Autóipari beszállítói gyár épül Szabadidő-eltöltés ideológiák mentén    

 

 

Autóipari beszállítói gyár épül

Újabb jelentős gazdaságfejlesztési beruházás zalaegerszegen

Hosszú előkészítés és több körös tárgyalás után Budapesten jelentették be, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, hogy 10 ezer négyzetméter nagyságú gyár épül Zalaegerszegen, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya és a Rheinmetall gyár mellett. A FLEX új üzeme a magyarországi autógyártóknak (így például a BMW-nek) fog nagyfeszültségű elektromos és hibrid járműalkatrészeket gyártani. Emellett a Ford és a Volkswagen vállalatokkal is szerződéses kapcsolatba kerül a cég.

A fejlesztés 210 új munkahelyet teremt, melyből 20 álláshely magasan kvalifikált lesz, és a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódik majd. A beruházás értéke 35 milliárd forint (10 milliárd forint az új iparcsarnok megépítése, 25 milliárd forint pedig az automatizált csúcstechnológia). A 10 ezer négyzetméteres új üzem építése még a nyáron elkezdődik és 2025 nyarán szeretnék is átadni. A 35 milliárd forint értékű projekt megvalósulását 7,8 milliárd forint állami támogatással segíti a kormány, a részleteket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Paul Baldassari, a FLEX elnöke, Péter Ágota, a FLEX alelnöke, Balaicz Zoltán polgármester és Vigh László országgyűlési képviselő jelentette be. Az elmúlt években folyamatosan fejlődött Zalaegerszeg gazdasága. 2014 és 2023 között közel 5 ezer új munkahely jött létre.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Szabadidő-eltöltés ideológiák mentén

Konferencia a múlt századi szórakozásról

A nép szórakozásra vágyik, miközben az aktuális hatalmak mindig a saját ideológiájuk mentén akarják a népet „művelni”. Felhasználva a kultúra intézményrendszerében, a civil szervezetekben és a szórakozás szerteágazó formáiban rejlő lehetőségeket.

– pánczélPetra –

Kissé sarkítva talán így lehetne összefoglalni a „Szabadidő, szórakozás, társasági élet Zalaegerszegen a 19–20. században” című konferencia tanulságait. A város Dísztermében tartott tudományos ülés szervezője a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára volt, de az önkormányzat is támogatta a rendezvényt. Mint arra Balaicz Zoltán polgármester utalt köszöntőjében: a város számára fontosak a helytörténeti konferenciák és kiadványok. A TOP Plusz program pedig lehetővé teszi, hogy a következő években is folytatódjanak a várostörténeti kutatások és előadás-sorozatok, melyek anyagából színvonalas kötetek látnak napvilágot. A szórakozás látszólag egyszerű és könnyed téma, ám a konferencia kilenc előadója természetesen a 19-20. század politikai, gazdasági, társadalmi viszonyait, változásait figyelembe véve tárgyalja a szabadidő eltöltésének egyéni, csoportos, sokszor pedig irányított formáit. Utalt minderre Kiss Gábor nyugalmazott könyvtárigazgató, főkönyvtáros, a tanácskozás levezető elnöke. Molnár András, a levéltár igazgatóhelyettese a reformkori bálok, táncmulatságok világába kalauzolta el a hallgatóságot. Mint mondta: a 19. század közepéig csak szórványos dokumentumok, levéltári anyagok vannak a témáról. Annyi biztosan tudható, hogy a kaszaházi uradalmi vendégfogadóban rendeztek farsangi bálokat. A reformkorban három fő formája volt a szórakozásnak: a farsangi mulatságok, a jótékonysági bálok és a különféle közéleti események. Utóbbiakat hazafias külsőségek jellemezték. Az 1830-as, '40-es évek egerszegi fogadóinak (például a kaszaházinak és az olainak) két hírhedt vendégéről – Háry Pálról és Kelemen Jánosról – dr. Kulcsár Bálint főlevéltáros mesélt. Annak ellenére, hogy az ifjak nemesi származásúak voltak és jómódú családokból származtak, botrányos életmódot folytattak. A kocsmákban rangon alul szórakoztak, sokszor kétes hírű nőkkel. Mindketten fiatalon haltak meg, még negyvenéves koruk előtt. Valamiért nem tudtak élni tanulmányi lehetőségeikkel, a szabadidős szokásaik pedig hátrányosan befolyásolták életüket. Dr. Gyimesi Endre történész, a levéltár nyugalmazott címzetes igazgatója a dualizmus, vagyis a „boldog békeidők” korának zalaegerszegi szórakozási formáit ismertette. Kiemelve, hogy a kiegyezést követő viszonylagos jólét és gazdasági növekedés kedvezett a szabadidős szokásoknak. Általánossá vált a kávéházi élet, a színházba járás (bár a városban még sokáig nem volt állandó kőszínház), emellett rengeteg egyesület, társaskör működött, akik különféle kulturális és tánceseteket, ismeretterjesztő előadásokat, hangversenyeket szerveztek. A 20. század első felének zalaegerszegi kiránduló- és sétahelyeiről Szabóné Simon Beáta beszélt előadásában. Nincs új a nap alatt, hiszen már akkoriban is a város ligetei, parkjai, valamint a környező erdők, rétek, szőlőhegyek csábították túrázásra az itt élőket. Ekkor történt a Deák tér és a vasútállomás melletti Baross-liget fejlesztése. A városszépítő egyesület jóvoltából gondozták is a belvárosi sétányokat, a parkokban pedig megjelentek a hazafias szimbolikával készült virágkompozíciók. Minden jó adottság ellenére az idegenforgalom nem lendült fel, mert hiányzott többek között a marketing, és a turistautakat sem jelölték. A konferencia második részében Béres Katalin történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) a két világháború között működő Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság szerepéről szólt. Kiemelve, hogy ekkoriban jelent meg erőteljesen a hazafias, ideológiai nevelés. A '30-as évek revízióját követően új alapokra helyezték a népművelés ügyét, melynek célja az apátia leküzdésén túl az volt, hogy helyes irányba tereljék a közönség gondolatait. Gyakoriak voltak a világnézeti és nemzetvédelmi előadás-sorozatok és az ideologikus témák. Dr. Paksy Zoltán főlevéltáros az 1935-ös és '36-os Göcseji Hétről, mint az első zalaegerszegi fesztiválról – vagy inkább a rendezvénysorozat meghonosításának kísérletéről – beszélt. A sok kiállítás és programelem mellett természetesen itt sem maradt el az ideológiai „nevelés”. Bár az egyik legfontosabb cél a város idegenforgalmának erősítése volt. A 1936-os, második fesztivál nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a város pedig amúgy is pénzügyi gondokkal küzdött, így nem honosodott meg a Göcseji Hét. A rendezvényt majd csak az 1960-as években kísérelték meg újjáéleszteni, de már más ideológiai elvek mentén. Hiszen a kommunista rendszer a Horthy-korszak antitézise volt. Erről dr. Káli Csaba történész, levéltárigazgató mesélt előadásában. 1966-ban és '67-ben rendezték meg az újragondolt Göcseji Heteket virágkarnevállal, képzőművészeti kiállítással, sportversenyekkel, néptánccal. Az első évben összességében kissé eklektikus programokkal. A második évben egységesebb lett a dizájn és a kínálat, de ez is kevés volt ahhoz, hogy meghonosodjon a rendezvény. Főleg pénz és szervezési kapacitáshiány miatt hiúsult meg a kísérlet. A konferencia végén Erős Krisztina történész-muzeológus és Bojt-Tóth Orsolya levéltáros Zalaegerszeg két ikonikus gyárának – a Ruhagyárnak és az ALUGÉP-nek – a „házon belüli” szórakozási lehetőségeit tárgyalta. Hiszen a gyárak nemcsak munkahelyek, hanem közösségi színterek is voltak. A brigádmozgalmak pedig komoly munkát végeztek a kulturális és szórakoztató programok, valamint a népművelés terén.
 

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


 

 

 

 

 

vissza az elejére