Közös faültetés | Szellemi örökségről, hűségről, bátorságról | Irodalmi est |
![]() |
Németh Gábor (balról) is besegített a faültetésbe. |
A szociális otthonban
Igazi közösségi eseménnyé sikeredett a faültetés a pózvai városrészben található Gondoskodás Integrált Szociális Intézményben. A lakók nem csupán kíváncsian figyelték az eseményeket, de magában az ültetésében is segédkeztek.
– AL –
A Városgazdálkodási Kft. szakemberei készítették elő a talajt, felügyelték a 14
japán cseresznyefa és 2 magnólia telepítését, amely Zalaegerszeg városának
faültetési programja keretében valósult meg az intézmény kérésére, mondta
Németh Gábor, a térség önkormányzati képviselője. A 16 új facsemetével
nemcsak az udvar lett szebb, de teljesebbé válik az itt lakó, különféle
betegségekben szenvedő emberek élete is. A fák elültetése után is vár rájuk
teendő, hiszen részt vehetnek gondozásukban, figyelemmel kísérhetik
növekedésüket, amely által közelebb kerülhetnek a természethez és a világhoz.
Hasonlóképpen vélekedett Keszei Erika, a Gondoskodás Integrált
Szociális Intézmény vezetője, aki példaértékű összefogásnak nevezte az akciót. A
mosolygós arcok mindent megérnek, utalt a lakók lelkesedésére. Ki tudnak ülni az
udvarra a fák alá, amelyek később már árnyékot is adnak. Szakmai irányítás
mellett gondozhatják a fákat a terápiás foglalkozásokon, így a mostani faültetés
élményét a későbbiekben is átélhetik. Mint mondta, itt nem állnak meg,
szeretnének ültetni még fákat, és magas ágyások létesítését is tervezik az
udvarra. A fenntartó, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Vármegyei
Kirendeltsége nevében Zimborás Béla igazgató mondott köszönetet
valamennyi közreműködőnek. Kiemelte, az új növényzettel otthonosabbá,
barátságosabbá vált a lakókörnyezet. Az intézményben folyó munkának fontos része
az itt élők lelki, mentális támogatása, melyhez új teret ad a fák gondozása.
Segíteni fog ebben is, mint ahogy eddig, a virágültetéstől kezdve mindenben,
tette hozzá Stárics Jánosné, aki a lakók nevében kapott szót. A
rendezvényen a várost Tánczos Zsolt, a polgármesteri hivatal
környezetvédelmi szakreferense képviselte.
Szellemi
örökségről, hűségről, bátorságról
Emlékkonferencia szalay annamária halálának 10. évfordulóján
Igazi lokálpatrióta volt, aki életében nagyon sokat tett a szülővárosáért, alázattal szolgálta a közösséget és helytállt a legnehezebb élethelyzetekben – fogalmazott Szalay Annamáriáról személyes hangú köszöntőjében Balaicz Zoltán polgármester a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben megrendezett emlékkonferencián.
– V. Zs. –
Tíz évvel ezelőtt, 2013. április 12-én hunyt el a politikus, a város Pro Urbe
díjasa, aki önkormányzati, majd országgyűlési képviselő volt. Később pedig a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács első elnöke. A
rendezvényen a róla készült filmben felelevenítették életútját, munkájáról a
vele készült interjúkban beszélt. Az eseményen dr. Koltay András,
a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács elnöke, Rigó
Csaba, a
Gazdasági
Versenyhivatal elnöke, dr. Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti
frakciójának vezetője, Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető
államtitkár és Vigh László országgyűlési képviselő mondott
emlékezőbeszédet. Többek között elhangzott: „Panni tudta, hogy csak az a
bátorság ér valamit, ami átsugárzik a körülöttünk lévőkre is, és erőt képes
önteni másokba. Nem szívlelte a félszívű embereket, akik nem álltak bele a
harcba, vagy a vélt vagy valós ellenfél véleményére többet adtak, mint saját
közösségére. Szalay Panni bátor bajtárs volt, a halál úgy érte,
ahogy élt, félelem nélkül és méltósággal.” (Nagy János) „Szalai
Annamária kiemelten foglalkozott a helyi média támogatásával, valamint a
gyermekvédelemmel és az emberi méltóság védelmével, amelyekben jelentős
változást hozott a 2010-es törvénykezés. Az új jogszabályok révén megjelent a
magyar médiaszabályozásban a korhatár-besorolás, a társhatósági szabályozás,
amelynek célja nem a szankcionálás, hanem a hatóság, a közösség és a
szolgáltatók együttműködésén alapuló szabályozás”. (dr. Koltay András).
„Panni tudta, hogy a magyar jövő olyan lesz, mint a gyermekek tekintete, ha az
tiszta és egyenes, akkor a jövőjük is az lesz. Szalay Annamária a
betegsége alatt is dolgozott, nem kért a sajnálatból, mert erős nő volt. Nem
kímélték az ellenfelei sem, oly módon támadták, ami ellen egész életében küzdött:
becstelenül, tisztességtelenül. Azt vallotta, hogy akiknek nincsenek bajtársaik,
nem ismerik vagy vallják a közösség iránti hűséget, azok magukra maradnak, mert
egyedül nem lehet nagy tetteket végrehajtani”. (Kocsis Máté)
„Sziklaszilárd és egyben érzékeny volt, szerette a hazáját, a közösségét. Neki
köszönhetően jött létre a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány, az
Art mozi, vagy igazgatósága alatt lett a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem
országosan is elismert kulturális intézmény. Országgyűlési képviselőként is
lokálpatrióta maradt, joggal érdemelte ki a Zala Megye Díszpolgára címet is.
Állami vezetőként sem változott meg, alapítása óta gondozta a Fidesz közösségét.
Az egyéni érdekek fölé helyezte a közösség, az ország érdekeit”. (Rigó
Csaba). „Hivatott Panni 2002-ben és azt mondta, arra gondoltak, hogy a
Fidesz önállóan indít országgyűlési képviselőt. Rendben, és ki lesz az,
kérdeztem. Azt válaszolta: te leszel. Aztán elmentünk egy tanácskozásra, ahol a
miniszterelnök úr azt mondta, nem jó ez a megyerendszer, választókerületek
kellenek. Így lettem az 1-es számú választókerület képviselőjelöltje. Sikerült a
győzelem. Azóta többször is. Szalay Annamáriának sokkal tartozunk...”.
(Vigh László) A rendezvény végén a családtagokkal közösen
megkoszorúzták az intézmény falán 2016-ban elhelyezett emléktáblát.
A szent józsef közösségi házban
A magyar költészet napja alkalmából a kertvárosi Szent József Közösségi Házban irodalmi estet, magyar költőkről való megemlékezést és verselést tartott a rendező Családkapocs Keresztény Kulturális Egyesület.
– b. k. –
A megjelenteket a szervezők részéről Lipóczki-Török Veronika
köszöntötte. Elmondta, versszerető ember lévén régi vágya volt verselős estet
tartani. Ebben a célkitűzésben az egyesület partnerséget vállalt, a felkértek
pedig első szóra vállalták a szavalásban való részvételt. Elsőként Szeli
Gábor József Attila életét ismertette. Majd néhány jelentős magyar költő
munkásságáról beszélt kiemelten a hitvallásuk fényében. A szereplők rövid
bemutatkozás után elmondták, miért az adott verset választották, és mi okból
szeretnék azt megosztani a közönséggel. A bő egyórás rendezvényen klasszikusok
és kortárs művek hangzottak el. A verselők sorát a Dózsa-iskola néhány kisdiákja
kezdte, majd a felnőttek részéről többségében nyugdíjas és aktív pedagógusok
szavaltak, illetve a sort Lipóczki-Török Veronika szereplése zárta,
ezzel keretet adva a programnak. A szervezők szeretnének hagyományt teremteni a
hasonló jellegű irodalmi rendezvényekből.