Vallásügyek a második világháború után

Konferencia az egyházak visszaszorításáról

Az egyházak második világháború utáni helyzetéről és az egyházüldözésekről szólt az a tudományos ülés, melyet a közelmúltban rendeztek meg a város dísztermében. „A diktatúrák határán – Egyházak Magyarországon 1944–1948 között” című konferencia egy TOP-projekt részeként valósult meg.

– pet –

A rendezvény apropójául szolgált többek között az is, hogy az év második felében megnyílik a Mindszentyneum, mely a hercegprímás életén túl, egy kiállítás keretében az egyházüldözésekkel is foglalkozik. A tudományos ülésre – melyet Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történésze szervezett – ezúttal országos intézményekből hívtak előadókat. Többek között az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetétől, a Magyar Nemzeti Levéltárból, a Nemzeti Emlékezet Bizottságától, de az Evangélikus Hittudományi Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről és a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltártól is érkeztek szakemberek, kutatók. A rendezvényt Balaicz Zoltán polgármester nyitotta meg, a konferencián pedig Balogh Margit történész, egyetemi docens (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet) elnökölt, és ő volt az első előadó is. Prezentációjában az egyházak és az egyházpolitika 1944–48 közötti helyzetét tekintette át „Isten ledöntött templomában...” címmel. Kiemelte: bár Sztálin 1944-ben még kapcsolatot hirdetett az egyházakkal, ez a szándék ideiglenesnek bizonyult. Ahogy a Szovjetunióban, úgy a megszállt országokban is elindult az egyházak módszeres felszámolása; a háború befejezésével párhuzamosan pedig megkezdődött az egyházakhoz kötődő (sokszor nem is az ismert, hanem a vidéki településeken tevékenykedő) személyek internálása, üldözése. Az egyházak a korábbi privilegizált helyzetükkel szemben elveszítették „kivételezett” státuszukat – hangzott el. A történész elmondta, hogy 1945–48 között több intézkedéssel csorbították az egyházak hatásköreit. Megtörték gazdasági erejüket, visszaszorították közéleti, kulturális és politikai aktivitásukat, majd felszámolták az oktatási intézményeiket, kórházaikat, árvaházaikat, egyesületeiket. Mindez egy átmeneti időszakban történt, hiszen a diktatúra még nem épült ki, ám valódi demokrácia sem volt. A helyzetre jellemző, hogy az intézkedések dacára, az 1947–48-ban meghirdetett Mária-évben a katolikus egyháznak – Mindszenty hercegprímás felhívására – még több millió embert sikerült országszerte mozgósítania. Volt tehát lakossági igény a hitre, a vallási eseményekre és a háború utáni békére. De mindez arra is jó alkalom volt, hogy az egyház felemelje szavát az ellene elkövetett jogsértésekkel szemben. A diktatúra kiépülése előtt ez volt az utolsó nagy egyházi esemény. 1948 decemberében Mindszentyt őrizetbe vették. A hatalom célja pedig a következő években az egyházak teljes megsemmisítése volt. A konferencián nemcsak a katolikus, hanem az evangélikus és református egyház, valamint az úgynevezett kisegyházak helyzete, illetve az egyházi személyek deportálása is szóba került. A Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, dr. Szabó Csaba pedig Mindszenty apátplébános zalaegerszegi utódjáról, Galambos Miklós plébános tevékenységéről és lehetőségeiről is szólt az ülésen.

vissza az elejére

Jubiláló polgárőrök

Közlekedés- és közterület-biztonság

Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén a landorhegyi székhelyű Zalaegerszegi Városi Közbiztonsági Polgárőr Egyesület. A vacsorával egybekötött visszatekintő rendezvényen Balaicz Zoltán polgármester kitüntető oklevelet adott át a jubiláló civil szervezetnek. Az ünnepségen jelen volt Makovecz Tamás önkormányzati képviselő, úgyis mint az egyesület egyik alapító tagja, valamint Majer Patrik körzeti megbízott.

– b. k. –

Vendler József a nevezett polgárőr-egyesületben 15 éve látja el az elnöki feladatokat. Beszámolójában a kezdetektől napjainkig értékelte az önzetlen munkát, mely főleg a közbiztonságot és a közlekedésbiztonságot hivatott segíteni a legtöbb oktatási intézményt és egykor jónéhány éjszakai szórakozóhelyet magában foglaló városrészben. Az alapító 11 fő létszáma mára 29-re duzzadt, köztük négy hölgy tag is van. Átlagosan 80 óra havi szolgálati időt teljesítenek különböző aktivitással a tagok. Az iskolások biztonsága mellett a közterületeket is védik, együttműködve a rendőrséggel. Kiemelten a sportrendezvényeken biztosítják a helyszínt, és jelenlétük közösségformáló erővel is bír, hangzott el többek között. Az ünnepi gyűlésen az alapítás óta jelenlévő tizenegy tagot oklevéllel ismerték el. Balaicz Zoltán polgármester hozzátette, büszke erre a felkészült csapatra, akik hozzájárulnak a városlakók nyugodt életéhez, majd adatokat osztott meg a város jó közbiztonságát igazolandó. Köszönetét fejezte ki Vendler József elnöknek a munkájáért, majd kitüntető oklevelet nyújtott át az egyesületnek. A polgárőröknek Makovecz Tamás önkormányzati képviselő is köszönetet mondott a folyamatos jelenlétért és odafigyelésért.

vissza az elejére

Felmentették

A Zalaegerszegi Törvényszék 2022. május 23-án megtartott tárgyalásán nem jogerős ítéletet hozott annak a férfinak az ügyében, akit azzal vádoltak meg, hogy Hollandiából akart Magyarországra kábítószert hozatni.

A vádirat szerint a férfi 2019 tavaszán többször járt Hollandiában, mielőtt 2019 őszén egy helyi férfival nagyobb mennyiségű kábítószer-vásárlásról egyezett meg. A drog szállításával két magyart bízott meg, akikkel sms-ben tartották a kapcsolatot. A két férfi a kábítószer átvételét követően két külön autóval indult el Hollandiából, ám a német hatóságok megállították őket, és az egyik kocsiban kialakított rejtekhelyen 12 kilogramm amfetamint találtak. A két futár ellen a német ügyészség eljárást indított. A vádlott távollétében hirdettek ítéletet, amelyben a férfi társtettesként elkövetett kábítószer birtoklása bűntettének kísérlete vádja alól felmentette. A bíróság álláspontja szerint nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a vádlott adott megbízást a drog beszerzésére, ennek körülménye a tanúvallomások során sem tisztázódott.

vissza az elejére

Ismét filmzenei koncert

A tavalyi sikeren felbuzdulva ismét megrendezésre kerül a filmzenei koncert. A helyszín azonban most nem a Kertmozi, hanem Dísz tér lesz. A részletekről a városházán tartottak sajtótájékoztatót a szervezők.

Balaicz Zoltán polgármester felidézte: a tavalyi koncert valószínűleg emlékezetes maradt mindazok számára, akik ellátogattak a Liszt-iskola Kertmozijába. A Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar és a fiatal tehetségek bemutatkozása egy olyan fontos esemény volt a város zenei életében, mely új élményt jelentett a zenészek és a közönség számára is. Ezt szeretnék július 3-án, vasárnap megismételni, mégpedig egy nagyobb, tágasabb helyszínen; a Dísz téren. A koncert ötlet- és házigazdája, Galbavy Zoltán önkormányzati képviselő hozzátette: már 2015-ben felvetődött egy filmzenei koncert gondolata, de a kivitelezés sokáig váratott magára. A szimfonikusok bevonásával végül tavaly sikerült megvalósítani a nagyszabású rendezvényt. Úgy látja, hogy már az idei koncert iránt is nagy az érdeklődés, és ha az idő is engedi, minden bizonnyal megtelik a belvárosi tér. Rossz idő esetén pedig az Art mozi ad otthont a koncertnek. Tóth László, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar Egyesület vezetője elmondta: egy valódi show-műsorral készülnek. Körülbelül hatvan-hetven ember fordul meg a színpadon, és idén is számítanak a város fiatal tehetségeire. Ezúttal is népszerű filmzenékből válogatnak (Star Wars, Keresztapa, Jurassic Park, Batman) de fele részben új repertoárral készülnek. Menet közben pedig filmrészleteket vetítenek a közönségnek. Elhangzott: mivel az időjárás kiszámíthatatlan, aki biztosan részt szeretne venni a koncerten, kérjen az Art moziban ingyenes regisztrációs jegyet, hogy rossz idő esetén biztosan legyen ülőhelye a moziban. Az intézmény ugyanis maximum 580 főt tud befogadni. Amenynyiben jó idő lesz, a Dísz téren senkitől nem kérnek jegyet. A szervezők ez utóbbiban bíznak.

vissza az elejére

Igényes, szép munkák

Fafaragó-kiállítás és konferencia

Hetedik alkalommal rendeztek Zalaegerszegen országos fafaragó-pályázatra beérkezett legjobb munkákból kiállítást és a témakörben háromnapos konferenciát. A tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában látható.

– b. k. –

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesültek Szövetsége (NESZ) és a NESZ faműves szakbizottsága hirdette meg a pályázatot. Ennek témája olyan használati vagy lakberendezési tárgy, mely a fa mellett legalább még egy természetes anyag kombinálásával készült. Mindehhez a szokásoknak megfelelően konferenciát kapcsoltak, mely ezúttal az ácsolt technikára és annak alkalmazására koncentrált.
– Igényes, szép munkák születtek, melyek a mai lakáskultúrának is részei lehetnek. A magas szintű technikai kivitelezés és a hagyományos vonalvezetés egyaránt jellemző az alkotásokra, melyek letisztult formában teljesen a mai kor igényeihez idomultak – summázta Széll János etnográfus, a NESZ faműves szakbizottságának és a jelen pályázat zsűriének elnöke. Az ő tiszte volt dr. Vadvári Tibor alpolgármester mellett a kiállítás megnyitása. A konferencián pedig a Kárpát-medencei ácsmesterségről tartott előadást.
– Mennyire egyedi ez a pályázati téma?
– Nem volt még ilyen jellegű kiírás, amikor kombinálni kellett a fát valamilyen más természetes anyaggal. Érdekes alkotások születtek például a fa és kerámia, fa és tűzzománc, fa és kender, gyékény, fa és hasított vessző, fa és fém, fa és szőttes együttes felhasználásával.
– Ezek a modern alkotások mennyire időtállóak?
– Tartósak, hosszú használatra alkalmasak. Emellett különlegesek, igényes megmunkálás jellemző a legapróbb részletekig, a nem látható helyeken is. Kontrasztbútornak jól használhatók ezek a munkák, ahol a fa természetes szépsége mutatkozik meg mondjuk a lapszabászattal szemben.
– Minden pályaművet kiállítottak?
– Csak a legjobbakat, arra érdemeseket. Szigorúság és következetesség jellemezte a zsűrit. Az értékelésben figyelembe vettük az alapanyagokat, a szerkezetet és az innovációt. Végül három Innovációs díjat adtunk.

vissza az elejére

Családi zenekar.

Emlékműsor Nagy Lajosról

Botfán minden családban legalább egy citerás van

Emlékezni gyűltek össze a barátok, jó ismerősök, tisztelők a botfai közösségi házban. A településrészen minden családban legalább egy olyan családtag van, aki játszik citerán. S az egykori kis falu neve ismerősen cseng sok helyen az országhatáron belül és túl ugyanezért, a helyi citerazenekar immár 46 éves működésének köszönhetően.

– B. K. –

Az együttest 1976-ban Nagy Lajos alapította, vezette, s élete végig kitartott e hangszer, a népdalok, a kultúra, a hagyományok és a helytörténet mellett. A tavaly, 82 évesen elhunyt népzenész mások épülésére szolgáló gazdag életutat és a helyi közösségi életben űrt hagyott maga után. Nagy Lajos életútjának fontosabb állomásait a gyermekkori barát, Horváth Miklós idézte fel. A közben elhangzó népzenei csokrok sorát a családi zenekar (két lánya, két nagyobbik unokája és veje) nyitotta. De hangszer mellé álltak az egykori alapító tagok, az egykori szép emlékek felidézőjeként és a letűnt kor fájdalmas érzéseit vegyítve a hallgatóságban, valamint a jelenlegi tagokból álló csoportok is. A népdalok mellett a Kishétrét zenekar Nagy Lajos megzenésített verseiből adott elő néhányát, szavalatként pedig Kocsis Maja osztotta meg a szerző gondolatait. De szót kapott egy másik barát, Kósa László is, valamint Iványi Ildikó, aki a Lokálpatrióta Klub naplóbejegyzéséből idézte Nagy Lajos szavait egyik könyvbemutatója kapcsán. „Ha az embernek megadatik, hogy valamiből többlete legyen, akkor azt ossza meg másokkal. Megkíséreltem ezt megtenni.” S nemcsak megkísérelte, hanem meg is tette. A 46 év alatt 150 tag tanult meg citerán játszani az együttesben. 9 CD őrzi az általuk játszott dalokat, 13 órányi, minőségi módon előadott népzenével, közte saját gyűjtésű dalokkal is. Helytörténeti kiadványok, mely a falu múltját mentették meg az utókornak, nemzetközi barátságok, melyek jó hírét vitték nemcsak Botfának, hanem ezzel Zala megyének és Magyarországnak is. Számtalan kulturális program, mely szép perceket szerzett a falu lakosságának. Nívódíjak, kitüntetések sora jelzi, nem volt hiábavaló ötlet a népzenét megbecsülni. S nem utolsósorban, gyermekeinek, unokáinak is átörökítette ezt a tudást és hozzáállást, mely remélhetőleg záloga lesz a citerazenekar további működésének.

vissza az elejére

Hátrahagyott versek

Siklósi vilmosra emlékeztek

Siklósi Vilmos, a zalaegerszegi Béke-Shalom Baráti Társaság alapítója, a helyi zsidó hitközség elnöke 2020 októberében koronavírusban elhunyt. Sajnálatos halála után kerültek elő feledésbe ment versei. Felesége Siklósi Judit, Nászta Katalin költőt, előadóművészt kérte fel, hogy születésének évfordulója alkalmából (február 19-én töltötte volna be a 75. életévét) verseiből állítson össze egy kötetet.

Az 1968–1972 között írt verseket egy zenés, irodalmi délutánon, a hétvégén mutatták be a zsidó hitközségnél. A megjelenteket Nászta Katalin, a kiadvány szerkesztője köszöntötte, aki méltatta Siklósi Vilmos életútját. Mint fogalmazott: fő küldetésének a zsidó hagyományok megismertetését, megőrzését tartotta. Feladatának érezte az elhagyott zsidó temetők felkutatását és felújítását. A hitközség életben tartásában a legfőbb érdem vitathatatlanul őt illette. Érzelmeit, gondolatait versben fogalmazta meg. Megmutatta Váci Mihálynak is, aki közlésre méltónak tartotta alkotásait és biztatta. A kultúra és a művészet szeretete nagyon fontos volt az életében. A Hevesi Sándor Színház közönsége által évente meghirdetett „Az év legjobb színésze” cím kihirdetésekor, feleségével ajándékdíjat és emlékfalat is készíttettek a művészek számára, amit először 2002-ben avattak fel. A rendezvényen a kötetből Farkas Ignác és Kiss Ernő, a Hevesi Sándor Színház művészei olvastak fel verseket, néhány megzenésített alkotást és Siklósi Vilmos kedvenc dalait a Lorenzo-Stúdió formáció – Lőrincz Kálmán és Varjasi Gábor – adták elő.
 

vissza az elejére

Parkoló épül a Mártírok útján

Praktikum és esztétikum találkozik

Ötven férőhelyes parkoló épül a Mártírok útja–Kisfaludy utca sarkán álló, leromlott állapotú épületek helyén. A bontási munkálatok elkezdődtek. A részletekről helyszíni sajtótájékoztatón számolt be a városvezetés.

– pet –

Mint azt Balaicz Zoltán polgármester elmondta: a Kovács Károly Városépítő Program keretében zajlik a beruházás. A Mártírok útja 47–49. szám alatti épületek bontása megkezdődött. Az itt álló házak már régóta zavarták a városképet, és ezeket a „gócokat” próbálják kiiktatni a belvárosból. Az érintett területen közel 2000 négyzetméteren kezdődtek meg a munkálatok, mely 13 lakást, 3 tárolóépületet és egy könnyűszerkezetes pavilont (volt virágbolt) érint. Azért, hogy a terület hasznosítható legyen, az önkormányzat a tulajdonában lévő épületeken kívül még hat másik ingatlant is megvásárolt. A város gondoskodott az addig ott élők elhelyezéséről, akik felújított lakásokba költözhettek. Vigh László országgyűlési képviselő hozzátette: míg 1998-ban 16 ezer gépjármű volt a zalaegerszegi háztartásokban, 2020-ra ez a szám elérte a 35 ezret. Mivel napközben rengetegen érkeznek a környékről is ügyeket intézni, naponta körülbelül 50 ezer autó parkol a városban. Így megnőtt a parkolók iránti igény. A mostani beruházással a belváros parkolási problémáin szeretnének enyhíteni. A területen körülbelül 50 férőhely létesül. A fejlesztést üdvözölte Bali Zoltán alpolgármester és dr. Káldi Dávid önkormányzati képviselő is. Elhangzott: az építkezés a praktikum és az esztétikum találkozása, hiszen a romos házak eltüntetésével jelentősen javul a városkép és szépül a Vizslapark környezete. A beruházás első szakaszában ideiglenes, zúzalékos parkolót alakítanak ki, ami később térkövet és fákkal szegélyezett zöldfelületet kap. Az ideiglenes parkoló július közepére készül el.

vissza az elejére

vissza az elejére