Csodagyerek, géniusz és „marslakó”

Neumann jánosra emlékeztek a zrínyi-gimnáziumban

A világhírű magyar származású matematikusra, Neumann Jánosra (1903–1957) emlékeztek születésének 120. évfordulója alkalmából a Zrínyi Miklós Gimnáziumban.

– pet –

Kovács László professzor és Kiss Zsolt, a Zrínyi-gimnázium igazgatóhelyettese.

A Neumann Társaság az idei évben egy nagyszabású országos megemlékezéssorozattal készült, ennek részeként nyílt meg a Neumann János munkásságát bemutató vándorkiállítás az iskolában. A megnyitó részeként a diákok egy előadást is meghallgathattak a matematikus magyar gyökereiről és amerikai sikereiről. Mint ismert, Neumann már kiskorától csodagyereknek számított, később pedig az Amerikában letelepedett tudósra géniuszként tekintettek. A matematikusi, matematikai fizikusi munkássága mellett a számítógép-tudomány megteremtőjét is tisztelhetjük benne. Őt nevezzük a számítógép atyjának – fogalmazott a rendezvényt megnyitva dr. Vadvári Tibor alpolgármester. Hozzátette: Neumann a tudományos élet morális kihívásaival is foglalkozott, ami napjainkban, a mesterséges intelligencia terjedésének korában különösen fontos kérdés. Kajári Attila, a Zalaegerszegi Tankerült vezetője is köszöntötte az emlékünnepség résztvevőit, felhíva a figyelmet arra, hogy a magyar születésű géniuszról többek között kisbolygót, utcát, egyetemet és tudományos társaságot is elneveztek már. A Zrínyi-gimnázium igazgatója, Schneider János pedig arról beszélt, hogy a matematikus élete a többi magyar tudós munkásságára is rávilágítja a figyelmet. Külön öröm, hogy a Neumann Társasággal közösen a Zrínyi Miklós Gimnázium kiállítással és előadással tiszteleghet a tudós emléke előtt – hangzott el. A rendezvényen dr. Kovács László, a szombathelyi egyetem nyugalmazott tanszékvezető professzora, a nagykanizsai Batthyány-gimnázium volt fizikatanára és igazgatóhelyettese tartott előadást Neumann életéről, tudományos munkásságáról. A profeszszor több publikációt és könyvet is írt már a témában. Előadásában többek között kitért Neumann kvantummechanikai elméleti kutatásaira, illetve arra is, hogy miképp fektette le a digitális számítógép elvi alapjait. A kiállításon – mely október 13-ig látogatható – pedig arról is olvashatnak a diákok, hogy 1943-tól Neumann részt vett az atombombák megépítésével kapcsolatos titkos programban. Ez volt az úgynevezett Manhattan-terv, melyben több más magyar származású, Amerikában élő tudós is aktív szerepet vállalt, akikre a „marslakó” elnevezés ragadt rá. (Vélhetően az amerikaiaknak idegenül csengő magyar nyelv miatt, de azért is, mert tudásuk szinte földöntúli volt). Neumann az atom- és hidrogénbombák robbantásainál keletkező lökéshullámok tanulmányozása során olyan bonyolult matematikai összefüggéseket fedezett fel, melyek klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Figyelme ezt követően fordult a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége felé. A matematikus 1957-ben rákbetegségben halt meg Washingtonban. A gyógyíthatatlan kórt vélhetően a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban szerzett sugárterhelés okozta.

vissza az elejére

Zöld nap a botfai városrészben

Civil szervezetek támogatásával

A Botfai LSC szervezésében „nagy zöld napot” rendeztek a településrészen. A környezetszépítés három helyszínen folyt, és az önkéntes akcióhoz több helyi civil szervezet is csatlakozott.

– b. k. –

Az egy évtizede az utánpótlás-nevelésben jeleskedő futball klub minden ősszel és tavasszal szépíti a pálya környezetét. Mint azt az elnök, Kocsis Sándor elmondta, fejlesztenivaló mindig van, munka is, melyet akkor is elvégeztek, amikor a korlátozások idején a tágabb közösséget ebbe nem lehetett bevonni.
– Korábban a 72 órás önkéntes program keretében végeztük a tereprendezéseket a településen, illetve a pályánál. „Zölddolgokkal”, természetvédő, környezetszépítő akciókkal jól meg lehet szólítani a közösséget. Így most is 60 fő szorgoskodott a pálya melletti faültetésnél, a vendéglelátó elkészítésénél, a Mindszenty Ifjúsági Ház udvarán veszélyessé vált fák kivágásánál, illetve a közösségi ház udvarának és padlásának rendezésében – mondta Kocsis Sándor. Hozzátette, sok felajánlást kaptak: a fák, a földmunkagépek, a komposzt, de még a jól végzett munka utáni közös ebéd is ajándékban volt. A csapatnak sok kicsi, de hosszú évek óta kitartó támogatója van egyébként, akikre szintén számíthatnak.
– Milyen fák kerültek a pálya mellé?
– Juharfák. Eredetileg is azok voltak itt, de amikor az utánpótláscsapatok számára pályabővítés történt, ki kellett ezeket vágni. Most ezeket pótoltuk. Illetve szellősebbé tettük az itt lévő bokros-fás részt. Ebben, mint minden hasonló esetben, kikértük dr. Illyés Zoltán biológus véleményét, hogy ne ártsunk a természetes élővilágnak. De egyéb szempontokat is figyelembe veszünk a fejlesztéseknél, például a kosárkötő fűzek ültetésével alapanyag áll rendelkezésre helyben a kosárfonó szakkörösöknek. Illyés Zoltán vezetésével a Mindszenty-ház udvarán álló kettő, közel 30 méteres fenyőfát vágtak ki. Betegség támadta meg az egyiket, illetve veszélyessé vált a másik, így meg kellett válni a termetes, régi fáktól. A növényeket pótolni fogják, amint erre alkalmasak lesznek a körülmények. A közösségi háznál a polgárőrök serénykedtek. Az udvari tereprendezés mellett a padlást takarították ki. A munkálatokban részt vett Gecse Péter alpolgármester, településrészi képviselő is.

vissza az elejére