Istenekről, hősökről, hiedelmekről a régészet napján

Közösségi programok fémkeresősöknek és gyerekeknek

Istenek, ideák, hősök volt a mottója az idei régészet napja országos programsorozatnak. A kétnapos eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

– pet –

Pénteken a megyei közösségi régészeket hívták egy találkozóra a Mindszentyneum konferenciatermébe, melynek keretében több előadást hallgathattak meg az érdeklődők olyan civilektől, akik fémkeresősként segítik a régészek munkáját. Havasi Bálint igazgatóhelyettes elmondta: az első ilyen jellegű programra tavaly került sor. Most újra egy közös találkozóra várták a régészeket és az őket támogató fémkeresősöket. Utóbbiak munkájuk elismeréseképpen egy közösségi régészeti kártyát kaptak, mellyel a Göcseji Múzeum, a skanzen és a Mindszentyneum rendezvényeit ingyen látogathatják. A délután folyamán előadást tartott Fekete Fruzsina, a Magyar Nemzeti Múzeum keretein belül zajló közösségi régészetről, Farkas Zsuzsanna a téma jogszabályi hátteréről, Kovács Adrián a fémkeresés fizikájáról, valamint Horváth Norbert, aki a közösségi régészet során szerzett élményeit, tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Másnap a Göcseji Múzeum foglalkoztatótermében folytatódott a rendezvény, ahol régészeti játszóház várta a gyerekeket Simmer Lívia régész vezetésével. Csontvázfeltárásra, „őskori” kultikus agyagtárgyak és makettek készítésére, római fejtörőre egyaránt sor került. Továbbá két időszaki minitárlat (kelta temetkezések, római kori érmék Zala vármegyéből) is nyílt, korábbi feltárások anyagából. A Mindszentyneum konferenciatermében ezúttal régészeti ismeretterjesztő előadások hangzottak el az „istenek, ideák, hősök” mottó jegyében. Németh Roland a római érmék „üzeneteiről”, vagyis a kora császárkori pénzek istenábrázolásairól beszélt. Orha Zoltán egy római faragvány megtalálásának kalandos történetét mesélte el. Miháczi-Pálfi Anett a Nart-eposzról és az Artúr-mondakör hőseiről tartott rövid előadást, Eke István pedig a Nemesrádó határában megtalált kelta sírokról és az onnan előkerült izgalmas, kelta harcosokhoz kötődő leletekről beszélt. A kétnapos program zárásaként Orha Zoltán régész rendhagyó tárlatvezetést tartott a Mindszentyneum alagsorában található „A téglától a templomig” című kiállításban.

vissza az elejére

Egerszeg Fesztivál és más programok

Bábszínház az utcán, színház a kvártélyházban

Az Egerszeg Fesztiválról, a Bábszínházi Világtalálkozóról és a Kvártélyház Nyár programjairól tartottak öszszevont sajtótájékoztatót a szervezők kedden a városházán.

– pet –

A június 16–17–18-i hétvége bővelkedik majd programokban, június 11-től augusztus 21-ig pedig a kvártélyházi szabadtéri színház is várja a közönséget. Balaicz Zoltán polgármester kiemelte: az előzetes elképzelésekkel ellentétben mégis lesz Egerszeg Fesztivál, bár takarékon. Az energiaválság miatt sokáig úgy nézett ki, hogy egyáltalán nem rendezik meg a programot, ám egyéb szponzorok bevonásával, külső forrásokból és önkormányzati támogatással mégis megvalósul a rendezvény, de szerényebben, mint korábban. A fesztivál része – sőt afféle alapja – lesz a 10. színházi olimpia keretein belül zajló bábszínházi világtalálkozó, mely már az előző hétvégéken is színes programokkal szolgált a Dísz téren. Az utolsó és egyben legbővebb hétvége (június 16–17–18) eseményeit Szűcs István, a Griff Bábszínház igazgatója ismertette. A találkozó nemzetközi lesz, és körülbelül negyven utcaszínházi programra számíthat a közönség. Artisták, cirkuszi bábosok, gólyalábasok, varieté, paravános bábelőadás egyaránt lesz, de mechanikus játszótér is várja a közönséget a belváros főterén. Nem kizárólag gyerekprodukciók ezek, minden korosztályra számítanak – hangzott el. Tompa Gábor, a Kvártélyház Kft. ügyvezetője a nyári színházi évadról és az Egerszeg Fesztivál programjairól számolt be. A fesztivál felvezetéseképpen június 11–18. között rendezik meg immár 10. alkalommal a ZA-KO (Zalaegerszegi Kortárs) Művészeti Fesztivált. A színházi program ismét különleges csemegékkel szolgál, idén főleg zenés előadásokat, dalos, verses, improvizatív esteket láthat a közönség. A Kvártélyház Nyár pedig június 21-én indul a Meseautóval. Az idei repertoáron ezenkívül A Pál utcai fiúkat, az Ájlávjú musicalt és a Zalai Táncegyüttes műsorát láthatják a nézők. Utóbbi vezetője, Kósa Ruben elmondta: már évek óta együtt dolgoznak a színházzal, és öröm számukra, hogy újabb és újabb közös produkciók születhetnek. Ami az Egerszeg Fesztivált illeti: a Széchenyi téren és a Dísz téren is lesz színpad, ahol a három nap alatt több koncertre kerül sor. Fellép többek között a Vad Fruttik, az Ocho Macho, a ManGoRise és a Paso. Emellett számos kísérőprogram, valamit bor- és gasztroutca színesíti a kavalkádot. A fesztivál részeként a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Vármegyei Kirendeltségének fejlesztőfoglalkozásain részt vevő gondozottak kézműves alkotásait is megtekintheti és megvásárolhatja a közönség – erről Zimborás Béla igazgató tájékoztatott. A részletes programok a Kvártélyház és a Griff Bábszínház honlapján és Facebook-oldalán érhetők el.

vissza az elejére

Korhadt fából

Rozsdás vasból újjáélesztve

Ritkaságszámba menő kiállítás várja június 23-ig a Göcseji Tudásközpontba betérőket. A zalaegerszegi Görcsi József amatőr művész első kiállítása azt mutatja meg, hogyan lehet a már enyészetnek szánt alapanyagokból szépet alkotni.

– b. k. –

A lelkes művész szerény ember bőrébe bújt, aki egészen fiatal korától csodálta a fát és készített belőle alkotásokat. Majd autodidakta módon fejlesztette tudását. Az utóbbi két évben egy betegség otthonába kényszerítette, és ekkor kezdett kísérletezni a fém és fa kombinálásával. Szinte mindent természetes módon mutat be, nem szereti az átfestéseket, a fémek színezését hőhatással éri el.
– A reménytelenségben, sötét időszakokban a fény felé vezető utat keresem. A munkáimban is új esélyt kapnak az anyagok. A fa elkorhadna, a vasat megenné a rozsda. De mielőtt a természetes anyagok elenyésznének, a kezem alatt új tárgy születik, mely díszként vagy használati eszközként még sokáig időtálló lesz – mondta az egyébként fémipari végzettséggel rendelkező alkotó. Azt is elárulta, címet nem szeret adni a műveinek és sokszor ébren tartják az éjszaka születő új ötletek. Természet adta mintát is felhasznál és köré alakítja az alakot (például bálnát a szemnek vélt famintázat mellé), vagy a rendelkezésre álló alapanyagokhoz igazítja a témaelemeket, így a sok sarokvasból több fémszoborban könyv lesz az emberalakok kezében. – Tervezem, elképzelem, nekiállok és olyan is van, hogy a végeredmény egész más lesz, mint a fantáziámban volt. A használati tárgyakat először ajándékba adtam a családban, aztán ezen keresztül lettek megrendelések is. Ez utóbbi útján ismerkedett meg Nikitscher Bernadett-tel, a Göcseji Tudásközpont vezetőjével, aki felkérte a mostani kiállításra, hangzott el a megnyitón.

vissza az elejére

Szentmihályi-díj a Skanzen munkatársának

Elismerések és szubjektív tárlatvezetések

Az első állandó kiállítás megnyitásához (1950. július 2.) kötődik a Göcseji Múzeum napja, melynek alkalmából egy évvel ezelőtt „házon belüli” díjat alapított az intézmény. Az elismerést Szentmihályi Imréről, a múzeum néhai igazgatójáról nevezték el.

Az idei díjazottról, valamint a közelmúltban átadott „Az év múzeuma” különdíjról és a jövőbeni programokról tartott sajtótájékoztatót dr. Kostyál László igazgató és Szényi Krisztina kommunikációs munkatárs.  A Szentmihályi-díjat ebben az évben Vizsi György, a Göcseji Falumúzeum karbantartási csoportjának munkatársa kapta. Az igazgató elmondta: az elismerést olyan kolléga veheti át, aki legalább tízéves munkaviszonyban áll az intézménnyel, és színvonalas szakmai munkájával hozzájárult a múzeum stratégiai céljainak eléréséhez. Vizsi György két évtizede erősíti a csapatot, idén pedig nyugállományba vonul. Magas színvonalú, szakszerű és fáradhatatlan munkát végzett, többek között a skanzen épületeinek karbantartása, állagmegóvása terén. Az igazgató arról is beszámolt, hogy a napokban különdíjas lett a múzeumok szakmai versenyében a Göcseji Múzeum. Az elismerést a budapesti Ludwig Múzeumban vehették át (Gecse Péter alpolgármester társaságában), itt került sor ugyanis „Az év múzeuma” szakmai verseny eredményhirdetésére. A zalaegerszegi intézmény nagyléptékű fejlesztéseken van túl, melynek során nemcsak az infrastruktúra bővült, hanem a szemlélet is változott. Emiatt jelölték őket „Az év múzeuma” díjra, melyre összesen tizenkét pályázat érkezett az országból. Az elismerést végül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyerte, a sokrétű, stratégiai alapú, példamutató, úttörő jellegű fejlesztéseiért és az Erdély tájegység létrehozásáért. A Göcseji Múzeum pedig különdíjat vehetett át a vidéki intézmények közül egyedüliként a „nagy múzeum” kategóriában. Kostyál László úgy fogalmazott: a díj komoly elismerésnek számít, melyre nagyon büszkék. Szényi Krisztina egy tízrészes programsorozatról számolt be, ami a Repertoár – Az ellentétek harmóniája című, Zoób Kati divattervező ruháit bemutató tárlathoz kapcsolódik. Június 28-tól augusztus 24-ig szubjektív tárlatvezetésekre kerül sor. Minden bizonnyal érdekes lesz meghallgatni, hogy ugyanarról a kiállításról milyen szempontok szerint mesél az ékszertervező, a pszichológus, a költő, a dekoratőr, a könyvtárigazgató, a kulturális újságíró vagy a ruha- és könnyűiparban jártas mérnökök. De a tervek szerint maga Zoób Kati is visszatér még a nyár folyamán egy tárlatvezetésre, és Verebes István színészt is várják egy szubjektív bemutatóra. A részletekről az intézmény honlapján és Facebook-oldalán lehet bővebb információhoz jutni.

vissza az elejére