Történetéhez méltóan

Újult meg a józsef attila utca

A Kovács Károly Városépítő Programban egy újabb útépítési beruházás fejeződött be. Megújult a József Attila utca, az egykori IV. Károly utca, amely két ikonikus épület miatt az egyik legjellegzetesebb területe a mai napig a városnak.

Az egyik épület az 1927-re felépült vasútállomás, a másik pedig az egykori Notre Dame zárda, amit 1929-ben adtak át. Akkoriban a vasútállomás főbejáratán kilépő a téren át belátta az utcát egészen a zárdáig, amely ma a Mindszenty József Általános Iskola és Gimnázium épülete. Balaicz Zoltán polgármester azt is elmondta, Czobor Mátyás polgármester szorgalmazta a két épület közötti tér és az utca ilyen módon való kialakítását.  A József Attila utca Bajcsy-Zsilinszky tér és a Zárda utca közötti 225 méteres szakaszának felújítása tavaly novemberben kezdődött, és idén májusra fejeződött be. A kivitelezés során mindkét oldali járdát is újraaszfaltozták, és felújították a kapubejárókat. Ezt megelőzően 236 méter hosszúságban új ivóvíz-gerincvezetéket, valamint 145 méter hosszban bekötővezetéket építettek ki. A csapadékvíz elvezetése érdekében átépítették a víznyelő aknákat, és a lakóingatlanok ereszkifolyóit bekötötték a csapadékvíz-elvezető rendszerbe. A forgalmas József Attila utca állapota már régóta hagyott maga után kívánnivalót, és az itt lakók is régóta vágytak felújítására. Az állami forrású Kovács Károly Városépítő Program adott erre lehetőséget, amelyből fedezték rekonstrukciójának bruttó 180,5 millió forintos költségét, hangsúlyozta Galbavy Zoltán, a településrész önkormányzati képviselője. A térségben a Tomori Pál utcában, valamint a Rózsák terénél még zajlik a felújítás. A Szent László utcában parkolóhelyeket alakítanak ki majd. A képviselő reméli, hogy idén a Kikelet utca rekonstrukciójára is sor kerülhet a Kovács Károly Városépítő Programban.

vissza az elejére

vissza az elejére

Bazita legnagyobb beruházása

A toposháza utca 250 millió forintos felújítása

Közel 1300 folyóméterem újítják fel a Toposháza utcát Zalaegerszeg bazitai városrészében, mintegy kétszáz lakos számára járhatóvá és biztonságossá téve az utat. A kivitelezés bruttó 250 millió forintból valósul meg a Kovács Károly Városépítő Program keretében.

– AL –

Az amúgy is kátyús úttest állaga tovább romlott az ivóvíz-nyomóvezeték kiépítése miatt, amely Bazitát és Gellénházát köti össze. A Toposháza utca ugyanis szintén érintett volt egy hamarosan véget érő ivóvízminőség-javító KEHOP-projektben. Ezt követi az út helyreállítása a Kovács Károly Városépítő Programból, amely Bazita városrész történetének legnagyobb beruházása, összegét tekintve a város életében is jelentős fejlesztés, hangsúlyozta Balaicz Zoltán. A víziközmű kiépítésével és az úttest felújításával lakossági igények is teljesülnek az arányos városfejlesztés jegyében – fogalmazott a polgármester. A Toposháza utca augusztus végéig tartó rekonstrukciója a Bazitai út elágazójától a korábban felújított szakasz határáig, mintegy 1300 folyóméteren történik meg hideg remix technológiával, ismertette Szilasi Gábor, a térség önkormányzati képviselője. Ezután aszfaltozzák le kopó- és kötőréteg beépítésével. A felújított út szélessége az első ezer méteren 4–4,5 méter lesz, utána 3,5 méter. A csapadékvizek elvezetése érdekében K-szegélyt építenek be, továbbá kitisztítják a meglévő árkokat, amit helyeként befednek. Szilasi Gábor elmondta továbbá, hogy a Toposháza utcába nemrég játszóteret létesítettek, az elmúlt évben felújították a templomot és a két legrosszabb állapotú buszvárót újra cserélték. Reményei szerint a bazitai óvoda rekonstrukciója is megtörténhet a jövőben.

vissza az elejére

Új ivóvízvezetéket fektetnek a Landorhegyi úton.

Közműcserék több utcában

Új ivóvíz- és gázvezetéket építenek ki

Megkezdődött a Csertán Sándor, az Űrhajós, a Déryné utcák valamint a Landorhegyi út közötti területen húzódó ivóvízvezeték kiváltása a KEHOP-projektben. A Csertán Sándor utcában a gázvezeték rekonstrukciója is zajlik az E.ON beruházásában.

– AL –

A közel 50 éves acél- és azbesztcement anyagú vízvezetékek műszaki állapota már nem megfelelő, a környéken gyakoriak a csőtörések, ezért ezeket újra kell cserélni. A kivitelezés során 1300 méter gerincvezetéket fektetnek le, és összesen 500 méternyi bekötővezetéket építenek ki a tömbházak ellátásához, ismertette Bali Zoltán alpolgármester a sajtóbejáráson. Mint mondta, a beruházás a KEHOP-projekt által támogatott 28 munka egyik eleme, amely bruttó 34,6 millió forintból több hónap alatt valósul meg. A kicserélendő vízvezetékek járdaburkolatban, útburkolatban és részben zöldterületen haladnak, melyek helyreállítása a kivitelezés elvégzése után történik meg. A várhatóan június végéig tartó Csertán utcai gázrekonstrukcióról Szilasi Gábor, a városrész önkormányzati képviselője beszélt. Itt is az elöregedett gázvezetékeket váltják ki; új gerincvezetéket 260 méter hosszban, míg új leágazó vezetéket 29 méter hosszban építenek ki. A kivitelezést végző cég ezt követően elvégzi az úttest félpályás helyreállítását, az önkormányzat pedig a buszváró előtti területet újítja fel. A képviselő a lakosság türelmét kérte, hiszen parkolóhelyeket kellett elvenni, illetve a Göcseji útra irányuló buszközlekedést a Csertán utcából át kellett vezetni a Kodály utcába, szintén ideiglenesen. Az E.ON az Egri utcában már befejezte a munkát, és leaszfaltozta az úttestet. A parkolóhelyek felfestése is meg fog történni.

vissza az elejére

Ami a zsidósággal történt, nemcsak egy film

Virágh Judit megemlékezett a holokauszt áldozatairól.

79 éve kezdődtek a gettósítások, majd a deportálások

Minden évben feltesszük a kérdést, miért? Akik itt maradtak, tisztában voltak vele, hogy mi történik ismerőseikkel a haláltáborokban? Gondoltak rájuk, miközben elvették mások vagyonát, beköltöztek házaikba?

– pet –

A holokauszt 79. évfordulójára emlékeztek Zalaegerszegen június 4-én délelőtt, a zsinagóga épültében. 1944 május-júniusában több mint háromezer környékbéli zsidó származású lakost zártak gettóba a megyeszékhelyen, majd hurcolták el őket július elején haláltáborokba. Közülük 1221-en zalaegerszegiek voltak. Az emlékezés lángját – a hatágú gyertyát, mely az országból elhurcolt 600 ezer zsidó honfitársunkra emlékezik – Radnóti Zoltán főrabbi, Bali Zoltán alpolgármester, Eva Schwarczmayer, a Refugius Egyesület képviselője, Molnár Bella holokauszt-túlélő, Mayer Gábor, az elszármazott zalaegerszegi zsidók képviselője és Virágh Judit, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke gyújtotta meg. A hitközség elnöke beszédében kiemelte: a fiatalokkal meg kell értetni, hogy ami a zsidósággal történt, nemcsak egy film. Az életeket nem lehet visszaadni, és nem lehet feledni. Szólni kell! Annál is inkább, mert egyre kevésbé érezzük magunkat biztonságban. Pedig sokan észre se vesszük. Az emléknap reggelére például a roma holokauszt áldozatainak emléktáblájára fújt valaki gyűlöletkeltő szöveget. Emiatt a szokásokkal ellentétben nem koszorúzták meg a táblát. Virágh Judit emlékeztetett: a zsidók és a romák üldözése, kirekesztése is a szavakkal kezdődött, nem a gettósítással és a deportálással. A két nép története emiatt összekapcsolódik. Az elnök szólt arról is, hogy ma kettős ünnepet ülünk, hiszen a trianoni békediktátum emléknapja is június 4-én van. Sajnos, a két ünnepséget egy időpontra szervezték, így ez megosztotta a városi közönséget. Közben az ünnepek, évfordulók lényege, hogy évről évre emlékezzünk és emlékeztessünk. A rendezvényen beszédet mondott Bali Zoltán alpolgármester is, aki úgy fogalmazott: családi, és egyéni emberi tragédiák sora történt a második világháború alatt. Több mint félmillió ember esett áldozatul a zsidóüldözésnek. Az auschwitzi haláltábor minden harmadik áldozata magyar volt. Sportolók, kereskedők, mérnökök, művészek, fontos gazdasági szakemberek; csupa olyan ember, aki sokat tett az országért. A háború és a zsidóüldözés a békés felekezeti együttélésnek vetett véget itt Zalaegerszegen is. A polgári élet megteremtőit veszítettük el. Az alpolgármester hozzátette: valóban kettős emlékünnep a mai. Azt szokták mondani, hogy magyar az, akinek fáj Trianon, de nyugodtan hozzátehetjük, hogy az is, akinek fáj a holokauszt. A cél az, hogy a város lakosságát megismertessük a helyi zsidóság múltjával, és hogy minden vallási közösség otthonra leljen Zalaegerszegen. Az ausztriai Refugius Egyesület üdvözletét hozta el a megemlékezésre Eva Schwarczmayer. Úgy látja, senki nem kerülheti el a felelősséget, aki kirekesztő nézeteket vall, vagy politikát folytat. Az ünnepi beszédeket gyászmegemlékezés követte Radnóti Zoltán főrabbi vezetésével. Többek között elmondta: a zéró tolerancia akkor valódi, ha nem tűri el a kocsmai gyűlölködést, vagy olyan történelmi szereplők rehabilitációját, akiknek szerepük volt a gyűlöletkeltésben, kirekesztésben. Egyértelmű, tiszta kijelentésekkel kommunikáljanak politikai vezetőink – fogalmazott. Hozzátette: a történelmi tanulságokból mindannyiunknak okulni kell. Rasszizmust, kirekesztést, terrorizmust soha nem lehet elfogadni. Ezt követeli a haza. Nem akarunk kettős beszédet. Nem kellenek olyan példaképek, akik egy ember szenvedéséért is felelnek. A főrabbi szerint csak az oktatás, az intelligencia menthet meg minket a kirekesztéstől. Ez vezet mások elfogadásához. A holokauszt-megemlékezés koszorúzással folytatódott az izraelita temetőben.

vissza az elejére