Épületek és kompozíciók

Az ady-iskola regionális rajzversenyén

A Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola „Érdekes épületek, színes homlokzatok” címmel hirdette meg idei regionális festő- és rajzversenyét.

A versenyre olyan 6., 7., 8. osztályos általános iskolás diákokat vártak, akik Zala, Veszprém, Vas és Somogy vármegye valamelyik általános tantervű, vagy művészeti alapképzést folytató iskolájában tanulnak. A megmérettetésre november 14-én került sor az Ady-iskolában; a festészet- és a rajzverseny egymás mellett, párhuzamosan került lebonyolításra. Mint azt Tánczos György, az iskola művésztanára a szervezők nevében lapunknak elmondta: mindkét kategória kétfordulós volt. A diákok a verseny napján magukkal hozták az első forduló tematikája alapján otthon elkészített munkájukat (rajzot vagy festményt). A második fordulóban pedig a verseny helyszínén és ideje alatt készítették el a munkákat, az itt ismertetett feladatoknak megfelelően. Az első fordulóban a verseny témája az épületek, homlokzatok voltak. Minden olyan középületről, hivatali épületről, templomról, székesegyház homlokzatáról, vagy annak egy részletéről készíthettek rajzot vagy festményt a diákok, amely érdekes volt számukra a különleges formája, vagy a felületén használt színei miatt. Lehetett közismert, közkedvelt műemléket is választani, de teljesen ismeretlen épületet, vagy annak részletét is. A munkák fotóról, de valós látvány után is készülhettek. Ezeket a pályaműveket a második forduló napján kellett magukkal vinni az Ady-iskolába. A második fordulóban az egyes korcsoportoknak különféle, előre elkészített kompozíciókat kellett lerajzolniuk. Mindennapi használatban alkalmazott tárgyakat, vagy mértani testeket. A feladat elkészítésére 90 perc állt rendelkezésükre. A verseny után a zsűri az első és a második forduló alkotásait együttesen bírálta el az értékelés során. Külön kerültek díjazásra a rajz- és külön a festészetversenyen induló diákok. A versenyen készült festmények és rajzok az Ady-iskola archívumába kerülnek, amelyekből a következő évben kiállítás nyílik az intézmény aulájában. Az első körös pályaműveket a diákok hazavihették.

vissza az elejére

Zrínyis diákok munkáiból nyílt tárlat

Plakátkiállítás a környezeti problémákról

„Lokális és globális környezeti problémák” címmel nyílt plakátkiállítás a Zrínyi Miklós Gimnáziumban.

A környezetszennyezés káros hatásait bemutató tárlat a gimnázium ökoiskola programjához kapcsolódóan, az iskola 12. évfolyamos, földrajz fakultációs diákjainak egyéni munkáiból készült. A kiállítást Stárics Roland igazgatóhelyettes, a projekt szervezője nyitotta meg. Mint fogalmazott, a program fő célja a szemléletformálás, a környezeti és fenntarthatóságra nevelés volt. De az is, hogy a diákok egyedi látásmódját tükröző, ötletes kivitelezésű, ismeretterjesztő plakátok készüljenek, melyek tematikája az órai tananyag tartalmán is túlmutat. A projekt ezért alkalmas tanórai és tanórán kívüli, játékos formájú tudásbővítésre. A kiállítás egyszerre számít hagyományosnak, rendhagyónak, időszerűnek és az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseihez illeszkedőnek – fogalmazott Stárics Roland. Immár negyedik alkalommal kerül feldolgozásra a gimnáziumban ez a téma, így évről évre más korosztály alkotásai kerülnek az aulába. A diákok a környezetvédelem és a fenntarthatóság kapcsán több érdekes és aktuális témát dolgoztak fel a plakátokon. Többek között szóba kerül a belföldi jégtakaró és magashegységi gleccserek olvadása, a világtenger szintjének emelkedése, az elsivatagosodás, a túlhalászat, a talajszennyezés, a tömegturizmus, a zaj-, fény- és hőszennyezés, de a textilgyártás és a fast fashion negatívumai is. Az igazgatóhelyettes – úgy is, mint szaktanár – minden résztvevőnek megköszönte a színvonalas munkát. A nívós végeredményt jelzi az is, hogy a diáktársak a szünetekben szívesen látogatják a kiállítást, szinte folyamatos az érdeklődés, amióta kihelyezték a plakátokat.

vissza az elejére

Motorozás, rádiózás és zene

Buza sándor volt a lokálpatrióta klub vendége

Buza Sándor zalai származású rádiós és televíziós szerkesztő, műsorvezető volt a Lokálpatrióta Klub vendége, ahol Iványi Ildikóval beszélgetett a tőle megszokott laza, intelligens stílusban.

– b. k. –

A zalai gyökerek azt jelentik, hogy Nagykapornakon született, de a nagyszülők révén Söjtör is a gyerekkor fő helyszíne volt. Az érettségi után az egri tanárképzőn szerzett történelem–ének szakos pedagógusi diplomát, majd visszatért Zalaegerszegre. Az egykori Pais-iskolába járt tanítani, akkor még kis sárga Babettával, a kertvárosi dombos részről át a landorhegyi dombos részre, mert gyalogolni nem szeretett. Ezen kedves és célszerű közlekedési eszközből nőtte ki magát az érett férfikorra a meglehetősen komoly Harley-Davidson, amivel a világ számos pontjára eljutott. Többek között Amerikába és Dél-Afrikába. Az utakon csoportokat is vezetett anno, még a Google és az internet nélkül kidolgozott pontos útiterv alapján. De előtte/közben még egy sikeres médiakarrier útvonalat járt be. Néhány év tanítás után jelentkezett a Magyar Rádió zenei osztályára, ahol jól jött a felsőfokú zenei végzettsége, enélkül nem is lehetett volna pályázni az állásra. Többféle műsorban működött közre, mint mondta, a „rádiózás gyönyöre volt” ez az 1986-ban indult időszak. Aztán ebből a „köpenyből” bújtak ki, vagyis indultak sorban a lehetőségek: nem csak a rádióban, hanem a televízióban is, mindkét helyen több csatornán. Eleinte csak zenei vonalon, majd szóba jött az utazás és a gasztronómia. A könnyed hangú csevej summázata, hogy ez a három terület határozta meg élete fő élményeit is. A gasztronómia akkor került a képbe, amikor a fenti sikerek, a „lubickolós időszak” ellenére mégis beköszöntött egy mélypont, „amikor minden sámlit kirúgtak alóla”. Ekkor fordult vissza a családi örökséghez. Egy termékük 1923-ban kezdte hódítani az akkori hévízi világot, amiért olyan emberek adták egymásnak a kilincset, mint például Honthy Hanna. Nevesül a Buza-kolbász, mely a nagypapa, majd az üzletbe bekapcsolódó nagybácsi munkája révén vált védjeggyé. Elő kellett keresni a régi tudást, a családi receptet, az akkori ízvilágot, a 100 éves söjtöri tradíciót. Mindezek után újra piacon van a Buza-kolbász, sőt -kolbászok. Buza Sándor egyébként elárulta, inkább enni szeret, mint főzni, ez utóbbihoz szükséges türelemnek ugyanis híján van. Ettől függetlenül gasztronómiai műsorokban is dolgozott, ahogy az első online főzőiskola is az ő nevéhez köthető.  A beszélgetés végén vetítés következett a legszebb motorosélményekről, és addig senki sem mehetett haza, amíg a legkedvesebb dalaiból való válogatásba bele nem hallgatott. Mint mondja, „vadászik” a különleges zenei csemegékre, ebből van gyűjteménye. Vallja: a zenei neveltetés nagyon fontos, számára ez a gyerekkori hangszertanulás mellett abban is megnyilvánult, hogy a gimnáziumban minden szünetben használták a lemezjátszót. A bluest, a rockot, a folkot ugyanúgy szereti, mint a zenei fricskákat, de az általa elsőként behangosított Bartók vonósnégyesre is nagyon büszke.

vissza az elejére

Angyalok kiállítása Gébárton

Zalaegerszegen nyitott a héttorony fesztivál

Zalaegerszegen, pontosabban Gébárton volt az idei Héttorony Fesztivál nyitánya, Petrás Mária énekesnő koncertjével és a kézművesházban rendezett Makovecz Imre angyalábrázolásaiból bemutatott tárlattal.

– b. k. –

2002-ben indult útjára a Héttorony Fesztivál, mely Makovecz Imre emblematikus építményeinek és nívós zenei produkcióknak hoz létre kiváló párosításokat. Az idei háromhetes, határon is átnyúló országos programsorozat az alapítónak, Kiss Ferencnek állít emléket. Ő még az idei rendezvény tervezésében részt vett, de az események megvalósulását már nem érhette meg. A fesztivál Makovecz Imre utolsó tervezésében, a gébárti Boldogasszony-kápolnában kezdődött. Fülöp Tibor építész köszöntője után Petrás Mária Prima Primissima és Magyar Örökség díjas népdalénekes nemcsak gyönyörű hangját hozta magával, hanem a csángók lelkületét is, mely varázslatként ragadta magával a hallgatóságot. A dalok között néhány hagyományt is elmesélt az énekes abból a világból, amikor „még semmi sem hiányzott az életből”, a mindennapoknak szokásrendje volt, és amikor az emberek még tudták, hogyan kell szakrálissá tenni bármilyen teret, kapcsolatban álltak az Istennel és a csodákat hozták erre a világra. A koncerten Pánczél Kristóf, a Pálóczi AMI egykori tanára működött közre orgonán. A program a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban folytatódott, ahol Makovecz Imre: Angyalok kiállítását nyitotta meg Bali Zoltán alpolgármester. Köszönetet mondott nem csak a környékbeli építészeti munkáiért, hanem a nevezett fesztiválba való több éves bekapcsolódás miatt is Fülöp Tibornak. Ezt követően „angyali gondolatok”, Makovecz Imrétől vett idézetek hangzottak el dr. Buksa Ildikó közreműködésével. A rendezvényeken jelen volt Tolvaj Márta önkormányzati főtanácsadó. A zalai kötődés miatti állandó Makovecz-kiállításhoz jól társult a mostani időszaki kiállítással, melyet december 6-ig lehet megtekinteni.

vissza az elejére

Elismerés a múzeumnak

Kitűnő minősítést kapott a NŐnek lenni akkor... című kiállítás

A Göcseji Múzeum kurátorai kitűnő minősítésű oklevelet vehettek át a NŐnek lenni akkor... időszaki kiállítás megrendezéséért.

Mint ismert, a 2024. január közepétől június 2-ig látogatható tárlat jelölt volt Az Év Kiállítása 2024 pályázaton. A döntés a mai napon megszületett, és bár a kategória győztese az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet „Bűvészinasok” című időszaki kiállítása lett, a NŐnek lenni akkor... kitűnő eredményt ért el, így a múzeum munkatársai oklevelet vehettek át Budapesten, a Hagyományok Házában rendezett ünnepség keretében. A kitűnő minősítés azt is jelenti, hogy a Göcseji Múzeum használhatja „Az Év Kiállítása 2024 jelöltje” címet – adta hírül az intézmény a Facebook-oldalán. A pályázatot és a címet a Pulszky Társaság 2010-ben alapította, a cél pedig az volt, hogy a muzeális intézmények kiállításainak tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét évente jutalmazzák.

vissza az elejére