„Szeretem, ha közel van a közönség” Családi délután Mini/manó ajtók az utcán Felfelé tartanak a lakásárak

„Szeretem, ha közel van a közönség”

Nyári csevej hertelendy attilával

Főleg a nyári szerepvállalásokról beszélgettünk Hertelendy Attila színművésszel, aki a Kvártélyház indulásától a mostani 16. évadig folyamatosan szerepel. A nyitány a Anconai szerelmesektől az idei Meseautó zenés darabig sok élménnyel gazdagította a közönséget.

Hertelendy Attila

– Bánfi Kati –

– Milyen volt az indulás?
Tompa Gábor megkeresett, hogy lesz nyári szabadtéri színházi lehetőség, bár először még a helyszín nem volt biztos. Mint minden új dolog, nehezen indult, be kellett járatódnia. De szerencsés volt a darabválasztás. Az Anconai szerelmesek olyan siker lett, hogy a mai napig emlegetik. A szezon végén már kapkodták rá a jegyeket. Jó benne a zene, a sztori, a slágerek üdítőek a nyári melegben. Nem utolsósorban jó volt a szereplőgárda is, Kiss Ernő, Szakály Aurél és még sorolhatnám.
– Aki vállalja a Kvártélyházat, nem igazán tud nyáron pihenni. Miért mégis?
– A közönöségért, a tapsért, a jó érzésért, amit a munka végén érzünk, a kedvező visszajelzésekért. És azokért a darabokért, amihez kőszínházban nem jutunk hozzá, mint például a Padlás, ami már több évadban is műsoron volt. Bár az eredeti szereplőgárda megváltozott, én is más szerepben vagyok bent, mint először.
– Más emlékezetes darab?
– A Szomorú vasárnapban Seress Rezsőt alakítottam. Foki Veronikával partnerségben egy örömjáték volt. Vagy a Hotel Menthol, amit bármikor, bárhol szívesen játszanék. Van benne lendület, rock and roll. Imádom.
– Többségében zenés darabokban láthatunk. Milyen stílus a kedvenced?
– Mindenevő vagyok. Ha dallamos, jól játszható, van mondanivalója. Magánemberként is mindenevő vagyok a zenében.
– Játszol is valamilyen hangszeren?
– Klarinéton és trombitán tanultam, de végül az esz altkürt lett a hangszerem. Mindezt (keszthelyi) panellakásban gyakoroltam.
– Emlegetik még?
– Az esti Silenciókat igen.
– Akkor lehettél volna zenész is.
– Ének–német szakos tanárnak készültem. De nem sikerült a felvételim Egerben Majd a békéscsabai regionális színi iskolában végeztem. Itt a nyári gyakorlatok során már játszottam szabadtéri színpadon. Zalaegerszegre pedig Halasi Imre rendező hívására jöttem, és itt maradtam. A Csárdáskirálynő volt az első darab, amiben szerepeltem, azt követte A dzsungel könyve, ami az első igazi sikert hozta.
– A drámai szerepeket nem hiányolod?
– Volt részem benne, még az MMIK színpadán, Ruszt József rendezte beavató színházban a Rómeó és Júliában szerepeltem. Fergeteges volt. De az igazi szerelem nekem a Seress Rezső-alakítás.
– Az idén a Meseautóban rangidősként állsz színpadra a fiatalok mellett. Milyen érzés ez?
– Állok elébe. Apukát alakítok. Alkalmazkodó típus vagyok, értek a gyerekek nyelvén, karakteres a szerep. Egyébként is szeretem kipróbálni magam új helyzetekben. Hogy megtudom-e csinálni? Ez igaz akár egy hirtelen jött beugrós szerepre is.
– Eredetileg beugrósnak készültél a Sose halunk meg darabban is.
– Végül kettős szereposztás lett. Ez azért érdekes, mert Magyarországon én vagyok az egyetlen, aki eljátszhatta ezt a szerepet (Gyuszi bácsi), Koltai Róberten kívül. Neki is tetszett az alakításom, az ő barátságát hozta nekem ez a szerep.
– Mindig vidámnak látni téged. Ilyen a természeted vagy bejött az élet?
– Jól sikerült életem van. A nagy álmom, a család és gyerekek, valamint a sikerek, mind teljesültek. Nem vágyok most többre, mert jó, ami van. És amit még nagyon szeretek, közel lenni a közönséghez, kimenni közéjük, kommunikálni velük. Ezt is lehetővé teszi a Kvártélyház.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Családi délután

Juniális – Családi napot tartott az Alsóerdőn a Tiéd Város Egyesület, és egyúttal megünnepelték a szervezet megalakulásának 3. évfordulóját is.
 

A résztvevőket Góra Balázs, az egyesület elnöke köszöntötte, aki felidézte a civil szervezet megalakulásának körülményit. Mint elhangzott, azzal a céllal hozták létre, hogy az önkormányzati választásokra összefogja az ellenzéki pártokat. A Tiéd a Város Egyesület a választások óta is jelen van a Zalaegerszeg kulturális és lokálpatrióta életében, és taglétszáma is folyamatosan nő. Olyanok csatlakoznak a szervezethez, akik a kormány tevékenységével nem értenek egyet – fogalmazott Góra Balázs. Hozzátette: nagyon jó hangulatú családi délutánon vettek részt, és a bográcsban készült pörkölt (dr. Paksy Zoltánnak köszönhetően) remekült sikerült.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Vári Tamás

Mini/manó ajtók az utcán

Nem tűnnek el, egyre népszerűbbek

Bájos látványosság és egy kis kutatójáték tartja lázban az erre fogékony zalaegerszegieket. Vári Tamás egy évvel ezelőtt három miniatűr ajtót helyezett el a város különböző pontjain. Nem könnyű ezeket meglátni, és mire felfedezgették volna őket, kettőnek lába is kelt. Van azonban utánpótlás, melyet rímbeszedett segédlet alapján lehet megtalálni.

– Bánfi Kati –

Amíg a többiek az ajtót keresik, egy kedves ismerősöm javaslatára én az alkotót. Nyélbe is ütöttük a találkozót, a témának megfelelően az utcán, ahol sajnos a legújabb ajtójának is csak hűlt helye maradt, pedig többen kutatták a fellelhetőségét a róla szóló vers alapján. De Tamás hamar megnyugtatott, ő szedte le az alkotását egy kis javítás céljából. Gyorsan váltottunk pár szót, mert éppen egy őrségi kiállításmegnyitójára igyekezett, ahol többségében grafikáival mutatkozik be.
– Szeretek makettekkel foglalkozni. Tavaly, amikor még Zalaegerszegen éltem, jött az ötlet a miniajtókra. Kettőt a Kertvárosba helyeztem el, egyet az Ady utcában. Ez utóbbi, bár leromlott állapotban, még megvan.
– Amiért többen aggódnak is, mert felújítás alatt álló épületen található (Balaicz Zoltán polgármester ígéretett tett, hogy tekintettel lesznek a munkálatok során a miniajtóra is). Gondoltad, hogy ez lesz belőle?
– Azt gondoltam, hogy eltűnnek idővel, de hogy ilyen népszerű lesz, azt nem. Arra is volt példa, hogy egy kerámiamanót helyeztek el az ajtó mellé. Az Őrségben élek, de a közösségi oldalon keresztül tisztában vagyok az eseményekkel. Néhány napja tettem fel egy új ajtót. A tervem az, hogy idővel térkép is készüljön, ami segít megtalálni ezeket a minialkotásokat. Addig is írtam egy verset, ami segített a felfedezésben, többen meg is találták. Most viszont, mivel új helyre helyezem át, újabb verset is kellett írni hozzá („Kisfaludy Sándor: Hobby: Boltom vaslépcsőjén megpihenve, magad elé meredve, nézel vele szembe”).
– Lesz ennek folytatása szerinted?
– Hamarosan Győrben és Veszprémben helyezek el újabb ajtókat, illetve a zalaegerszegi Zrínyi-gimnázium kérésére szeptemberben az iskola területén egyet. De az egyik helyi üzlet belső részén is van már egy ilyen.
– Erdei manóajtók a fára?
– Van is ehhez már manófigurám. Korhadékra lehetne szerelni, nehogy károsítsam az élő fát. Az épületek kiválasztásánál is ügyelek erre.
– Mivel foglalkozol még?
– Süthető gyurmából is készítek kis szobrokat, betonból, műgyantából öntök modelleket, mozgathatóvá alakítok statikus modelleket. A nagy kedvencem azonban a képregénykészítés – mondja Vári Tamás, akinek a nevéhez köthető a magyar Zorró megrajzolása. Vári Tamás budapesti származású művész. Már az óvodában is jól rajzolt (bár szerinte ott mindenkit megdicsérnek ezért). Érdeklődésének megfelelően választott középiskolát, illetve különórákra járt rajzból. Dekoratőr és színházi díszlet- és jelmeztervező végzettséget szerzett, de a kedvenc a grafika, a képregény és a makett maradt. Miniajtókat, vagy ahogy sokan hívják, manóajtókat saját örömére kezdett készíteni, egy interneten látott ötlet alapján. Tudtával más nem foglalkozik ilyesmivel Magyarországon, és örömet jelent számára a pozitív fogadtatás immár három dunántúli városban.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Felfelé tartanak a lakásárak

Zala megyében is hasonló a helyzet

Országszerte jelentősen nőtt az eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára az elmúlt egy év során. A budapesti és a fővároson kívüli piacra jellemző négyzetméterár 26 százalékkal, 438 ezer forintra nőtt. Új trend a piacon, hogy ma már az eladóknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy értékesíteni tudják az ingatlant, azaz nem lehet bármit gyorsan eladni.

Zala megyében júniusban közel 2800 lakóingatlan várt gazdára, 22 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyen az átlagos négyzetméterár 37 százalékkal, 454 ezer forintra nőtt.
Árrobbanás történt a használt lakások piacán az idén, igaz, a különböző térségek, megyék között vannak komolyabb eltérések – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely bemutatja, hogy az eladó használt lakóingatlanok ára hogyan alakult országos szinten. Emellett ismerteti, hogy Zala megye legjelentősebb kínálattal rendelkező településein mennyibe kerülnek a lakóingatlanok.
Idén júniusban a Budapesten és Pest megyén kívüli lakáspiacon jelentősen nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az ingatlan.com adatai szerint az érintett megyékben eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 438 ezer forintot tett ki, ez 26 százalékos drágulást jelent.
 

Nő a kínálat, kedvezőbb hírek

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az idei lakáspiaci helyzetet jellemezve elmondta: „Több, egymással ellentétes tényező határozza meg az országos lakáspiaci trendeket. Vannak vásárlók, akik a felgyorsuló infláció, a háborús helyzet okozta bizonytalan gazdasági helyzet elől ingatlanvásárlásba menekültek, és letudták a vásárlást az év első hónapjaiban. Emiatt akkor felkúszott a kereslet, még a viszonylag szűk kínálat mellett is. Az elmúlt hetekben azonban bővülésnek indult az eladó lakóingatlanok kínálata országos szinten. Fontos tényező továbbá, hogy sokan szintén a bizonytalanság miatt elhalasztották a lakásvásárlást, ők pedig hiányoznak a piacról.”  Hozzátette: „Új trend látszik kibontakozni a piacon. Korábban az eladók diktáltak, könnyen értékesíthetőek voltak az ingatlanok. Mostanra annyi változás történt, hogy az eladók nagyobb figyelmet fordítanak az eladásra, többet tesznek azért, hogy láthatóvá váljon az eladandó ingatlan. Ezt jelzi, hogy az eladók túlnyomó többsége ingyenesen hirdet az ingatlan.com-on, a kiemelt tulajdonosi hirdetések aránya viszont 26 százalékra, azaz négyéves rekordszintre nőtt idén júniusban. Ráadásul márciushoz képest az ingatlanközvetítők is 35 százalékkal többet fordítanak arra, hogy a megbízójuk eladó ingatlana kiemelkedjen a kínálatból.”
 

Hol járnak az árak a megyében?

Az ingatlan.com adatai szerint Zala megyében júniusban 2756 darab eladó használt lakás volt a kínálatban, ami 22 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A megyeszékhelyen az átlagos négyzetméterár 454 ezer forintot tett ki, ami 37 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. A megye legnagyobb kínálattal rendelkező települései közül Keszthelyen 34 százalékkal 589 ezer forintra, Hévízen 30 százalékkal 611 ezer forintra, Nagykanizsán 18 százalékkal 327 ezer forintra, Cserszegtomajon 25 százalékkal 669 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Balogh László szerint egyelőre kitart a drágulás, a jövőben lehet majd egy néhány százalékos árkorrekció, de még így is drágábbak lesznek a használt lakóingatlanok, mint fél évvel ezelőtt. A szakember úgy látja, egyelőre korai a kamatcsökkentésre, azaz az olcsóbb lakáshitelekre várni. A megfelelő anyagi háttérrel rendelkező vevőknek, saját erő mellett ugyanis még mindig megoldást jelentenek a lakáshitelek az ingatlanvásárláshoz.

 

 

 

 

 

vissza az elejére