A belső tér a régi díszítőelemekkel.

Volt zsinagógából többfunkciós kultúrház

Negyven évvel ezelőtt nyílt meg a hangversenyterem

„Jövő pénteken nívós programmal nyílik Zalaegerszeg új városi hangverseny- és kiállítóterme, melyet a volt zsinagógában alakítottak ki.” – írta a Zalai Hírlap 1983. szeptember 17-én. A nyitóünnepségen a város szülöttének, Vajda Lajos festőművésznek az alkotásaiból nyílt nagyszabású (mintegy száz művet felsorakoztató) emlékkiállítás, majd Kocsis Zoltán zongoraművész lépett fel.

– pP –

Negyvenéves évfordulóját ünnepli idén a Városi Hangverseny-és Kiállítóterem. Az 1980-as évek elején fogalmazódott meg a gondolat, hogy a második világháború után funkcióját vesztett, majd méltatlanul raktárépületként használt, romos állapotú volt zsinagógát kulturális intézménnyé alakítsák. A felújítás a megyei lap egy korábbi (1982. novemberi) cikke szerint 12,5 millió forintba került, és a teljes épületet érintette a lábazattól a kupolákig. Az átalakítás terveit Pelényi Gyula építész készítette el. Az első nagyobb híradás a tervezett újjáépítésről 1981 nyarán jelent meg a sajtóban. Az Ingatlankezelő Vállalat (IKV) munkatársai ekkor kezdtek hozzá az 1904-ben épült zsinagógaépület átalakításához. A cél az volt, hogy egy többcélú kulturális intézményt alakítsanak ki, de megőrizzék az egykori zsinagóga bizánci stílusát. Sajnos a belső terek eredeti díszei, festései a felújítás áldozatai lettek; a hangversenyterem visszafogott fehér színt kapott. Ám a pár évvel később beépített színes ablaküvegek különös hangulatot adnak a térnek, kompenzálva valamelyest a korabeli díszítés hiányát. A galériarész szerencsére megmaradt (a kiállítóteret is itt alakították ki), a régi gipszdíszítéseket pótolták. A felújítást követően kívülről a piros, sárga színek és a homlokzat tégladíszei domináltak az eklektikus – kissé keleties – stílusú épületen. A körülötte lévő régi kerítést viszont elbontották. Érdekes az is, hogy a tornyok tetején lévő gömb alakú kupolákat rézlemezzel burkolták be, ami még látványosabbá tette az összképet. Az épület hátsó oldala egy hagymakupola-szerű toldalékot is kapott. Pelényi Gyula erről akkor úgy nyilatkozott, hogy azért volt rá szükség, mert itt lehetett csak elhelyezni a kulturális intézmény kiszolgálóegységeit; öltözőket, irodákat. Már ekkor tervben volt az is, hogy orgonával gyarapszik a ház. 1982 decemberében építészeti nívódíjat nyert a zalaegerszegi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat, valamint a városi tanács alkotó közössége a volt zsinagóga műemlék épületének harmonikus felújításáért és a bővítéssel kialakított hangverseny- és kiállítóterem létrehozásáért. Azt mondani sem kell, hogy a felújítás a sikerek ellenére amolyan „low budget” projekt volt: rengeteg terv és ötlet nem valósult meg az alacsony költségvetés miatt. Ahogy azt az IKV akkori vezetője, Bertók József nyilatkozta '81 nyarán: munkatársaik lényegesen leegyszerűsítették a tervezők elképzeléseit. Legnagyobbat a tetőszerkezeten spóroltak, hiszen a tervezők azt teljesen lebontották volna, de egy új tető felépítésére nem volt elegendő a forrás. Így inkább a tetőszerkezet megemelésével, a korhadt gerendákat újakra cserélték. A különleges méretű rönköket egy zalai fagazdaságban válogatták ki a szakemberek. Spórolás még itt is volt, mert 50 köbméter speciális gerendára lett volna szükség, de – mint az a nyilatkozatból kiderül – „házilag” megoldották 16 köbméterrel. Akárhogy is, az egykori zsinagóga azóta is a város legimpozánsabb, legegyedibb épülete és kulturális tere. A 40. születésnapot Bogányi Gergely zongorakoncertjével ünneplik. Kár, hogy egy újabb Vajda Lajos-kiállításra nem került most sor. Pedig a hazai modern képzőművészet egyik legnagyobb alakjának emlékezetét sokkal jobban ápolnia kellene a szülővárosnak. Ehhez egy évforduló pont jó apropó lehetne.

vissza az elejére

Dr. Szigethy István

Kétszáz éves családi történelem

Dr. szigethy istván 80 éves

A zalaegerszegiek tudják, hogy a Szigethy család tagjai évszázadok óta hűséges lokálpatriótái a városnak. Az ükapa Szigethy István (táblabíró) 1814-ben költözött a zalai megyeszékhelyre. Négy gyermeke született, köztük Szigethy Antal (dédapa) 1827-ben, őt részesítette Deák Ferenc először a Deák-alapítvány ösztöndíjában.

– V. Zs. –

A húszéves jogász így lehetett jelen az újkori magyar történelem legfontosabb eseményeinél Pozsonyban, majd Pesten. Hallgathatta Széchenyi, Kossuth, Batthyány és társaik beszédeit. A család történelméről a Zala megyei ügyvédség történeti almanachja 1871-2021 című kiadványban írt összefoglalót dr. Szigethy István ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, aki 1943. szeptember 23-án született. A most 80 éves jogász arról is írt, hogy dr. Szigethy Antal volt az, aki először rögzíthette hivatalosan, hogy „Zalaegerszeg rendezett tanácsú város”. Hatalmas fényképportréja a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara dísztermében függött. Édesapja, Szigethy Árpád ’56-os tevékenysége során vált ismertté. Tagja volt a városi forradalmi bizottságnak, 1957 márciusában letartóztatták. A fogdában súlyos betegséget szerzett, egészsége megtört, de lélekben erős maradt. 1969 októberében halt meg a zalaegerszegi tüdőkórházban. Édesanyja a városszerte ismert Farkasovszky Terézia tánctanár volt. Az ünnepelt dr. Szigethy István 1990-ben a szabad választásokon ő volt az első megválasztott országgyűlési képviselője a városnak. Nyolc évig volt országgyűlési képviselő, a második ciklusban listás helyről került a parlamentbe, tagja volt az új alkotmányt előkészítő bizottságnak. Az Egerszeg városi hetilap részletesen beszámolt az első szabad választások részleteiről 1990 tavaszán. Az első fordulót dr. Marx Gyula (MDF) nyerte (a részvételi arány 70,9 százalék volt), a második fordulóban (55,48 százalékos részvétel mellett) dr. Szigethy István 43,02, míg dr. Marx Gyula 40,06 százalékot ért el. Így az országos MDF-győzelem mellett Zalaegerszeg ellenzéki parlamenti képviselőt választott. Adódott a kérdés, kit képvisel majd az Országgyűlésben dr. Szigethy István? Pártját, az SZDSZ-t, vagy azokat, akik rá szavaztak?
– Szeretném, ha a kettő között nem lenne ellentmondás – fogalmazott a lap munkatársának kérdésére. – Vagyis a város érdekei semmilyen formában nem kerülhetnek ellentétbe az SZDSZ programjában megfogalmazott célokkal. Természetesen, mint tősgyökeres egerszegi, a város érdekeit képviselni kívánom, de adott ügyekben, ami az egész országot érinti, nyilván az SZDSZ programja mellett fogok állni. Az Országgyűlésben most az egyik legsürgetőbb kérdés a helyhatósági választáok előkészítése, az ezzel kapcsolatos jogalkotás. Az 1994-es önkormányzati választáson pártja listáról bekerült a Zala Megyei Közgyűlésbe, ahol az SZDSZ frakcióvezetője és a nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke lett. Az 1998-as országgyűlési választáson nem szerzett mandátumot, az önkormányzati választáson viszont bekerült a zalaegerszegi képviselő-testületbe. 2002-ben befejezte közéleti tevékenységét és visszavonult a politikától.  Megosztott a Szigethy család történelméből egy nagyapai levelet, amit az ő születésének örömére írt.  „...Légy jó, szerény, szófogadó, emberbecsülő és tisztelő. Most már benned van a reményünk, hogy a Szigethy nevet továbbra is becsülettel fogod viselni és arra igyekezzél, hogy a társadalomnak, embertársaidnak mindenkor hasznos és köztiszteletben élő tagja légy. Áldjon meg a jóisten...!”

vissza az elejére