A litográfiáktól a ceruzarajzig

Műfaji sokszínűség varga bálint tárlatán

Sokan grafikusként ismerik, mert leginkább a ceruzarajz áll hozzá a legközelebb. Most viszont többféle műfajban és változatos témákban is megmutatkozik; meglepetésül szolgálva a látogatóknak.

– pánczélPetra –

Varga Bálint

Varga Bálint Tamás képzőművésznek, az Ady-iskola óraadó tanárának a napokban nyílt önálló kiállítása a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Az „együttállás” című tárlat az elmúlt bő húsz esztendő terméséből válogat: az egyetemi évek kísérletei éppúgy a falakra kerültek, mint legfrissebb munkái. A kiállítást kollégája, Filep Sándor festőművész, az MMA rendes tagja nyitotta meg. A két művész évek óta együtt tanít a bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Iskolában. Az ott található nyitott szellemiségről, baráti viszonyról is szó esett a megnyitón (melyen a szintén hang-szín-teres Vörös Tamás zenélt). A VMK-ban látható művekről Filep Sándor többek között elmondta: a kiállítás jó keresztmetszete a művészi útkeresésnek. Bálint egyetemista kora óta többféle technikával és stílussal kísérletezett. Konceptuális alkotások, színes festmények, litográfiák éppúgy láthatók, mint a –látszólag egyszerű – ceruzarajzai. Mostanában a rajztechnika, valamint a figuralitás és a klasszikus ábrázolások érdeklik leginkább. A kézi rajz mindennek az alapja: a grafikának éppúgy, mint a festészetnek, vagy a tervezésnek. Hogy mit ábrázolunk vele, az sem mindegy, de sokkal fontosabb, hogy hogyan? Varga Bálint elmélyült, tudatos és felkészült rajzoló, aki pontosan ismeri az anatómiát, az emberi testet. Mindez jól látszik aktjain – fogalmazott Filep Sándor. Hozzátette: igényesség, érzelmi töltés jellemzi emberábrázolásait, és ez a tudás magas rendű művészetté alakíthatja későbbi pályáját. A látogatónak feltűnik, hogy ceruzarajzai egyik részének (főleg a női aktoknak) a befejezettség, míg az utcákon látható hétköznapi jelenségekről készült grafikáinak sokszor épp a – jó értelemben vett – kidolgozatlanság ad sajátos hangulatot. Mintha csak felvázolna hol egy jelentéktelennek tűnő parabolaantennát, vagy a szemközti emeletes ház sablonos erkélyeit, netán a lakótelep házai között megbúvó „retró” padokat. Máskor meg mintha elénk tárná a teljes munkafolyamatot: sok-sok egymás mellé helyezett lófejvázlatból élesíti ki azt az egyet, ami talán a legjobban sikerült. Vajon szándékolt elrajzolások sorát látjuk, amivel zavarba akarja hozni a nézőt? Vagy inkább afféle beavatásnak szánja a képet: a művész is ember, nincs takargatnivalója, és megmutatja a tanulmányrajz-készítés nem is olyan egyszerű mozzanatait. Sajátos csoportot képeznek a kiállítás második részében látható, 2000-es évek elején született litográfiái is. Egyikük a Blake címet kapta. Ezzel kapcsolatban a grafikus érdeklődésünkre elárulta: az angol költő, festő, William Blake munkássága ihlette a művet. A világ teremtésére utaló egyik alkotásának parafrázisa a kiállított litográfia. Tulajdonképpen egy kőnyomatot látunk, ami úgy készült, hogy a kőtömböt előbb fekete festékkel vonta be, majd azokat a részeket, amiket később fehéren/világosabb árnyalatban szeretett volna látni, tűvel felkaparta. A követ aztán festette, a nyomat pedig ezt követően készült el. Érdekessége, hogy guggoló helyzetben az alkotó sziluettje is látható; Bálint alakja egy fotó „átrajzolása” során került a műre. Kinyújtott keze talán az ősrobbanás pillanatára, vagy a glóbuszra mutat...? Mint meséli, litográfiával néhány évig foglalkozott csak, de mivel ezek az alkotásai egységes stílust képviselnek, különálló csoportként őket is kiállította a Gönczi Galériában. A tárlat június 2-ig látogatható.

vissza az elejére

Kocsis Tamás és D. Varga Ádám

Podcast a könyvtárban

Aktuális témákhoz ragaszkodva

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Apáczai Tagkönyvtárában 2019 októbere óta rendszeres a „Könyvtárból jöttem” podcast (interneten közzétett reklámmentes hanganyag, „rádiós” beszélgetés). Zalában ez volt az első bibliotéka, mely vállalkozott ilyen típusú interjúra. Azóta évi 3–4 beszélgetésre került sor vegyes témákban, és idén májusban immár a 15. adás felvételét dokumentálhatták.

– b. k. –

Az aktualitásokhoz igazodva a helyi kulturális életben jelentősebb személyeket bemutató interjúk az Országos Széchényi Könyvtár archívumába is bekerülnek, így az EPA nyilvános E-folyóirat adatbázisán keresztül országosan is elérhetővé válnak, jegyezte meg örömmel Jasztrab Istvánné tagintézmény-vezető.
– A nézettség alapján úgy látjuk, hogy egyre kedveltebb ez a műfaj. Több könyvtár él már ezzel a lehetőséggel. Büszkeség, hogy Zalában mi voltunk az elsők. A cél a helyi emberek megszólítása. Tanulságos és érdekes gondolatokat hallhattunk már íróktól, könyvtárosoktól, színművészektől, klubok vezetőitől, újságszerkesztőtől, párkapcsolati mediátortól vagy éppen az ifjúság képviselőitől – mondta Jasztrab Istvánné. Minden podcast riportere Kocsis Tamás könyvtáros volt. A legutóbbi alkalommal D. Varga Ádám, a Hevesi Sándor Színház színművésze volt a vendége, akit hivatása sokszínűségéről, eddigi rendezői tevékenységéről és zenész vénájáról kérdezte (felvételünkön).

vissza az elejére

Tengernyi sztori Horvátországról

Kiss Gábor, Mihovics József és Ivana Herceg

Megjelent mihovics józsef legújabb kötete

Nemcsak a tengerpartról, hanem Zágráb környékéről, Szlavóniáról, Muraközről is szól többek között Mihovics József író, újságíró „Tengernyi nosztalgikus történet” című kétnyelvű kötete.

– pet –

Az esszéket, útirajzokat és más publicisztikai írásokat tartalmazó könyvet a közelmúltban mutatták be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A rendezvényen részt vett Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség Magyarországi Képviseletének igazgatója, aki rövid köszöntőt mondott a kötetbemutató nyitányaként. Mint fogalmazott: Mihovics József évek óta azon fáradozik, hogy Horvátországot népszerűsítse. Munkásságáért elismerésben is részesült. Családi történetekről, személyes élményekről, a horvát–magyar kulturális örökségről, valamint a mediterrán ország gasztronómiájáról is a szól a legújabb kiadvány. A szerzőnek ez már az ötödik kötete, amit e kimeríthetetlen téma ihletett. Ivana Herceg mindehhez hozzátette: sok turista csak az Adria miatt látogat el Horvátországba, a kontinentális rész sajnos kicsit háttérbe szorul. A szerző ezt a hiányosságot is pótolja a könyvben, hiszen sok olyan tájról, városról, természeti értékről ír, ami az ország belsejében található, és szezontól függetlenül látogatható. A szakember mindenkit arra biztat, hogy használják ki a Schengeni egyezmény előnyeit, hiszen Magyarország és Horvátország között gyakorlatilag megszűnt a határ. A nyugati országrészből pedig sok horvát nevezetesség néhány óra alatt elérhető. A szerzővel Kiss Gábor főkönyvtáros beszélgetett a kötetbemutatón, többek között felhíva a figyelmet arra, hogy a két nép története szorosan összefonódott az évszázadok alatt. A hazai arisztokráciába, nemességbe beépültek a horvátok. Persze a két ország között nem minden korszakban volt felhőtlen a viszony, de összességében mégis szoros kapcsolat alakult ki Magyarország és Horvátország, illetve az egyes határ menti régiók között. Mihovics József írásaival, könyveivel egyfajta hidat képez a két nép között. A magyar és horvát nyelvű kötetben megelevenedik a közös múlt, valamint néhány történelmi és irodalmi személyiség, de különleges tájakról, várakról és persze a tengerpartról is olvashatunk érdekes és személyes történeteket.

vissza az elejére

Nagy Réka, Czédli Mónika és Horváthné Vajda Etelka

Közel az erdő lakóihoz

Czédli mónika természetfotói a lisztben

Az erdők kedves lakói elevenednek meg a látogatók előtt Czédli Mónika természetfotós kiállításán a Liszt Ferenc Általános Iskola galériájában. A „Közel” című tárlatot Nagy Réka klinikai szakpszichológus ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A rendezvényen az iskola néhány diákja is fellépett.

– pet –

Őzgida, csíkos hátú vadmalac, rókakölyök és persze a „szüleik” is megjelennek a különleges fotókon. Ahogy Nagy Réka fogalmazott: nem csupán a csodálatos természet és az erdők állatai láthatók, hanem az élet iránti tisztelet is maximálisan érzékelhető a képeken. Az alkotót már fiatal kora óta foglalkoztatta a fotózás, különösen a természet világa és az erdők lakói állnak szívéhez közel. A „közel” szónak itt valóban fontos szerepe van, mert a vadakhoz nehéz közel kerülni. Sok időt el kell tölteni a környezetükben ahhoz, hogy bizalmukba fogadják a fotográfust. A képeken jól látszik, hogy Czédli Mónika teljesen máshogy közelít feléjük, mint egy vadász; nem pusztítani akar, hanem részese lenni egy-egy meghitt pillanatnak. Mintha ezt az állatok is éreznék; tekintetük ugyanis nem riadt, hanem szelíd, kíváncsi. Néhányan mintha valóban a kamerába néznének. Ezek a természetfotók azt is közvetítik a nézők felé, hogy az élet egyformán értékes, legyen szó emberekről, vagy állatokról. De a szabadság iránti vágy is bennük van. Különösen a kiállításon látható egyetlen festményen, melyen a szarvas éppen „huss, kiszalad” a képből. Czédli Mónika a Savária Egyetem magyar–rajz szakán végzett. 2017-óta több csoportos tárlaton vett már részt. A mostani az első önálló kiállítása. Az alkotót Horváthné Vajda Etelka, az iskola nyugalmazott igazgatója, az iskolagaléria programjainak szervezője is köszöntötte. Mint mondta, az idei tanévben ez az utolsó kiállítás, de ősztől folytatódik a helyi alkotók bemutatása. Örül, hogy ilyen csodás természetfotókkal zárhatják a szezont. Czédli Mónika kiállítása június 10-ig látogatható.

vissza az elejére

Hanna Wojdala-Markowska

Struktúra a (textil)képben

Lengyel–magyar képzőművészeti kapcsolat

Lengyel–magyar közös projekt részeként került sor Hanna Wojdala-Markowska kiállítására a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A Struktúra a képben, kép a szerkezetben című tárlat az egyéni stílust képviselő, képzőművészetből doktorált, professzori titulussal oktató tanszékvezető krosnói művész eddigi több mint 30 önálló kiállításának legújabbja.

– b. k. –

A megnyitón dr. Vadvári Tibor alpolgármester a 2000 óta fennálló Krosnó-Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolat hozományaként említette meg, a krosnói Képzőművészeti Múzeum és a Göcseji Múzeum között szintén 23 éve született megállapodást, mely művészeti értékközvetítő szerepet vállalt a két város között. A közös projekt még szorosabbra fűzte ezt a megállapodást. A kiállításmegnyitó éppen a város napjára (május 13.) esett, ezzel még ünnepélyesebbé téve a 138. évfordulót, konstatálta az alpolgármester.  Dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatója a közel negyedszázados kapcsolat során létrejött több kiállításról, tanulmányútról, tapasztalatcseréről tudott beszámolni. A jelen tárlatot követően Németh János Kossuth-díjas keramikusművész mutatkozik be Krosnóban, majd egy lengyel plakátművész állít ki Zalaegerszegen, jövőre pedig Németh Miklós grafikusművész tárlata utazik Lengyelországba. A krosnói Kézműves Múzeum igazgatónője, dr. Marta Rymar köszönetet mondott a barátságért és a kiállítás lehetőségéért. Illetve a művésznő is beszélt képalkotási technikáiról, a felhasznált anyagokról, az őt megihlető környezeti szépségről, a munkáiban megjelenő ritmusról. Szintén köszönetet mondott a kiállítási lehetőségért. A többségében újrahasznosított alapanyagokból készült textilképek mellett festmények is láthatók a tárlaton. Ritka lehetőségként a művésznő a megnyitó előtt ingyenes alkotóműhelybe várta az érdeklődőket, ahol segítségével textilképeket lehetett készíteni.

vissza az elejére