| A magyar festészet megújítója | Jubileum Botfán |
 |
| Szita Károly és Balaicz Zoltán a kiállításmegnyitón. |
Rippl-rónai zalaegerszegen
Bár a 20. század elején szülővárosában, Kaposváron először sikertelenség fogadta, mégis ő lett a 19–20. század fordulójának egyik festőóriása, akit nemzetközi szinten is elismernek, sőt művei a mai napig jól forognak az aukciókon.
– pet –
A posztimpresszionizmus és a szecessziós törekvések egyik legjelesebb hazai
képviselőjének, Rippl-Rónai Józsefnek (1861– 1927) festményeiből
nyílt időszaki kiállítás a Göcseji Múzeumban. Az anyag – mely 55 képzőművészeti
alkotást és egyéb, a hagyatékához kapcsolódó tárgyakat tartalmaz – a kaposvári
Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményéből érkezett Zalaegerszegre. A házigazda intézmény
igazgatója, dr. Kostyál László művészettörténész a
kiállításmegnyitón elmondta: a nemrégiben megújult múzeumépület időszaki
kiállítótermében szeretnének olyan rangos tárlatokat szervezni, ami nagy
érdeklődésre tart számot. Bíznak benne, hogy Rippl-Rónai József
munkássága sokakat vonz majd, annál is inkább, mert a magyar festészet
megújítóját tisztelhetjük benne. Forradalmi szerepét jól jelzi az is, hogy az
alkotó máig a műkincspiac egyik sztárjának tekinthető. Az igazgató a kiállítás
létrejöttével kapcsolatban felidézte: Kaposvár és Zalaegerszeg, illetve a két
város múzeuma már évtizedek óta baráti kapcsolatot ápol egymással. A
Covid-járvány kitörése előtt a Göcseji Múzeum Kisfaludi Strobl Zsigmond
alkotásait vitte el a somogyi megyeszékhelyre, most pedig Kaposvárról érkezett
ide a páratlan Rippl-Rónai-anyag. A két város közötti évtizedes kapcsolatról
szólt Balaicz Zoltán polgármester, valamint Szita
Károly,
Kaposvár polgármestere is. Többek között elhangzott: mindkét fél számára
örömteli, hogy a 2 milliárd forintból megújult Göcseji Múzeumnak ez lehet az
első időszaki kiállítása. Remélik, hogy az október 2-ig látogatható tárlatot
nemcsak Zalaegerszegről, hanem más településekről is felkeresik a nyár folyamán.
Hogy mit jelent Kaposvár számára Rippl-Rónai? Szita Károly
elmondta: a gyűjtemény és a hagyaték gondozásával, bemutatásával az volt a
céljuk, hogy a képzőművészt összekössék Kaposvár polgáraival. Rippl-Rónai
1861-ben Kaposváron született, és bár Európa két nagyvárosában is élt, 1902-ben
mégis visszatért szülővárosába, ahol megvásárolta a Római-villát, mely műterméül
is szolgált. A villa körül egy igazi művészi, polgári közösség jött létre, amire
máig büszkék. A ház ma is áll, mégpedig felújítva. A festőművész alakjáról pedig
több szobor is megemlékezik a városban. Az alkotó életútjáról, korszakairól és a
Zalaegerszegen látható anyagról Pál Simon Kornélia
művészettörténész, kurátor számolt be a tárlatot megnyitva. Mint fogalmazott:
Rippl-Rónai munkássága külön fejezet a magyar művészettörténetben, de a
nemzetközi porondon is ismerik a nevét. Bár gyógyszerészként végzett, művészi
vénája korán megmutatkozott, így szakmáját elhagyva, Münchenbe ment rajzot
tanulni, majd Párizsba költözött. Itt kezdetben Munkácsy tanítványa volt, később
pedig csatlakozott a Nabis csoporthoz. Nemcsak újító festőművész, hanem grafikus,
sőt iparművész is lett a párizsi évek alatt. Utóbbival a modern magyar
iparművészet alapját is megteremtette. Kaposvárra 1902-ben költözött vissza, és
a művészettörténész szerint, szülővárosa kezdetben nem fogadta lelkesen
tevékenységét. Ám a közönség végül megérett a művész gondolatainak befogadására.
Lehet, hogy ehhez az is kellett, hogy felhagyjon fekete korszakával. A Római-villa
megvásárlása után pályája felfelé ívelt, és 1908–18 között itt bontakozott ki az
úgynevezett „kukoricás” (lapos, kukoricaszemre emlékeztető foltokból álló)
korszaka. Mindehhez a sötét tónusok helyett egymás mellé helyezett, harsány
színeket használt. Ezek a korszakok a zalaegerszegi kiállításon is jól nyomon
követhetők. Mint ahogy az is, hogy az olajképeit egy idő után felváltotta a
pasztell, és hogy szívesen festett portrékat (urakról, hölgyekről, valamint
szerelméről, Zorkáról). A hazai művészet egy olyan egyéniségét tisztelhetjük
benne, aki a neoimpreszszionista törekvéseket sikeresen tudta ötvözni saját
ambícióival.
 |
 |
Mindig figyelnek egymásra
Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli az idén a botfai Őszirózsa Nyugdíjasklub. Ez alkalomból vacsorával egybekötött műsoros esttel kedveskedtek a tagoknak.
– b. k. –
1997 nyarán Dömötör József és Nagy Lajos ötlete
nyomán alakult a klub Olasz Gyuláné vezetésével, aki közel 20 évig
vállalta is ezt a posztot. Majd 2016-ban Németh Szilveszterné
vette át a feladatkört. Ő ismertette az ünnepi est elején a klub történetét, a
nyugdíjaskor ellenére aktív élet sok-sok eseményét, emlékét. Majd Balaicz
Zoltán polgármester, Gecse Péter alpolgármester,
településrészi képviselő és Kocsis Gyula, az „Életet az éveknek”
megyei szervezet elnöke mondott köszöntőt. A polgármester a jubileum kapcsán
oklevelet adott át, és arra biztatott, amellett, hogy a botfai nyugdíjasok őrzik
a hagyományokat, gondoskodjanak annak továbbadásáról is. Gecse Péter
köszönetet mondott az aktív közösségnek, akik odafigyelnek egymásra, színesítik
a közösségi életet. Távolból is háláját fejezte ki Olasz Gyulánénak.
A hagyományápoló programok sorát Németh Szilveszterné részletezte.
Az első nagyobb lélegzetű volt ezek közül 2001-ben a tollfosztó megszervezése.
Gasztronómiai vonatkozású rendezvényeik is számosak, a szakértő előadásoktól a
hagyományos disznóvágáson és a népszerű rétesnapon át. De a városi programokba
is bekapcsolódnak, legyen az prószasütés vagy egyéb főzőverseny. A kultúra terén
dalkörrel, szépen szavaló vagy éppen prózai jelenetek előadásában tehetséges
tagokkal büszkélkedhetnek. Mindezekből ízelítőt is adtak az ünnepi műsor során.
Ennek része volt a maguk által átírt dalok előadása, melyben a településrész és
környékére tett túra érdekességeit sorolták fel. A vidámságba üröm is vegyült.
Egyperces néma felállással emlékeztek meg azon 44 főről, akik már nem lehetnek a
jelenleg 38 főt számláló tagság soraiban A program végén ajándékozásra és közös
vacsorára került sor. A rendezvényen közreműködött a Botfai citerazenekar.
