Konferencia a Pálosok múltjáról

Összegezték a régészeti feltárások eredményeit

„A fehér barátok hagyatéka IV.” címmel rendeztek szakmai konferenciát a Mindszentyneumban. Mint azt a címben szereplő szám is jelzi, egy konferenciasorozatról van szó, melynek kezdete 2010-re nyúlik vissza.

– pet –

A tanácskozás résztvevőit köszöntve Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának (ZMI) főigazgatója felidézte: a konferenciasorozatnak az elmúlt tizenhárom évben már több állomása volt. A cél az, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsék a Magyar Pálos Rendhez kapcsolódó tudományos kutatásokat, illetve azok eredményeit. Kiemelte: Zala megyében is fontos téma ez, hiszen több településen, vagy egy-egy falu határában (például Örvényeshegy, Vállus, Enyere, Elek) folynak évek óta régészeti kutatások a témában. Sőt, egy ideje a közösségi régészet jegyében is. Utóbbi azt jelenti, hogy a régészeti projektekhez önkéntesek is csatlakoznak, akik meghatározó szerepet játszanak a kulturális örökség feltárásában, megőrzésében, népszerűsítésében. Örömteli, hogy Simmer Lívia régésszel (Göcseji Múzeum) közösen sikeresen pályáztak, így a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Géniusz Program keretében – mintegy 8 millió forint értékben – forrást találtak a pálos kutatásokhoz és az eredmények összegzéséhez. Reményeik szerint a mostani konferencia anyagából az év végéig egy kiadvány is napvilágot lát. A tudományos ülésen a város nevében Bali Zoltán alpolgármester mondott köszöntőt. Mint fogalmazott: Zalaegerszeg számára fontos a múlt feltárása és a történeti emlékek ápolása; különösen így van ez az egyházi, vallástörténeti emlékekkel. Már nem először van a megyeszékhelyen olyan esemény, amely a pálosok történetéhez kapcsolódik: néhány éve a Dísz térre érkezett egy vándorkiállítás, és több előadás is foglalkozott már az eddigi Zala vármegyei kutatások eredményeivel. A konferencián részt vett a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke, Puskás Antal, aki az eseményt megnyitva többek között elmondta: a régészek olyan mélységeket tárnak fel, melybe a hétköznapi emberek nem láthatnának bele. Az ismeretek megosztása, a kutatások összegzése nemcsak a tudományos élet képviselőinek fontos, hanem a rend tagjainak is. Ő maga is szívesen hallgatja, hogy hogyan éltek, hogyan gondolkodtak korábban a pálosok, egy-egy konferencia számára is mindig ad valami új ismeretet. A tanácskozáson – melynek délelőtti levezető elnöke dr. Vándor László nyugalmazott régész, múzeumigazgató volt – többek között szó esett a Balaton környéki pálos kolostorok alapításáról és múltjáról, a zalai pálos kutatások legújabb régészeti eredményeiről, de az építészeti örökségről, például a pálos monostorokból származó faragott építészeti maradványokról is. A program kiegészítő elemeként szombaton szakmai kirándulásra került sor olyan környékbeli településeken, ahol a közelmúltban folytak régészeti feltárások a témában. A pálos rend egy magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik. A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket.

vissza az elejére

Szalma régen és ma

Tematikus nappal zárta a kilenc alkalomból álló hagyományőrző sorozatát a Göcseji Kézműves Egyesület a Göcseji Tudásközpontban. Az egyéves projektet záró program a szalma régi és mai felhasználását járta körül, népzenével, játszóházzal, termelői piaccal körítve.

– b. k. –

A rendezvényen Balaicz Zoltán polgármester és Nikitscher Bernadette, a nevezett egyesület vezetője mondott köszöntőt. Az egyesület és a ház munkájának méltatása után következtek a szakmai előadások és a kulturális programok. Kiss Nóra néprajzos-muzeológus a szalma régi és mai felhasználásáról tarott előadást, míg Darázsi Zsolt gyümölcsész a szalma kiskertekben való hasznosítását részletezte. Mező Máté Márton keramikus, népi építész pedig a vályogházkészítés módjáról tartott bemutatóval egybekötött ismertetőt. Természetesen teljes ház, de még egy egész fal felépítésére sem volt idő a délelőtt folyamán, a technikát azonban egy kisebb falon mutatta meg a mester, aki egyébként rendszeresen oktatja is a vályogházépítést az Oszkói Hegypásztor Kör szervezésében. Érdeklődők kérdéseire válaszolva többek között elmondta, Zalaegerszeg 30 kilométeres körzetében vannak referenciamunkái, és akár CSOK-támogatást is fel lehet használni erre az ősidők óta jól bevált építkezési módra. A házak garantáltan 200 évig állnak, rendszeres, egyszerű karbantartással még hosszabb az élettartamuk. A modern kornak meg kellett oldani a vízelvezetés kérdését és a megfelelő padlókezelést, egyébként minden a régi recept szerint történik a házak kialakításánál szalma, homok és agyag megfelelő arányú keverésével. A régi félfalus kaláka helyett ma szervezett csapat építi fel néhány hónap alatt a különböző szerkezetű házakat, mely idő a rétegek megfelelő száradása miatt szükséges. A nap folyamán gyerekeket és felnőtteket is sikerült megnyerni a főként őszi hangulatú szalmakép- készítéshez, ahogy Kiss Nóra előadása alapján a Szalma totót is többen sikeresen töltötték ki.

vissza az elejére

Kacskaringós vonaljáték

Harminc év alkotásaiból válogatott németh miklós

„Át a tű fokán, keresztül hét tengeren...” címmel nyílt kiállítása Németh Miklós grafikusművésznek az Apáczai Művelődési Központ galériájában. A tárlat a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozat részeként látható, és a művész munkásságának elmúlt harminc évéből válogat.

– pet –

A cím egy bibliai idézetre utal, műveinek jó részét pedig külföldi utazásai inspirálták: a templomok falain látott híres festők munkái máig hatnak rá. De jó barátja, dr. Blázy Árpád Biblia gyűjteménye is motiválta az elmúlt harminc év során, ezenkívül versek, irodalmi művek is hatottak művészetére –. T hangzott el a tárlatnyitón. Az alkotásokat dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum tudományos igazgatója méltatta, hangsúlyozva: Németh Miklós művészete nem tartozik a hivatalos „izmusok” ágazataihoz, de sok stílus lenyomata integrálódik bennünk. A rokokó könnyedsége, felfokozott lelkisége éppúgy megjelenik a grafikákban, mint a szecesszió kacskaringós vonaljátékának szimbolikus jelentései. Nem tudjuk hol játszódnak a képeken látható jelenetek, hiszen „csak” alakokat látunk. A művészettörténész kiemelte: a kacskaringós vonaljáték fontos az alkotó művészetében. Ez a meseszerű miliő lelkének sajátja. A csigavonal régi motívum, és többféleképpen is értelmezhető. A dinamizmusra és a ciklikusságra egyaránt utal, vagyis olyan jeleneteket, karaktereket látunk, melyeket magunk is jól ismerünk a hétköznapokból. Németh Miklós a bibliai utalások ellenére nem nevezhető hagyományos értelemben vett szakrális alkotónak, mert az ikonokat, bibliai jeleneteket teljesen máshogy ábrázolja a művész. A Bibliában olvasható történetek alapként szolgálnak csak a sajátos képi világához, és ebben a meseszerű világban a kacskaringós vonalak mögött tulajdonképpen a mi életünk jelenik meg – fogalmazott Kostyál László. Alkotásainak egyik legfőbb tanulsága talán az, hogy számára csupán egy művészet létezik: igaz, vagy hamis. A kiállítás október 17-ig látogatható.

vissza az elejére

Tárlat az Adyban

Az elsőévesek első bemutatkozása

Gébárt 2023 címmel nyílt kiállítás az Ady-iskola aulájában. A tárlaton a művészeti gimnázium 9 Ny osztályának, valamint mentortársaiknak a rajzai, festményei láthatók három hétig.

Az első évfolyamos diákok és néhány felsőbb éves gimnazista szeptemberben egy hetet töltött a Gébárti-tónál egy alkotótáborban, ahol a festészet és a grafika fortélyaival ismerkedtek meg. Az ott készült alkotásokból nyílt kiállítás szeptember 20-án az iskolában, melynek keretében a tábor két művésztanára, Monok Balázs és Tánczos György köszöntötte a gyerekeket. Többek között elhangzott: az összes munkát lehetetlen lett volna kiállítani, ezért egy válogatás látható a Gébárti-tónál készült művekből, amiket a természet ihletett. Szándékosan nem keretezték be a képeket, hogy a grafikák és festmények spontán vázlatszerű jellegét meghagyják. A kiállításmegnyitón négy diák munkáját díjazták is: Gyalog Flóra, Papp Alexandra, Pataki Zsófia és Szakos Bálint az iskola igazgatójától, Czigány Lászlótól vehetett át elismerést.

vissza az elejére

Vígjátékkal indul a színházi évad

Gerard Lauzier: Ballépés jobbra című vígjátékával indul az idei színházi évad. A francia komédia, ahogy a címe is sejteti, a szerelmi háromszögek körül bonyolódik.

– b. k. –

Ízek, imák, szerelmek helyett vannak a szomszédok, félreértések, pisztolyok. Besenczi Árpád rendezte, a lassan hagyományosnak mondható vígjáték0felütést az évad elején. A darab főszerepében D. Varga Ádám színművész látható, akinek az egerszegi teátrumban ez az első főszerepe. Hősiesen viseli impulzív szomszédai (Dura Veronika, Bot Gábor) szerelmi csatározásait, melynek helyszíne egyre inkább a saját lakásába tevődik át. Vannak bőségesen erkélyjelenetek, ha nem is a rómeós változatban, Mészáros Tibor díszletének köszönhetően elhisszük, hogy az ötödik emeleten vagyunk. S ahogy a „Miniszter félrelép” sztoriját a váratlanul lecsapódó ablak határozza meg, esetünkben az ajtók záródása okoz bonyodalmakat. Szerelmi háromszögekből bőség van, bár ezeknek a fele sem igaz, ahogy egyre sokasodnak a lakásban feltűnő emberek is. Nem is csoda, ha az egyedi festői vénával bíró főszereplő a túl sok ingerből az álmok világába igyekszik menekülni.

vissza az elejére