| A fotó, mint hiteles történeti forrás | Rendőrségi beszámoló |
A fotó, mint hiteles történeti forrás
A város napjához kapcsolódó konferencia a levéltár fényképgyűjteményéből
Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.
– pet –
A város napjához (május 13.) kapcsolódó tudományos ülésnek a díszterem adott
otthont, ahol tíz helyi előadó invitálta jelképes időutazásra a hallgatóságot a
levéltár gyűjteményében található, 19-20. századi fotográfiák segítségével. Mint
arra dr. Káli Csaba levéltár-igazgató köszöntőjében felhívta a
figyelmet: ma már természetes, hogy rendszeresen fotókat készítünk, azonban a
korábbi évszázadokban ez nem így volt. A régi felvételekkel bepillanthatunk
elődeink mindennapjaiba, de sok más – a történészek számára értékes információ –
is kiolvasható a korabeli fotókból. Balaicz Zoltán polgármester a
rendezvényen elmondta: örömteli, hogy a helyi kutatók ismét egy izgalmas
levéltári napot szerveztek a város napja alkalmából. Hozzátette: az önkormányzat
továbbra is támogatja a helytörténeti kutatásokat, illetve azok eredményeinek
bemutatását, legyen szó konferenciáról vagy kiadványokról. A tudományos ülést
dr. Bognár Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum fotótörténész-muzeológusa,
tárigazgató-helyettese nyitotta meg, aki maga is zalaegerszegi születésű. A
szakember – aki a konferencia levezető elnöke is volt – többek között elmondta:
jó dolog, hogy az elősorban szövegeket és írott forrásokat őrző levéltár egy
egész tudományos ülésnapot szentel a
fotóknak.
Mit kell kérdezni, mit kell látni a fényképeken ahhoz, hogy azok hiteles
történeti forrássá váljanak? – a mai ülés többek között erre keres választ. A
konferencián dr. Bilkei Irén azokról az 1920-as évek végén készült
felvételekről szólt, melyek Holub József (1885–1962) zalai
középkorral foglalkozó kutató hagyatékában találhatók. Azon belül is a Zala
megye középkori története című Holub-monográfia fotóanyagát (közel százéves
üvegnegatívok) ismertette. Bekő Tamás a Deák család
fényképalbumáról tartott előadást. Megtudtuk: körülbelül nyolcvan darab, 19–20.
századi kép található a levéltárban a Deák család zalatárnoki ágáról. Néha
azonban pont azokat az információkat hallgatja el a fotó, amikre a legjobban
kíváncsiak vagyunk. Ki van rajta, hol, mikor készült a kép? A levéltári napon
Szabóné Simon Beáta első világháborús fényképekről és fotóalbumokról
szólt, melyek a szibériai hadifogság mindennapjaiba engedtek bepillantást. A
tízes években már kezdett terjedni a fotózás, így sok katona a frontra is
magával vitte a fényképezőgépét. Molnár András a második
világháború idején készült fotók/fotóalbumok közül válogatott. Mint mondta:
kétféle módon kerülnek a levéltár gyűjteményébe fotók. Vagy családoktól kapnak
anyagokat, vagy ők maguk kutatnak fel dokumentumokat egy-egy témához
kapcsolódóan. A második világháború esetében a Hadtörténeti Intézettel közösen,
több száz családot kerestek meg az országban, hogy vajon őriznek-e háborús
időkből származó, fronton készült fényképeket. A kutatómunka eredményes volt,
hiszen az elmúlt évtizedben tíz kötet jelenhetett meg, melyek 1939-től kezdve
1943-ig mutatják be a családoknál fellelt gazdag fotóanyagot. Összesen
körülbelül 2200 fénykép található a levéltárban a második világháború idejéből.
Albumok, egyedi képek is vannak közöttük. Hozzátette: a kutatás nem lezárt,
további kiadványok, albumok készülnek a jövőben. A családoktól,
magánszemélyektől pedig továbbra is várnak képeket. A konferencián szóba került
Teleki Béla zalai főispán családi és hivatali fotóalbuma (dr.
Paksy Zoltán), a zalai népiskolák fotódokumentációja az 1940-es évekből
(dr. Foki Ibolya), valamint a szocialista korszak pártiratainak
fotóanyaga. Különös tekintettel az egyes pártvezetőknek dedikált
fényképalbumokra (dr. Káli Csaba). A levéltári napon előadás
hangzott el a Zala Megyei Idegenforgalmi Hivatal fotóarchívumáról és ehhez
köthetően a háború után újjáéledő zalai turizmusról (Bakonyi Péter),
a Hevesi Sándor Színház első húsz évének fotóanyagáról, mely
2010-ben, Boncz Barnabás néhai színházi titkár révén került a
levéltárba (dr. Gyimesi Endre). Továbbá arról a fotóanyagról,
melyet az 1980-as években a Hazafias Népfront készített Zala megye
településeiről (Bojt-Tóth Orsolya). A sok ezer fotó a város és a
megye településtörténetéről, családtörténetéről, közéletéről, politikai
viszonyairól, kulturális életéről is hasznos adalékul szolgál.
A közgyűlés elfogadta a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság 2022 évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A város területén az elmúlt évben a regisztrált bűncselekmények száma a 2021-es 1156-ról 816-ra csökkent.
Vannak mutatók, melyek örvendetesen alacsonyak. Ilyen, hogy a városban gépkocsilopások nem történnek, ugyanakkor az alkatrészlopások ismételten elszaporodtak. Katalizátorlopás a múlt évben 21, míg autókerék-lopás 5 alkalommal történt. A kiemelten kezelt bűncselekmények közül legtöbb esetben a lopás kategóriájába tartozó deliktumok történtek Zalaegerszegen is. A regisztrált lopások száma érdekesen alakult az elmúlt évtizedben. 2010-ben 913, 2018-ban 222, 2021-ben 170, míg 2022-ben 224 esetet regisztráltak. Új elkövetési formára hívta fel a figyelmet a rendőrkapitányság, ez pedig az internetes (foxpostos) csalás. A múlt évben 6 eljárás indult ilyen jellegű bűncselekmény miatt. Sajnos, nőtt az ittas vezetők száma. Addig, amíg 2018-ban 93, 2022-ben 168 esetet regisztráltak a városban. Sajnos, nőtt a személyi sérülésekkel járó balesetek száma. Halálos baleset 9 történt a múlt évben.