Közéleti személyiségek a rendezvényen.

Bemutatták a top 100 kiadványt

Funkcionális térségek kapnak szerepet a területfejlesztésben

A TOP 100 Zala vármegye gazdasága 2022 elnevezésű kiadványt mutatták be a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó gazdasági fórumán. A zalaegerszegi Arany Bárány Hotelben megrendezett eseményen a területfejlesztési miniszter a hazai területfejlesztés új irányairól beszélt előadásában.

– Antal Lívia –

Dr. Navracsics Tibor azzal kezdte, hogy látszólag egységes fejlettségi szinten van az ország, de kilépve Budapestről, rögtön szembesülünk a különbségekkel. A minisztérium éppen ezért olyan területfejlesztési politikát kíván kialakítani, amely által csökkenthetők az országon belüli egyenlőtlenségek, húzta alá. Hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta 2020-ig egyedül csak Budapesten növekedett az egy főre jutó nemzeti össztermék, 129-ről 153 százalékra, amellyel a magyar főváros meghaladja az uniós átlagot. A legfejlettebb régiók közül Nyugat-Dunántúl, amelybe Zala is beletartozik, 2004-ben az uniós átlag 66 százalékát, míg 2020-ban 70 százalékát érte el csak. A miniszter jelezte, hogy 2027 végéig mintegy 14 ezer milliárd forintot hívhat le az ország az uniós kohéziós alapból. Kiemelte, ennek felhasználásában az a cél, hogy Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon. Ehhez olyan területfejlesztési politika szükséges, amely funkcionális térségeken, közigazgatási egységeken, városok agglomerációján alapul. Budapest mellett példaként említette Győr, Szombathely, illetve Veszprém, Várpalota, Székesfehérvár együttműködését, mint vidéki gazdasági alközpontokat, hozzátéve azt, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa környezetében is meg kell erősíteni a gazdaságot. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arról beszélt, hogy a helyi gazdaság fellendítése érdekében a kereskedelmi és iparkamarával 2014-ben megkötött együttműködés eredményesnek bizonyult. Akkor 7,5 százalék volt a regisztrált munkanélküliek aránya, amely négyezer új munkahely létrejöttével már csak 2,6 százalék. A gazdaság fejlődését jól mutatja továbbá, hogy az elmúlt két ciklusban 3 milliárdról 5,5 milliárdra nőtt az iparűzésiadó-bevétel, ami 75 százalékos növekedésnek felel meg.  Zala gazdasága egészen más utat fog bejárni az elkövetkező évtizedekben, mint azok a térségek, amelyek már korábban léptek az újraiparosodás útjára. Ezt Kovács Dezső, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazta meg. Rámutatott arra is, hogy Zalaegerszeg és Nagykanizsa még nem tartozik a jelentős gazdasági központnak számító városok sorába. Ebből adódóan a két város együttműködése elengedhetetlen, melyhez meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket. A kereskedelmi és iparkamara, a NAV Zala Megyei Adó- és Vámigazgatósága és a Zalai Hírlap idén 10. alkalommal jelentette meg a TOP 100 kiadványt. A benne foglaltak szerint 2021-ben a legnagyobb nettó árbevételt, 80,7 milliárd forintot a ZÁÉV Zrt. érte el. A második helyen végzett 46,2 milliárddal a Gartner Intertrans Hungária, harmadik lett a WHC Kft. 23 milliárdos árbevétellel.

vissza az elejére

Stabil és kiszámítható

Elfogadták zalaegerszeg 2023. évi költségvetését

Az önkormányzat idei évi költségvetése stabil és kiszámítható működést tesz lehetővé. A 2023-as költségvetés 57,6 milliárd forintos főösszeggel indul, nem tartalmaz hitelfelvételt és adóemelést sem.

Balaicz Zoltán polgármester a közgyűlést követő sajtótájékoztatón elmondta: a városi büdzsé minden szükséges forrást tartalmaz a szociális intézkedésekre, fontos cél, hogy minden alapszolgáltatás zavartalanul tudjon működni és mind az 1800 önkormányzati dolgozó álláshelye megmaradjon. Hozzátette: a város az idei évre kapott 366 millió forint állami kompenzációt az energiakiadásokra, az uszoda működtetésére az első negyedévre 63,8 millió forintot. Idén 5,6 milliárd forint iparűzésiadó-bevétellel számolnak, és jelentős, egymilliárd forintos tartalékot is képeztek az energiaválság esetleges gondjainak megoldására. Elindítja az önkormányzat az ingyenes lakossági energiatakarékos lámpacsereprogramot, az országban elsőként a társasházak közös helyiségeinek a lámpaizzóit is le lehet majd cserélni. Ez utóbbiról az áprilisi közgyűlésen döntenek majd. A polgármester arról is beszélt, hogy 350 millió forint saját forrást biztosítanak kétezer közvilágítási lámpatest korszerűsítésére, és hasonló nagyságrendű összegből már elindult az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése az áram- és gázszámlák összegének csökkentése érdekében. Balaicz Zoltán arról is szólt, hogy nyugdíjba vonul a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, a Pro Urbe díjjal elismert Kiss Gábor, aki, mint a polgármester fogalmazott, továbbra is részese lesz a város kulturális életének. Az intézmény új vezetőjévé 2023. április 1-től 2028. március 31-ig Tóth Renáta eddigi igazgatóhelyettest nevezték ki. Elhangzott továbbá: 2023-ban 427 millió forint értékű ivóvízágazati infrastrukturális fejlesztést és 844 millió forint értékű szennyvízágazati infrastrukturális fejlesztést valósítanak meg. A feladatokkal a Zalavíz Zrt.-t bízták meg. A sajtótájékoztatón a közösségi közlekedés és az új menetrend is téma volt, erről lapunk következő számában olvashatnak.

vissza az elejére

Az önkormányzat nem támogatja

Nem támogatja a zalaegerszegi önkormányzat a Honvédelmi Sportközpont landorhegyi megvalósítását, új helyszínre tettek javaslatot. A városnak fontosak a fejlesztések, de nem minden áron – tájékoztatott a legutóbbi közgyűlést követőn sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán polgármester.

Az országban 40 helyen épülnek honvédelmi sportközpontok. A lőterekkel is rendelkező multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények közösségi programok, sportlövész, küzdősport, általános képességfejlesztő foglalkozások, valamint elméleti képzések megtartására alkalmasak. Zalaegerszegen az eredeti elképzelés szerint a volt Munkácsy- szakközépiskola mellett épült volna fel az állami létesítmény, mivel annak a tagiskolának nincs megfelelő méretű tornaterme, így megoldódott volna a probléma, továbbá ott folyik a honvédelmi kadétoktatás is.
A tervezés során felhívtuk a figyelmét a beruházónak, hogy a lőtér miatt legyenek tekintettel a Landorhegyen élőkre. Újratervezést kértünk, zárt lőtér kialakításával, a hanghatások kiszűrése érdekében. Mivel az új tervek sem voltak megnyugtatóak számunkra és nem fordulhat elő, hogy a landorhegyi lakosok bármilyen csekély hanghatásnak is ki legyenek téve, ezért nem támogatjuk a Honvédelmi Sportközpont landorhegyi megvalósítását. A közgyűlés azzal az egyhangú javaslattal élt, hogy egy olyan új helyszínen épüljön fel a Honvédelmi Sportközpont, ahol nem zavarja a lakosságot. A javaslatunk az északi ipari park térségére vonatkozik, a három egyetem által használt Science Park és a Rheinmetall gyár közötti területre – fogalmazott a polgármester.

vissza az elejére