal, és a hulladékudvar is rendelkezésre áll e célból.
 

vissza az elejére

Albérletpiac

Mi újság zala megyében?

Jelentősen drágultak az albérletek országszerte. A megyeszékhelyek többségében pedig 8–33 százalékkal nőttek a bérleti díjak. A drágulásban szerepet játszik, hogy az országos kínálat 49 százalékkal csökkent, emellett a lakáskiadással elérhető hozamok is mérséklődtek. Zala megyében 117 kiadó lakás volt a kínálatban május közepén, ez 11 százalékos csökkenésnek felel meg éves szinten. Az elérhető hozam pedig 6,63 százalékot tett ki.

A korábbi évekhez képest nehezebb helyzetben lesznek azok, akik albérletben szeretnék megoldani a lakhatásukat a jövőben, köztük az érettségi után egyetemre tartó vagy munkát vállaló diákok. A legolcsóbb kiadó lakások ugyanis már „elkeltek”, a választék szűkebb lett, a bérleti díjak pedig feljebb mentek – áll az ingatlan.com elemzésében, amely ismerteti az országos albérletpiaci trendeket. Emellett bemutatja, hogy Zala megyében és a megyeszékhelyen, valamint a nagyobb városokban mennyiért lehet lakást bérelni, hogyan alakult az ottani kínálat az utóbbi egy évben és milyen hozamokat lehet elérni a lakáskiadással.
 

Felszívta a kereslet az olcsóbb kínálatot

Az országos kínálatban elérhető albérletek bérleti díja hónapok óta fokozatosan emelkedik. Ennek eredményeként a fővárosban például május közepén 175 ezer forint volt az átlag, ami 35 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ezzel párhuzamosan a tizennyolc megyeszékhelyen az összesített átlagos bérleti díj 18 százalékkal 118 ezer forintra nőtt. Persze az országon belül jelentősek az eltérések: a nyugat-magyarországi megyeszékhelyeken 120–135 ezer forint, a kelet-magyarországiakban pedig 100–120 ezer forint volt az átlagos bérleti díj május közepén. Az albérletpiaci drágulásban szerepet játszik, hogy a kereslet felszívta az olcsóbb albérleteket a piacról, azaz szűkült a kínálat. Egy éve még 20 ezer lakás volt a kínálatban, idén májusban viszont alig több mint 10 ezer albérlet várta a bérlőket, vagyis 49 százalékos csökkenés következett be – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A budapesti és Pest megyei kínálat több mint 50 százalékos csökkenésével párhuzamosan a fővároson kívül visszafogottabban szűkült a piac. Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis összesítve a megyeszékhelyeken 44 százalékkal mérséklődött a bérelhető lakások száma, a többi településen pedig mindössze alig több mint 10 százalékos volt a csökkenés. Hozzátette: a lakáseladásokat nagyban befolyásoló kamatemelkedés az albérletpiacot is érinti. A drágább hitelek miatt kevesebben vágnak bele a kölcsönből történő lakásvásárlásba, ez pedig visszafogottabb drágulást vetít előre, ami a befektetőket eltántoríthatja. Az elmúlt években a lakások árának emelkedése ellensúlyozta a lakáskiadással elérhető hozamok csökkenését.
 

Mi a helyzet a megye albérletpiacán?

Az ingatlan.com elemzése szerint Zala megyében május közepén
• 117 lakóingatlan várt bérlőre, ami 11 százalékos visszaesésnek felel meg.
• A megyei átlagos bérleti díjak 120 ezer forintra, azaz 20 százalékkal nőttek.
A legerősebb albérletpiaccal a megyeszékhely rendelkezik a megyén belül. Zalaegerszegen 33 albérletből válogathattak a bérlők, ez 3 százalékkal marad el az egy évvel korábbi kínálattól. Idén májusban havonta 140 ezer forintra rúgtak az átlagos bérleti díjak, ez több mint 27 százalékos drágulásnak felel meg éves összevetésben. A megyeszékhelyen a lakáskiadással 6,63 százalékos hozamot lehet elérni.

vissza az elejére

vissza az elejére