Autóipari beszállítói gyár épül | Szabadidő-eltöltés ideológiák mentén |
Autóipari
beszállítói gyár épül
Újabb jelentős gazdaságfejlesztési beruházás zalaegerszegen
Hosszú előkészítés és több körös tárgyalás után Budapesten jelentették be, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, hogy 10 ezer négyzetméter nagyságú gyár épül Zalaegerszegen, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya és a Rheinmetall gyár mellett. A FLEX új üzeme a magyarországi autógyártóknak (így például a BMW-nek) fog nagyfeszültségű elektromos és hibrid járműalkatrészeket gyártani. Emellett a Ford és a Volkswagen vállalatokkal is szerződéses kapcsolatba kerül a cég.
A fejlesztés 210 új munkahelyet teremt, melyből 20 álláshely magasan kvalifikált
lesz, és a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódik majd. A beruházás értéke 35
milliárd forint (10 milliárd forint az új iparcsarnok megépítése, 25 milliárd
forint pedig az automatizált csúcstechnológia). A 10 ezer négyzetméteres új üzem
építése még a nyáron elkezdődik és 2025 nyarán szeretnék is átadni. A 35
milliárd forint értékű projekt megvalósulását 7,8 milliárd forint állami
támogatással segíti a kormány, a részleteket Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter, Paul Baldassari, a FLEX elnöke,
Péter Ágota, a FLEX alelnöke, Balaicz Zoltán polgármester
és Vigh László országgyűlési képviselő jelentette be. Az elmúlt
években folyamatosan fejlődött Zalaegerszeg gazdasága. 2014 és 2023 között közel
5 ezer új munkahely jött létre.
Szabadidő-eltöltés ideológiák mentén
Konferencia a múlt századi szórakozásról
A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.
– pánczélPetra –
Kissé sarkítva talán így lehetne összefoglalni a „Szabadidő, szórakozás,
társasági élet Zalaegerszegen a 19–20. században” című konferencia tanulságait.
A város Dísztermében tartott tudományos ülés szervezője a Magyar Nemzeti
Levéltár Zala Vármegyei Levéltára volt, de az önkormányzat is támogatta a
rendezvényt. Mint arra Balaicz Zoltán polgármester utalt
köszöntőjében: a város számára fontosak a helytörténeti konferenciák és
kiadványok. A TOP Plusz program pedig lehetővé teszi, hogy a következő években
is folytatódjanak a várostörténeti kutatások és előadás-sorozatok, melyek
anyagából színvonalas kötetek látnak napvilágot. A szórakozás látszólag egyszerű
és könnyed téma, ám a konferencia kilenc előadója természetesen a 19-20. század
politikai, gazdasági, társadalmi viszonyait, változásait figyelembe véve
tárgyalja a szabadidő eltöltésének egyéni, csoportos, sokszor pedig irányított
formáit. Utalt minderre Kiss Gábor nyugalmazott könyvtárigazgató,
főkönyvtáros, a tanácskozás levezető elnöke. Molnár András, a
levéltár igazgatóhelyettese a reformkori bálok, táncmulatságok világába
kalauzolta el a hallgatóságot. Mint mondta: a 19. század közepéig csak
szórványos dokumentumok, levéltári anyagok vannak a témáról. Annyi biztosan
tudható, hogy a kaszaházi uradalmi vendégfogadóban rendeztek farsangi bálokat. A
reformkorban három fő formája volt a szórakozásnak: a farsangi mulatságok, a
jótékonysági bálok és a különféle közéleti események. Utóbbiakat hazafias
külsőségek jellemezték. Az 1830-as, '40-es évek egerszegi fogadóinak (például a
kaszaházinak és az olainak) két hírhedt vendégéről – Háry Pálról
és Kelemen Jánosról – dr. Kulcsár Bálint
főlevéltáros mesélt. Annak ellenére, hogy az ifjak nemesi származásúak voltak és
jómódú családokból származtak, botrányos életmódot folytattak. A kocsmákban
rangon alul szórakoztak, sokszor kétes hírű nőkkel. Mindketten fiatalon haltak
meg, még negyvenéves koruk előtt. Valamiért nem tudtak élni tanulmányi
lehetőségeikkel, a szabadidős szokásaik pedig hátrányosan befolyásolták
életüket. Dr. Gyimesi Endre történész, a levéltár nyugalmazott
címzetes igazgatója a dualizmus, vagyis a „boldog békeidők” korának
zalaegerszegi szórakozási formáit ismertette. Kiemelve, hogy a kiegyezést követő
viszonylagos jólét és gazdasági növekedés kedvezett a szabadidős
szokásoknak.
Általánossá vált a kávéházi élet, a színházba járás (bár a városban még sokáig
nem volt állandó kőszínház), emellett rengeteg egyesület, társaskör működött,
akik különféle kulturális és tánceseteket, ismeretterjesztő előadásokat,
hangversenyeket szerveztek. A 20. század első felének zalaegerszegi kiránduló-
és sétahelyeiről Szabóné Simon Beáta beszélt előadásában. Nincs új
a nap alatt, hiszen már akkoriban is a város ligetei, parkjai, valamint a
környező erdők, rétek, szőlőhegyek csábították túrázásra az itt élőket. Ekkor
történt a Deák tér és a vasútállomás melletti Baross-liget fejlesztése. A
városszépítő egyesület jóvoltából gondozták is a belvárosi sétányokat, a
parkokban pedig megjelentek a hazafias szimbolikával készült virágkompozíciók.
Minden jó adottság ellenére az idegenforgalom nem lendült fel, mert hiányzott
többek között a marketing, és a turistautakat sem jelölték. A konferencia
második részében Béres Katalin történész-muzeológus (Göcseji
Múzeum) a két világháború között működő Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság
szerepéről szólt. Kiemelve, hogy ekkoriban jelent meg erőteljesen a hazafias,
ideológiai nevelés. A '30-as évek revízióját követően új alapokra helyezték a
népművelés ügyét, melynek célja az apátia leküzdésén túl az volt, hogy helyes
irányba tereljék a közönség gondolatait. Gyakoriak voltak a világnézeti és
nemzetvédelmi előadás-sorozatok és az ideologikus témák. Dr. Paksy Zoltán
főlevéltáros az 1935-ös és '36-os Göcseji Hétről, mint az első zalaegerszegi
fesztiválról – vagy inkább a rendezvénysorozat meghonosításának kísérletéről –
beszélt. A sok kiállítás és programelem mellett természetesen itt sem maradt el
az ideológiai „nevelés”. Bár az egyik legfontosabb cél a város idegenforgalmának
erősítése volt. A 1936-os, második fesztivál nem váltotta be a hozzá fűzött
reményeket, a város pedig amúgy is pénzügyi gondokkal küzdött, így nem
honosodott meg a Göcseji Hét. A rendezvényt majd csak az 1960-as években
kísérelték meg újjáéleszteni, de már más ideológiai elvek mentén. Hiszen a
kommunista rendszer a Horthy-korszak antitézise volt. Erről dr. Káli Csaba
történész, levéltárigazgató mesélt előadásában. 1966-ban és '67-ben
rendezték meg az újragondolt Göcseji Heteket virágkarnevállal, képzőművészeti
kiállítással, sportversenyekkel, néptánccal. Az első évben összességében kissé
eklektikus programokkal. A második évben egységesebb lett a dizájn és a kínálat,
de ez is kevés volt ahhoz, hogy meghonosodjon a rendezvény. Főleg pénz és
szervezési kapacitáshiány miatt hiúsult meg a kísérlet. A konferencia végén
Erős Krisztina történész-muzeológus és Bojt-Tóth Orsolya
levéltáros Zalaegerszeg két ikonikus gyárának – a Ruhagyárnak és az ALUGÉP-nek –
a „házon belüli” szórakozási lehetőségeit tárgyalta. Hiszen a gyárak nemcsak
munkahelyek, hanem közösségi színterek is voltak. A brigádmozgalmak pedig komoly
munkát végeztek a kulturális és szórakoztató programok, valamint a népművelés
terén.