Nem a piaci szempontok szerint

Bíró szabolcs és a székirodalom

A József Attila Városi Tagkönyvtár vendége volt Bíró Szabolcs dunaszerdahelyi író, akinek hamarosan megjelenik az Anjou-kort bemutató nyolcadik történelmi regénye.

– B. K. –

A kerekesszékben élő szerző önironikusan nevezi munkásságát székirodalomnak, mely egyébként több műfaji próbálkozást is takar, de kiemelkedően a történelmi regények az ő háza tája. A kultúra több területére is beírta nevét, lovaggá is ütötték, hagyományőrző csapata is van, évekig rockzenészként állt színpadra. Kereki Judit könyvtáros beszélgetett vele.  Több műfajban írt már Bíró Szabolcs regényeket, az első három évben álnéven. Majd megtalálta igazi hangját, a történelmi regényt, azon belül is az Anjou-kor világát. Ebben a témában az ünnepi könyvhét alkalmából jelenik meg a nyolcadik kötete. Írását alapos történelmi kutatás előzi meg, több polcnyi szakirodalomból készül fel. Mint mondja, először jegyzeteket készít, melyek akár 60 oldalt, egy kisebb novellaméretet is kitesznek. Majd ezeket rendszerezi és így fog neki az aprólékosan kidolgozott, történelmileg hiteles műveinek. Egy-egy könyv akár négy évi munka gyümölcse.
– 2008-ban kezdtem az első történelmi regényemet, magyar néven, magyar helyszíneken. Ez akkor nagyon fehér folt volt. De nem a piaci szempontok motiváltak, hanem megírtam, mert úgy érzetem, hogy meg kell írnom. Bár sokszor volt olyan érzésem a négy év alatt, hogy talán sosem készül el. Nagyon sok történész, kutató munkáját tanulmányoztam. Köztük van, aki zseniális tudós és nagyon jól is ír. A jó történelmi regényre szintén ez a két dolog jellemző. Rögtön az első fejezet szippantsa be az olvasót. A szerző saját maga számára legkedvesebb műve az Elveszett csillagok, mely kamaszregényt, több iskolában az Egri csillagok feldolgozása előtt ajánlják a diákoknak. Az író is azt tanácsolja, aki olvasni szeretné az írásait, ezzel kezdje, ez alapján el tudja dönteni, hogy szereti-e a stílusát vagy nem.
– Ezt a könyvet annyira szerettem, ha nincs leadási határidő, nem is fejeztem volna be. Bár vannak benne önéletrajzi elemek, mégsem az én életem, viszont újra átélhettem ezen keresztül a kamaszkort. Városkaland jellege van, mindenféle reklám nélkül ötezer példányban kelt már el.

vissza az elejére

Stukkós ház(ak) a Kertvárosban

A szomszédok is kedvet kaptak

A Kertvárosban készült el a város első stukkóval díszített emeletes háza a Hegyalja utcában. Megállítja az arra járókat a frissen tatarozott épület oldalát díszítő „parasztház”minta. Sőt a szomszédok is kedvet kaptak egy ilyenhez, így már majdnem kész a második díszített ház is.

– b. k. –

A lakók nevében Horváth Lászlóné idézte fel a folyamatot
– Első lakókként, 1977 óta élünk ebben a házban. Már nagyon indokolt volt a szigetelés javítása, amire most került sor. Ha már így megszépült az épület, Bertalan Péter építész, műszaki ellenőr felvetette, hogy készülhetne a városban elsőként, referenciaként egy stukkó díszítés, így ingyenesen részesülhettünk ebben a szépségben. Mutatott több változatot, és ebből választottunk. Nem mindenkinek tetszett a kép alapján, de amikor elkészült, akkor már mindenkinek.
– A szomszédság is hamar kedvet kapott.
– Igen, náluk is ugyanaz a cég végzi a felújítást. és már náluk is lassan elkészül a stukkó. A járókelők is dicsérik. Feltettem róla képet a közösségi oldalra, nagyon sok jó visszajelzés jött, még Pécsről is. Kicsi aggodalmunk van, mert a ház melletti foci pályán erősen szakadozott a háló, és sok labda landol a mi házfalunkon. Jeleztük a problémát az önkormányzati képviselőnek, ígéretet tett, hogy megoldják. Jó lenne minél előbb.
– Mennyire lesz egyébként időtálló ez a dísz?
– Azt ígérték, hogy háromévente fogják átfesteni. Egyébként egy lelkes idős bácsi, Laci bácsi készítette el több hetes munkával. Nagyon szépre.
Lapunk kérdésére Bertalan Péter kivitelező még hozzátette: a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság Balatoni úti épületére is készült egy rendőrjelvényt mintázó dísz, mely a napokban került közszemlére.

vissza az elejére

Nagy Bálint és Balaicz Zoltán

Elsőként csatlakozott a város

Országos és vármegyebérlet a helyi közlekedésben

Zalaegerszeg a megyei jogú városok és megyeszékhelyek közül elsőként csatlakozik az ország- és vármegyebérletek kedvezményének rendszeréhez.

A hírt a Korona Szalonban jelentette be Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár (Építési és Közlekedési Minisztérium) és Balaicz Zoltán polgármester, majd alá is írták az erről szóló együttműködési megállapodást, amit előtte a közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadott el. A kormány május 1-jén vezette be az új bérleteket. A teljes árú 30 napos vármegyebérletek 9.450, az országbérletek 18.900 forintba kerülnek. A nappali és esti tagozatos tanulók, 6 év feletti óvodások, fogyatékkal élők 90 százalékos kedvezménnyel – 945, illetve 1890 forintért – jutnak hozzá. A szerződés alapján július 1-től a vármegye- vagy országbérlettel rendelkezők igénybe vehetik a zalaegerszegi helyi járatokat is. A minisztérium pénzügyi támogatást is biztosít az önkormányzatnak a felmerülő kiadásokhoz – tájékoztatott Balaicz Zoltán.

vissza az elejére