Sikeres akciók,
elbukott küzdelmek
35 esztendős a zalaegerszegi városvédő egyesület
Fennállásának 35. évfordulóját ünnepli a Zalaegerszegi Városvédő
Egyesület. A civil szervezet tagjai – köztük néhány alapítótag is – a
Göcseji Múzeumban gyűltek össze, hogy felelevenítsék a kezdeti éveket és
az azóta eltelt időszak történéseit.
– pet –
Az 1989-ben, vagyis a rendszerváltozás izgalmas időszakában alakult egyesület
létrejöttéről és első bő húsz évéről dr. Vándor László nyugalmazott
múzeumigazgató, a Városvédő Egyesület egykori elnöke szólt. Mint mesélte: dr.
Szilvás Rudolf főorvos vezetésével alakultak meg, első körben 17 fővel. Később a
tagság létszáma 170 főre duzzadt. A civil szervezet legaktívabb időszaka az
1990-es évekre esett. Vándor László szerint (aki 1990-től vette át az elnökséget)
azért, mert ekkor még fiatalok voltak, és mindenkiben megvolt a lendület, a
tenni akarás. Hozzátette: az is szerencsésnek mondható, hogy a kilencvenes
években, miután ő múzeumigazgató lett, dr. Gyimesi Endre pedig polgármester, sok
ügyben tudtak közösen dolgozni, jó szakmai kapcsolat alakult ki a város és az
egyesület között. Ezekben az években rengeteg vállalkozás és cég is segítette a
szervezet munkáját; támogatták a
rendezvényeiket,
szponzorálták a kiadványaikat. Jó kapcsolatot ápoltak a helyi sajtóval is.
Ekkoriban a városvédőknek sikerült több olyan emléktáblát elhelyezniük különböző
épületeken, melyek ma is láthatók, és vagy valamilyen korabeli eseményre, vagy
egy-egy fontos személyre hívják fel a figyelmet. Ilyen például a bíróság előtti
emlékkő, mely az egykor itt álló egerszegi végvárra emlékezteti az arra járót.
Persze voltak kudarcok, elbukott csaták is. Vándor László ma is sajnálja, hogy a
Becsali csárdát nem sikerült megmenteniük, mint ahogy a múzeummal szemközti
Batthyány utcai polgári lakóházak homlokzatát sem tudták megvédeni. Emellett
volt néhány nagy ötletük, álmuk, amikből szintén nem lett semmi. Ilyen például a
városi képtár létrehozása. A volt elnök úgy látja, hogy a 2000-es években a
szervezet lendülete alábbhagyott, ennek részben lehet, hogy ő is oka, hiszen a
múzeumi ügyek sokszor elvitték a figyelmét és az energiáit. 2013-ban aztán
vezetőváltás történt és Czeglédy András építész vette át a stafétabotot, aki a
mai napig vezeti a csapatot. De meg kell említeni az egyesülettel szorosan
együttműködő volt Városesztétikai Társaságot (VÁRTÁR) és annak néhai elnökét,
Boda Lászlót is, aki haláláig fáradhatatlan munkát végzett, és rengeteg
értékvédő akció köthető a nevéhez. Az elmúlt tíz év főbb történéseit Czeglédy
András jelenlegi elnök ismertette. Mint mondta, bár a tagság létszáma vészesen
csökken, és egyre több társuk küzd valamilyen betegséggel, azért még aktívak és
vannak küzdelmeik, eredményeik. Ilyen siker volt, amikor Boda László munkájának
köszönhetően megakadályozták, hogy a ruhagyár környezetét és a zsinagóga
melletti parkolót beépítsék. De az is komoly eredménye a városvédőknek, hogy
2014-től nemcsak az épített örökséggel foglalkoznak kiemelten, hanem a fák,
fasorok, közterületi parkok számbavételével, állapotfelmérésével is. Emellett
természetesen a műemléki és helyi védelem alatt álló épületekre is folyamatosan
figyelnek. Az épített örökség jobb megismerése érdekében előadás-sorozatot is
indítottak, ahol egy-egy korszak jellegzetes lakóházait, középületeit mutatták
be szakértő bevonásával. Az elnök annak is örül, hogy négy szocreál épület
felkerült a „védett” listára (Ady mozi, Éva presszó, MOL-irodaház és az
andráshidai reptér). A cél továbbra is az, hogy jelen legyenek a folyamatosan
változó városban, és figyeljék, hogy a fejlesztések ne sodorják el az értékeket.
Hozzátette: jelenleg 21 főre csökkent a tagság, így mindenképpen újítaniuk kell.
Szeretnék megtalálni azokat a fiatal szakembereket, akik elkötelezettek a városi
ügyek, lokálpatrióta értékek iránt. Mert mindig van mit tenni, és van értelme a
cselekvésnek – hangzott el. Az önkormányzat nevében Bali Zoltán alpolgármester
köszöntötte a születésnapját ünneplő egyesületet, majd átadta azt az emléklapot,
melyet Balaicz Zoltán polgármester küldött a szervezetnek a 35. évforduló
emlékére, megköszönve a városért végzett több évtizedes munkát.
vissza az elejére
Szakmai díjat kapott
Bauer arnold ügyvezető
2024-ben is átadta az „Év településszolgáltatója” díjat a Magyar
Közszolgáltatók Egyesülete. A rangos szakmai elismerést a Zalaegerszeg
Megyei Jogú Önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő Zala-Müllex
Kft. ügyvezető igazgatója, Bauer Arnold vehette át Kecskeméten Dukai
Miklóstól, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium
önkormányzati államtitkárától.
Az indoklás szerint a díj „azoknak a személyeknek, illetve
szolgáltatóknak adományozható, akik elkötelezetten szolgálják településüket,
emelik a közszolgáltatási tevékenység színvonalát, valamint ezek mellett nagy
hangsúlyt fektetnek a környezettudatosságra is”. A díjátadón kiemelték, hogy
Bauer Arnold vezetése alatt a Zala-Müllex Kft.-nél kiemelt figyelmet kap a
környezetvédelem, a hatékonyság, az innováció, az emberközpontúság és a
társadalmi felelősségvállalás. Balaicz Zoltán polgármester külön is gratulált az
ügyvezető igazgatónak.
vissza az elejére
Székházavatóval és
előadásokkal ünnepeltek
30 éves a zala vármegyei kereskedelmi és iparkamara
Kettős ünnepséget tartott hétfő délelőtt Zalaegerszegen a Zala
Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezet idén ünnepli 30.
születésnapját, az elmúlt hónapokban pedig befejeződött a Petőfi utcai
kamarai székház felújítása.
– pet –
A ház hivatalos és ünnepélyes átadására egy jubileumi rendezvény keretében
került sor. A székház előtt, majd később a tanácsteremben, az előadások
megkezdése előtt köszöntőt mondott Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi
és Iparkamara elnöke. Többek között elmondta: az elmúlt harminc kamarai év
fontos mérföldköve a mostani megújulás. Kívül is és belül is megszépült a régi
múltra visszatekintő épület. Az eredetileg OTI-székháznak alapított, majd sokáig
SZTK-ként működő épületet önerőből újíttatta fel a kamara, a munkálatokat zalai
vállalkozások végezték el. Céljuk továbbra is az, ami az elmúlt harminc
esztendőben: támogatni a zalai vállalkozásokat és aktív szerepet játszani a
helyi gazdaság fellendítésében. A mostani megújulás pedig jelképe a folyamatos
fejlődésnek és innovációnak – tette hozzá az elnök. Az avatás részeként Hodánics
Péter református lelkész, Zsugyel Kornál evangélikus lelkész és Stróber László
apátplébános áldotta meg az épületet, a rendezvény pedig a tetőtéri
Széchenyi-teremben folytatódott. Köszöntőt mondott dr. Sifter Rózsa főispán és
Balaicz Zoltán polgármester. Többek között elhangzott: mind a kormányhivatal,
mind pedig a város önkormányzata szoros és korrekt szakmai kapcsolatot ápol a
kamarával. Az pedig külön öröm, hogy a város egyik régi (1928-ban épült) épülete
szépült meg. A kamara így hozzájárult az önkormányzat azon törekvéseihez, hogy
minél több középület újuljon meg. Az eseményen előadást tartott Szabados Richárd
nemzetgazdasági államtitkár, aki a kis- és közepes vállalkozások fejlesztési és
támogatási lehetőségeiről beszélt. A kamara elmúlt éveinek főbb történéseit
Óvári László, a Zalaclean Kft. ügyvezetője (aki kezdetektől tagja a kamarának)
elevenítette fel. Az OTI-székháznak épült ház történetéről, SZTK-s éveiről pedig
Tódor Tamás, a Zalaegerszegi Tourinform-iroda munkatársa mesélt. A rendezvény
végén Doucha Ferenc, az egykori Zalai Kézműves Kamara elnöke mondott zárszót.
Délután pedig fogadásra majd épületbejárásra várták az érdeklődőket.
vissza az elejére
Több
támogatás érkezett
Jól sikerült jubileumi évet zárt a bogáncs
Jól sikerült az elmúlt év a Bogáncs Állatvédő Egyesületnél, ahol a
menhely működésének 25. évfordulójáról szóltak a programok. Egyrészt
öröm, hogy ezen évek alatt nagyon sok kutyának tudtak segíteni, másrész
szomorúság, hogy hosszú ideje szükség van már egy ilyen szervezetre.
Németh Ildikót, a fenntartó alapítvány alelnökét kérdeztük.
– b. k. –
– Sikeresnek értékeljük az egész évet, nagyon sok támogatást kaptunk, és több
fejlesztésre is sor került a menhely területén. Öröm volt, hogy az évet két
sikeres rendezvény zárta. Az egyik a Dísz téren az Adventi Kézfogás pavilonban
tartott kétnapos sütemény vásár. Nagyon sok és nagyon finom süteményt ajánlottak
fel civilek. A Szív- és Érbeteg Egyesületből sokan támogatták a kezdeményezést.
A Nyugdíjas Pedagógusklub, a Mezőgazdasági Nyugdíjasok Klubja. Volán
Nyugdíjasklub valamint a Zalaegerszegi Asztmaklub és a Mozgássérültek és
Fogyatékkal Élők Egyesülete tagjai közösen sütöttek. Őket Vidovicsné Bene
Erzsébet fogta össze a nemes cél érdekében. Közel 570 ezer forint volt a bevétel.
A megmaradt finomságokat pedig mi is felajánlottuk a hajléktalanszálló lakóinak.
Köszönettel tartozunk a város vezetésének és Balaicz Zoltán polgármesternek,
hogy lehetőséget ad számos rendezvényen az adománygyűjtésre.
– Volt az év végén egy meglepetésakció is.
– December 30-án Pókaszepetken első alkalommal, magánkezdeményezésként
tartottak adománygyűjtést. Göncz Zsuzsanna volt a szervező, aki egy teázós,
sütizős délutánnal kapcsolta össze ezt a lehetőséget. Nagyon szép eredményt
hozott a program, 700 kilogramm tápot és 215 ezer forintot tudtak az
egyesületnek átadni, illetve néhány ajándékutalványban is részesültünk. Úgy
gondolom, ez méltó befejezése volt az évnek.
– Az adományokon kívül még mit tudtak sikerként elkönyvelni.
– Júniustól új elnök van az egyesület élén, Békési Attila személyében. Ő
nagyon sok változást, új lendületet hozott a csapatba. Többek között a régi
kennelsor tetejét teljesen lecseréltük, 20 darab új kutyaházat tudtunk vásárolni
és a kutyák szállítására a 30 éves Skoda helyett egy újabb autó állt szolgálatba.
Több helyen aljzatbetonozás történt. Folyamatosan javítottuk a telep állapotát,
amire szükség is van. Ezt az idei évben folytatjuk, sok tervvel, új személettel.
Szeretnénk új, mobil kifutókat, fűthető kenneleket vagy konténert. A szociális
részeket is fel kellene újítani, hogy a nehéz munkát végző telephelyi dolgozók
körülményeit kicsit komfortosabbá tegyük. Az első rendezvényünk a február 28-i
alapítványi bál lesz, melyet már negyedik alkalommal tartunk meg. A tavalyi
siker miatt folytatni szeretnénk a május 1-i programba való bekapcsolódást az
Alsóerdő szélén. Nagyon népszerűek, jó hangulatúak voltak 2024-ben a tömeges
séták, ezt az idén minden hónapban szeretnénk megismételni.
– A sétáltatást egyénileg is vállalják még?
– Igen, sokan jönnek, kivéve, ha extrém az időjárás, és a kutyusok már
várják is ezeket az alkalmakat, megszokták már. Nemcsak sétáltató önkénteseink
vannak azonban, hanem egy tucat fiatal, akik a rendezvényeken működnek közre.
Nagyon energikusak, vidámak, új látásmódot hoztak ők is. Az ő munkájuk is
hozzájárul az örökbefogadási kedv növekedéséhez.
– A szilveszter baj nélkül telt?
– Viszonylag nyugodt volt az idén a menhely környéke. Három munkatársunk
is egész éjszakás ügyeletet vállalt – mondta Németh Ildikó.
vissza az elejére
Háromszoros
túlerővel szemben
Emlékezés
a doni katasztrófa hőseire
Zalaegerszegen a Hősök kertjében (Október 6. tér), a második
világháborús emlékműnél tisztelegtek a közelmúltban az egykori doni
csata kezdő napjának évfordulóján az esélytelen harcban elhunyt magyar
hősökre, köztük a zalai áldozatokra is.
– b. k. –
A csendes ünnepséget H. Horváth Gyula szavalata indította dr. Zempléni Miklós: A
boldog szunynyadókhoz című versével. A megemlékező szavakat a városi
önkormányzat nevében Gecse Péter alpolgármester intézte a jelenlévőkhöz.
– Évről évre fontos megemlékezni az 1942 áprilisában útnak indított 2. magyar
hadseregről, melynek keleten kellett teljesíteni, nehéz helyzetben felvenni a
küzdelmet a fronton, fokozatosan felváltva a német csapatokat. A Don partján 208
kilométeren folyóvédelmi feladatokat is vállaltak. Korlátosak voltak a
lehetőségek, a felszerelés, az ellátmány, az élelmezés terén és az időjárás is
igénybe vette a katonákat. Az oroszoknak közben sikerült komoly védelmi vonalat
kiépíteni a későbbi támadásokhoz. Ez később be is következett. 1943. január
12-én 9 óra 45 perckor. Néhány napos küzdelemben hazájuktól 2000 kilométerre
vártak sorsuk beteljesedésére a háromszoros túlerővel szemben a magyarok. Ezen
katonákra, honvédekre emlékezünk, köztük a 17/III. zászlóaljra, melynek 1500 fős
tagsága nagyrészt zalai, zalaegerszegi volt és csupán egyhetedük térhetett
vissza – mondta az alpolgármester, fejet hajtva a 2. magyar hadsereg közel 100
ezer áldozata előtt. Az ünnepség végén csendes főhajtással virágokat, mécseseket,
kisebb koszorúkat helyeztek el a tisztelgők az emlékműnél.
vissza az elejére