Kétirányú közlekedés, új lámpás csomópontok

Átadták a kosztolányi utca felújításának első ütemét

Hétfő reggel hivatalosan átadták a forgalomnak a kétirányúsított Kosztolányi utca Balatoni úttól a Békeligeti utcáig terjedő szakaszát. A fejlesztés első ütemét lezáró avatóünnepségre a Békeligeti utca új csomópontjánál került sor.

– pet –

A beruházás elmúlt tíz hónapja alatt mintegy 1342 méteren volt különféle beavatkozás a Kosztolányi utcában. Többek között közműfejlesztést, aszfaltozási munkákat végeztek a szakemberek, de több új lámpás csomópont is létesült, könnyítve és biztonságosabbá téve ezzel a közlekedést. Mint azt Balaicz Zoltán polgármester beszédében elmondta: a beruházás részben európai uniós, részben pedig állami forrásokból újult meg, összesen 1,8 milliárd forintból (ebből 1,3 milliárdot a kormány biztosított). Várhatóan októberben indul a projekt második üteme, ami már a Zrínyi utca–Hunyadi utca irányába is elvezetné a forgalmat. Hozzátette: a Kosztolányi utca kétirányúsítása már a 2000-es évek eleje óta tervben van, a megvalósulásra ugyan sokáig kellett várni, de bíznak benne, hogy ezáltal biztonságosabbá és gyorsabbá válik a belvárosi közlekedés. A cél nem az, hogy a Kossuth utcát lezárják és sétálóutcává alakítsák, hanem az, hogy valamelyest tehermentesítsék a környező kisebb utcák forgalmával együtt. Erre azért van szükség, mert a statisztikák szerint Zalaegerszegen 36 ezer gépjármű van, napi szinten pedig körülbelül 50 ezer autó közlekedik a városban, így az évtizedekkel ezelőtt kialakított forgalmi renden már változtatni kellett a hatékonyság érdekében. A polgármester megköszönte a munkát mindazoknak a kollégáknak, akik hozzájárultak a beruházás sikeréhez, valamint a kivitelező cégeknek és Bali Zoltán alpolgármesternek, aki a projekt felelőse volt. Vigh László országgyűlési képviselő mindehhez hozzátette: évente 5 százalékkal nő az autók száma, ezért fontos, hogy a megyeszékhely egy közlekedhető város legyen. Azon dolgoznak, hogy a jövőben még több forrást tudjanak szerezni a közlekedésfejlesztés érdekében. A felújított utcát és forgalmi rendet üdvözölte dr. Sifter Rózsa főispán is, aki kiemelte: örömteli, hogy egy beruházóbarát szemlélet jellemzi Zalaegerszeget, a dinamikus városvezetésnek köszönhetően pedig folyamatosan fejlődik a megyeszékhely. A kivitelező cégek nevében Dormán László, a Hydrocomp Kft. ügyvezetője jelentette készre a beruházást. Mint mondta: az építkezés 10 hónapja alatt 16 ezer négyzetméter aszfaltozási munka, és 1000 folyóméter közművesítés zajlott. Örömteli, hogy az építés ideje alatt nem volt közlekedési baleset. Nagyon bíznak benne, hogy az új forgalmi rend bevezetésével sem lesz. Ezt szolgálják az új lámpás csomópontok, zebrák, illetve a felújított út- és járdaszakaszok. Tehát a Balatoni úttól a Békeligeti utcáig elindult az észak–déli irányú közlekedés a Kosztolányi utcán. Vagyis a Kazinczy tér felől lehet jobbra kanyarodni a Kosztolányi utcára; a Batthyány utca felől egyenesen lehet haladni a Kosztolányi utca felé; a Balatoni úton pedig önálló balra kanyarodó sáv létesült a Kosztolányi utca irányába. A Békeligeti csomópontnál azonban fizikai akadályokat helyeztek ki, hogy megakadályozzák a Hunyadi utca felé történő haladást. (Legalábbis amig a második ütem el nem készül.)
 

vissza az elejére

Idősek hónapja

Sporttal, vetélkedőkkel

Elkezdődött az idősek hónapja rendezvénysorozat Zalaegerszegen. Szeptember 21-től október 26-ig változatos programokkal várják különböző helyszíneken a nyugdíjas korosztályt.

Balaicz Zoltán polgármester, az Idősügyi Tanács elnöke a városházán tartott sajtótájékoztatón többek között elmondta: az igények figyelembevételével igyekeznek évről évre összeállítani a programkínálatot. Örülnek, hogy a szervezésben civil szervezetek is részt vesznek. Az idősek fizikai kondícióját javító programokkal, előadásokkal, vetélkedőkkel készülnek sok egyéb esemény mellett – fogalmazott a rendezvénysorozat tematikáját ismertetve dr. Kocsis Gyula, az Életet az éveknek szövetség zalai vezetője. A kínálatot a városban működő idősklubok igényei szerint próbálják összeállítani, figyelve arra, hogy a tanulás, a sport, a gasztronómia, a kirándulások, vagy éppen a művészetek is bekerüljenek a programelemek közé. Hutnik Eszter, a polgármesteri hivatal humánigazgatási osztályának szakreferense hozzátette: az idei sportnapra minden eddiginél több csapat (23) jelentkezett, a várostörténeti vetélkedőn pedig az eddigi regisztrációk alapján tizenöt csapat vesz majd részt. A hónap zárórendezvényének vendége Pitti Katalin operaénekes lesz.

vissza az elejére

Kávéházi idill, hangulatos sörkert, zugkimérések

Kötetben a zalaegerszegi vendéglátás múltja

Városszéli vendégfogadók, reformkori díszebédek, a századelő idilli kávéházai, na és számos kocsma, étterem, meg zugkimérés. Egy kisváros több évszázadot felölelő élénk hétköznapjai bontakoznak ki előttünk, ha fellapozzuk a közelmúltban megjelent Vendéglátás Zalaegerszegen a 18–20. században című könyvet.

– pP –

A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kiadásában, a Zalaegerszegi füzetek sorozat 19. számaként megjelent tanulmánykötet egy 2022-es levéltári konferencia anyagából készült. Kilenc szerző (a Zala Vármegyei Levéltár és a Göcseji Múzeum munkatársai, kiegészülve egy külsős idegenforgalmi szakemberrel) arra vállalkozott, hogy áttekintse a megyeszékhely vendéglátásának múltját a 18. századi italmérési jogoktól kezdve egészen a 20. század végéig. Nagyjából addig a pillanatig, amikor egy emblematikus helyből (a volt Halászkert épületéből) kialakított kínai étterem is kudarcot vallott. Utóbbi is jelzi, hogy a kocsmák, vendéglők, kávéházak, sőt szállodák világa sosem volt „sétagalopp”. Az ínycsiklandó étkeken, szórakozáson, aktív közösségi életen túl, bizony tulajdonosváltások, duhajkodások, átverések, államosítások, sőt csúfos bukások is színesítették a vendéglátás és ezzel együtt Zalaegerszeg hétköznapjait. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett kötetbemutatón az est moderátora, a kiadvány szerkesztője, dr. Káli Csaba történész, levéltárigazgató kiemelte: a történettudományban kurrens ágazat az életmódkutatás, vagyis a „szürke hétköznapok” világa. A vendéglátás, szórakozás tudományos vizsgálata amolyan részterületnek számít a társadalomtörténeten belül. A helyi közgyűjtemények munkatársai apránként már évek óta foglalkoztak a témával, de az anyagok felkutatása, rendszerezése sokáig nem állt össze egy egésszé. Ezt a hiányosságot pótolta a tavalyi konferencia és az annak előadásaiból nemrég elkészült kötet. Az egyes tanulmányok a legkülönbözőbb nézőpontokból közelítik meg a témát. Van olyan szerző, aki csak egy helyről írt, más a Kossuth utcában található vendéglátóhelyek múltját tárta fel, de olyan is akad, aki egy konkrét esemény, vagy korszak kapcsán foglalkozik egy vendéglő vagy kocsma múltjával. A tanulmányok időrendben kapcsolódnak egymáshoz, így érdemes egymás után olvasni a szerzők munkáit. Annál is inkább, mert így a vendéglátás és politika – szinte permanens – kapcsolata, a gazdasági és társadalmi élet, illetve ezek változásai éppúgy nyomon követhetők, mint a szórakozás divatos vagy adott esetben kevésbé kedvelt formái. (A kávéházakba, vendéglőkbe betörő jazz-zenével például eleinte voltak problémák, de az ötvenes évek zugkiméréseit sem nézték sokan jó szemmel.) Hogy néhány klasszikust is kiemeljünk: a kötet természetesen foglalkozik az Arany Bárány Szállóval, a Kummer kávéházzal, a Zöldfa (későbbi Korona) vendéglővel, a Központi kávéházzal (Zóna), de a Fehérképi vendéglő, Göcseji sörkert és a Nefelejcs is szóba kerül. Csakúgy, mint a vasútállomás kultikus helyének, a Restinek a története (utóbbi egyúttal egy családtörténet is). A kiadvány érdekessége, hogy bepillantást enged a reformkori követválasztások és tisztújítások duhajkodásoktól sem mentes időszakába, amikor a pártok itatták és etették a népet, szavazatokat remélve tőlük. De Zalaegerszeg első fesztiváljának, az 1935-ös Göcseji Hétnek az időszaka is megelevenedik; az akkori városmarketing-stratégiákkal együtt. A kötetbemutatón Béres Katalin és Erős Krisztina, a Göcseji Múzeum történészei, valamint Simon Beáta levéltári könyvtáros egy-egy rövid előadás keretében mutatták be saját témáikat. A többi szerző (Kulcsár Bálint, Molnár András, Megyeri Anna, Paksy Zoltán, Háriné Eszéki Marianna) tanulmányáról pedig Káli Csaba szólt, aki maga is jegyez egy fejezetet, mely a második világháborút követő államosítás éveibe kalauzolja el az olvasót. A könyv megjelenését támogatta a város önkormányzata is, így a rendezvényen részt vett Balaicz Zoltán polgármester. Köszöntőjében elmondta: a levéltárral, a múzeummal és könyvtárral nagyon jó a város kapcsolata, mindig igyekeznek támogatni az ehhez hasonló kiadványok megjelenését. A TOP-rojekt keretében a jövőben folytatódhatnak a tudományos előadás-sorozatok és gyarapodhat a helytörténeti kötetek száma. Úgy érzi, hogy a mostani témaválasztás kiváló, hiszen mindenki szeret enni és inni. Szüleinktől, nagyszüleinktől számos legendás sztorit ismerhetünk egy-egy vendéglátóhely kapcsán, melyek múltja immár tudományos nézőpontból is ismertté válik.
 

vissza az elejére

vissza az elejére