| Mint köztudott, a Keszthelyi Televízió vendége volt a közelmúltban dr. Gyuga Pál országgyűlési képviselő. A televíziós adás – melyet nagyon sokan láttak a városban – furcsa módon ért véget, az országgyűlési képviselő felállt az asztaltól és távozott, miután a riporter felolvasta a főszerkesztő, dr. Molnár András levelét a műsor közben. Dr. Gyuga Pál lehetőséget kért szerkesztőségünktől, hogy válaszolhasson a történtekre. Egyszerre olvashatják mindkét megnyilatkozást, kommentár nélkül. Tisztelt Képviselő Úr, kedves Pali! Engedd meg, hogy mint a Keszthelyi Televízió főszerkesztője azon megjegyzésedet, miszerint úgy tűnik, hogy ezt az adást valakik irányítják, visszautasítsam.Az adást megelőzően jeleztem Neked, hogy a fórumot két órára tervezzük, egy szünet beiktatásával. Ezt Te elfogadtad. Jelenleg a megbeszélt adásidőt közel 25 perccel túlléptük. Természetesen mindaddig, amíg nézői kérdések jönnek, az adást folytatjuk, de adásidőnk véges. Kolléganőm azért jelezte, hogy a műsor végefelé érünk, mert vele is a fentiekben állapodtunk meg.Jelezni kívánom Neked és Nézőinknek azt, hogy a Veled való beszélgetést követően egy rövid szünet beikatatásval Hegedüs László alpolgármester kért tíz perc reagálási időt az általad felvetett várost és város vezetését érintő megjegyzések megválaszolására. Ezt a tíz percet nem a most folyó műsoridő terhére iktatjuk be, hanem későbbi, még mára tervezett anyagaink rovására. Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kedves András! Örömmel vettem a Keszthelyi Városi Televízió meghívását a 2001. január 12-i programjára, mely során a térség országgyűlési képviselőjeként alkalmam nyílt egy – a város érdekeit is alapjaiban érintő kérdéseket tárgyaló – kerekasztal beszélgetésen részt venni, amikor a tisztelt tv-nézők kérdéseire is válaszolhattam. |
Először tanulmányt kell készíteni
| A városi sportuszoda létesítésének gondolata már többször is felmerült az önkormányzat működése során, 1998-ban Sárközi István, a Sportiroda akkori vezetője tanulmányt is készített az uszoda létesítésének lehetőségeiről. Azóta úgymond szunnyadt a téma, most viszont Hegedüs László alpolgármester előterjesztésében újra találkozhattak vele a keszthelyi képviselők a legutóbbi ülésen. |
Az alpolgármester elmondta: a sportuszodák létrehozásának fontosságát az Ifjúsági és Sportminisztérium is felismerte, és előreláthatólag 2001-től támogatni fogja az oktatási intézmények mellett működő uszodák felépítését. Hogy ez Keszthelyen hol legyen, arra nézve az előterjesztés három helyszínt nevez meg: egyik a Csokonai ÁMK, a másik a VSZK, a harmadik az egyetem területe. Hegedüs László hangsúlyozta: jelenleg még nem a megvalósításról van szó, ám ahhoz, hogy adott esetben pályázni lehessen, megfelelő információk birtokában kell, hogy legyen a testület.
Dr. Müller Róbert hozzászólásában elmondta: az előző választások előtt is napirendre került ez a téma, és akkor sem az volt a kérdés, hogy legyen-e uszoda, hanem hogy miből? Hangsúlyozta: nincs olyan pályázat, amelyhez ne kellene önrész, és a saját erő még a színház-beruházáshoz sincs meg teljesen. Egy uszoda felépítése egymilliárd forintra becsülhető, amelyhez legalább
2–300 millió forint önrész kell – ennyi pedig mostanában biztos, hogy nem
lesz.
Dr. Kovács István az ötletet támogatta ugyan, de egyben osztotta Müller képviselő aggodalmát is. Javasolta, hogy a készítendő újabb tanulmány térjen ki a „miből” kérdésre is. Molnár Imre azt tette hozzá az elhangzottakhoz, hogy a címzett támogatáshoz nem kell saját erő, viszont annak a beadási határideje március. Kenesei Zoltán alpolgármester szerint a megvalósításba, az üzemeltetésbe bevonhatók lennének a környező települések, illetve a vállalkozók is. A költségekre nézve Csurgó példáját hozta fel, ahol egy 25x15 méteres uszodát tíz év alatt valósítottak meg, és jelenleg
10–12 millió forintba kerül a fenntartása évente.
Komáromi István kiemelte, hogy pályázni csak építési tervek birtokában lehet, ezt viszont márciusig már nem lehet megcsinálni. Véleménye szerint a költségvetés jelenlegi helyzete mellett a 2001-es költségvetésben még nem kellene ezzel a témával foglalkozni. Ehhez csatlakozott Vértesaljai András is, aki arra is rámutatott, hogy csak a tervek elkészíttetése több millió forintba kerülne. Dr. Mórocz József felhívta a városatyák figyelmét arra, hogy az elmúlt évben az önkormányzat épületeinek felújítására mindössze tízmillió forint jutott – ennek fényében értelmetlen uszodáról
szavazni.
Dr. Szabó Imre szerint is csak megvalósítható álmokat érdemes álmodni; az uszoda helyszínének kijelölésére alkalmas a készülő szerkezeti terv, tovább tervezni azonban nem érdemes, felesleges pénzkidobás, mert a színház befejezéséig nem lehet a kérdés aktuális.
A testület 12 igen, 1 nem és két tartózkodás mellett úgy döntött, felkéri a polgármestert, hogy tegyen intézkedést a városi sportuszoda lehetséges helyszínének, méretének, megvalósításának és üzemeltetési költségeinek meghatározására vonatkozó tanulmány elkészíttetésére, kérjen árajánlatokat, és azokat terjessze a testület elé.
| Bár a város gyógyszerellátása jó színvonalúnak mondható, és a tárgyi, személyi feltételek hosszú távon is biztosítani tudják az ellátást, az ügyeleti rendszer nem működik kedvezően – állapította meg a hévízi képviselő-testület, amikor a közelmúltban a város gyógyszerellátásáról hallgatott meg beszámolót. |
Bálint József főgyógyszerész elmondta: a gyógyszertárak szolgálati rendjét – ide tartozik a nyitvatartás, a készenlét, az ügyelet – a gyógyszertárak működtetőjének és a Magyar Gyógyszerész Kamara véleményének figyelembe vételével az ÁNTSZ határozza meg. A hévízi gyógyszertárnak az igények és lehetőségek kompromisszumaként külön téli és nyári nyitva tartást határoztak meg. Nyáron természetesen hétközi hosszabbított nyitva tartás érvényesül, s a szombati működés is hosszabb ideig tart, ám sem télen, sem nyáron nincs ügyelet a hétfőtől péntekig terjedő időszakban. A főgyógyszerész szerint ez patika jelenlegi létszámával – melyen belül két gyógyszerészt foglalkoztatnak – nem is oldható
meg.
Több képviselő szerint azonban ez a rendszer nem kielégítő, ezért meg kell oldani a hétközi ügyeletet is. Erre jó lehetőséget kínál, ha az orvosi rendelőben, a házi orvosi ügyeletre létesítve kézi gyógyszertárat hoznának létre, ily módon az éjszakai órákban sem maradnának orvosság nélkül az arra rászorulók. A képviselők ezt a megoldást elfogadták, s a döntés értelmében mielőbb realizálják is.
| A turizmus és külkapcsolatok bizottsága a közelmúltban tájékozódott a MAHART hajójáratokkal kapcsolatban, és kiderült, hogy a déli parti kikötők és Keszthely között eddig nem közlekedtek hajók.Dr. Réfi Antal javaslata nyomán merült fel az ötlet, hogy a hajózási társaság indítson új járatokat, hiszen ezzel növelhető lenne a város turistaforgalma. Vargáné Várkonyi Erzsébet, a bizottság elnöke tájékoztatást kért a lehetőségekről, amelynek során megtudta: a MAHART hajlandó új hajójáratokat indítani a 2001-es szezonban, de a költségek 50 százalékát a városnak kell vállalnia. Ez az 58 főidényi napra számítva 1.108 eFt-nyi költséget jelent Keszthelynek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy döntött, finanszírozza a ráeső részt. |
Jutalmakat, okleveleket adtak át
| A hévízi közmeghallgatáson adták át azokat a díjakat, amelyeket a városi környezetszépítő mozgalomban legkiválóbb eredményeket elértek számára ítélt oda a szakemberekből álló zsűri. A kitüntetéseket Kokics Tibor, a Virágos Magyarországért versenymozgalom zsűrijének elnöke és Vértes Árpád polgármester nyújtotta át. |
Az utcaversenyben 1. helyen a Honvéd, 2. helyen a Kisfaludy, 3. helyen a Móricz Zsigmond utca végzett, különdíjat kapott a Kodály utca. A jutalmak a helyezések sorrendjében: 500, 300, 200 ezer forint – a különdíj összege az utóbbival egyezik meg. A jutalmakat a lakóközösségek döntését alapul véve a Gamesz használja el az adott utca szépítésére.
A szállodák kategóriájában első a Hotel Helios, második a Belügyminiszter Gyógyház, harmadik a Hotel Carbona. Képviselőik a város oklevelét vehették át. Oklevelet kapott továbbá a Vám– és Pénzügyőri Gyógyház, a Bibó AKG, a Rogner Hotel és a Hotel Fit. A kertversenyben az első helyet a Széchenyi u. 18. sz. alatt élő Herczeg Ágoston kertje nyerte, jutalma 15 ezer forint. Második Dabóczi László (Attila u. 9.), jutalma 10 ezer forint, harmadik Varga Zoltán (Móricz Zsigmond u. 21.), jutalma 5 ezer forint. Az összeget a nyertesek virágvásárlásra fordíthatják. A balkonok versenyében 1. Király Lászlóné – Dózsa u. 3., 2. Varga Károly, Móricz Zsigmond u. 8., 3. Bódis János, Attila u. 20. Pénzjutalmuk a kertverseny győzteseinek jutalmával
egyezik.
Az adók a költségvetés ötven százalékát teszik ki
| A tavaly év végéig beérkezett adóbevallásokat Hévíz folyamatosan összesítette, ennek köszönhetően érdeklődésünkre szinte azonnal kész tényekkel szolgáltak a polgármesteri hivatalnál. Benák József adóellenőr elmondta: számítógépes rendszerüknek köszönhetően jól követhetőek az adóbefizetések – és persze a befizetések elmaradásai is –, és évekre visszamenőleg diagramok segítségével is be tudják mutatni a fürdőváros bevételeinek alakulását. |
Az adóellenőr rámutatott: minden egyes tétel esetében növekedés tapasztalható, sőt, az idegenforgalmi adó tekintetében az emelkedés ugrásszerű.
A város eme adónemből 180 milliós bevételt tervezett a tavalyi évre, a teljesítés azonban meghaladta az elképzeléseket, hiszen a nettó befolyt adóösszeg 207,679 millió forint lett. A túlteljesítés 115,4 százalékos. Ez az adófajta azonban ennél jóval többet hoz a konyhára, hiszen annak minden egyes forintjához kétforintos állami támogatás is jár. Benák József rámutatott: az idegenforgalmi adó 80-85 százaléka a szállodák, panziók bevételeiből származik. A szoros értelemben vett szezonban – azaz április 1.-től október 31-ig – ők 50-70 százalékos telítettséggel működtek, és ez bizony meghozta az eredményt. A téli hónapokban természetesen csökkent a vendégforgalom, ám számos szálloda a szilveszteri időszakban teltházzal büszkélkedhetett. A magánszemélyek idegenforgalmi adója a bevételek
15–20 százalékát teszi ki. Közéjük természetesen a szobakiadókat kell sorolni. Számuk meghaladja a
850-et.
Az adóellenőr hangsúlyozta: az adóbevétel növekedése bizonyos mértékben az emelt tételeknek tulajdonítható, ám nagy szerepe volt a számítógépes ellenőrzési rendszer hatékony működésének is. Ennek következtében ugyanis jelentősen nőtt a felderítések aránya, különösen a külföldi ingatlantulajdonosok körében. (Hévízen ma ötszáz ingatlan van külföldi tulajdonban, s közöttük sokan foglalkoznak szobakiadással.)
Az adónemek között előkelő helyet foglal el az iparűzési adó is. A tervezetthez képest a 2000-es évben itt is túlteljesítés mutatkozott: a több mint 152 milliós bevétel 124,5 százalékkal haladta túl a tervezettet. Kisebb, de jelentős tétel az építményadó is, ebből a város számlájára több mint 53 millió forint folyt be. Hasonló nagyságú összeg érkezett be a gépjárműadóból is. Összességében tehát szép évet zárt Hévíz: az állami támogatással együtt több mint 834 millió forintot szedhetett be az adókból, s ez az összeg a költségvetés ötven százalékát teszi ki. A pénzt természetesen – főként az idegenforgalmi adó esetében – magára a városra fordítja vissza az önkormányzat. Számos beruházás, felújítás, fejlesztés, illetve az intézmények működtetése finanszírozható belőle.
A. A.