Címlap

A város intézményeinek, hivatalainak, szervezeteinek, vállalkozásainak és más meghívott díszvendégeknek a jelenlétében köszöntötte az új évet dr. Szabó Imre, Keszthely polgármestere. Az újévköszöntő fogadásra az eredetileg meghirdetett polgármesteri hivatal helyett a Helikon Kastélymúzeumban került sor. A polgármester köszöntőjében a városban érezhető, egyre erősödő összefogásról szólt:

„Örvendetes módon egyre bővül annak a családnak a taglétszáma, akik mindig készek közös ügyeinkért tenni és ezért aktív feladatokat vállalnak... Úgy gondolom, hogy azok, akik közös ügyeink iránt mindig fogékonyak, egy családot alkotnak itt a városban. Egy jó családban illik néha megállni az ünnepeken, néhány percet szánni egymásra és közös ügyeink számára. Ezen alkalmak lehetőséget nyújtanak arra, hogy visszapillantsunk és egyúttal előre is tekintsünk. A 2000-es esztendővel egy ünnepi, egy jubileumi évet hagytunk magunk mögött. Egy olyan esztendőt, amikor az egész ország ünnepelte a kereszténység kezdetének 2000. és keresztény államiságunk megszületésének 1000. évfordulóját. Ez az esztendő eseményekben, történésekben gazdag volt városunkban is. Ha valaki megkérdezné, hogy mit tartok az év legtiszteletreméltóbb eredményének, akkor habozás nélkül azt mondanám, hogy a 2000. évben fokozódott a városban az összefogás.”
A polgármester ezt követően szólt az elmúlt év jelentős keszthelyi eseményeiről, a város jubileumi ünnepségéről, a színházért való összefogásról, s mint mondta, bízik abban, hogy ez az összefogás a megvalósulásig elkíséri a beruházást. A gazdasági életről szólva jelentős eredményként szólt a térség és a város lehetőségeinek jobb kihasználását lehetővé tévő idegenforgalmi marketing kht. létrehozásáról, amelynek létrejöttében példaadó módon fogott össze az önkormányzati szféra a vállalkozói szférával. Mint mondta, a néhány kiemelt példa is erősíti, hogy a városban erősödött az összefogás, majd így folytatta: „Ha visszatekintünk a város több mint 750 éves múltjára, akkor be kell látnunk, hogy ez a város dinamikus fejlődést akkor ért el, amikor volt a város lakóiban elég hit, amikor fogékony volt az aktuális kor kihívásaira, erre megfelelő válaszokat tudott adni.” Szólt a Lackfy nádor által idetelepített Ferences rendi barátokról, akik a hit mellett gazdasági ismereteket, kultúrát is hoztak a városba, s később iskolát is alapítottak. Ugyancsak példaadó a jövő számára a Festeticsek gazdaságszervező, iskolaalapító, nemzeti kultúrát támogató tevékenysége.
„Hit, gazdaság, kultúra, oktatás! Mi sem törekszünk másra, mint eltökélt hittel igyekezzünk a város gazdasági potenciálját javítani, az ezzel kapcsolatos lehetőségeket kihasználni. Megpróbáljuk újjáéleszteni a kultúra templomát a városban, megpróbálunk egy olyan gazdasági funkciót kapcsolni hozzá, amely a város gazdasági potenciáit javítja. Sokszor anyagi erőinket elérő, vagy meghaladó módon próbálunk oda hatni, hogy a város oktatási intézményei működjenek.”
Az újévi köszöntőjében dr. Szabó Imre jókívánságként azt emelte ki, hogy erősödjön tovább a városban az összefogás.
„Azt kívánom mindannyiuknak, hogy ebben az esztendőben még inkább éljük meg nem csak az egymásrautaltság, hanem az összefogás érzését is, hogy ez az év eredményeinkben jelentsen előrehaladást, hogy gyermekeink és unokáink egy békésebb, biztatóbb évszázad elé nézzenek, és hogy szeretett hazánk egy újabb, reményteli ezer esztendő elé nézzen. Én, mint családtagokat kérem önöket, hogy gondolatban fogjuk meg egymás kezét, és a jókívánságokra ürítsük poharunkat.”
A polgármesteri köszöntőt követően a meghívottak állófogadáson vettek részt.

Hegedüs László alpolgármester, a keszthelyi testület polgári frakciójának vezetője révén került a városatyák elé a legutóbbi ülésen az az előterjesztés, amely a zalai önkormányzat fenntartásába átadott középfokú oktatási intézmények visszavételéről szólt.

„A Balaton fővárosaként számontartott Keszthely fejlődését hosszú ideje a Balaton környezetében betöltött szerepe, színvonalas oktatási és kulturális intézményei határozzák meg. Keszthely Város Önkormányzata középfokú oktatási intézményei tekintetében 1996. január 1-jével lemondott a Nagyváthy János Szakközépiskola a Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, 2000. július 1-től pedig a Vajda János Gimnázium és a Közgazdasági Szakközépiskola fenttartói jogáról” – áll az előterjesztésben. Az alpolgármester elmondta: az elmúlt időszakban számos megkeresés érkezett, illetve vélemény hangzott el az intézmények átadásával kapcsolatban, és zavarok merültek fel a működtetés terén (lásd: Műszaki Szakközépiskola tanteremgondja), és az is nehézkessé teszi a feladatok végzését, hogy az iskolák igazgatóinak ügyeik intézése végett Zalaegerszegre kell utazniuk – noha helyben is maradhatnának, ha a fenntartó Keszthely lenne. Hegedüs László a megyei közgyűlés hivatalától kapott információk alapján úgy tartja, 2001-ben a normatíván felül 21.244 ezer Ft-jába kerülne a városnak, ha visszavenné a középiskoláit, a következő évtől azonban ennek a duplájával lehet számolni. Véleménye szerint azonban pályázati pénzekkel is lehetne kompenzálni a költségeket, és a megyei önkormányzattal való megegyezés nyomán elképzelhető a költségek megosztása is. Arra kérte a testületet, fontolja meg a döntést, mert az intézmények működtetése Keszthely számára „erkölcsi kérdés”.
Zemankovics Ferenc képviselő nem vetette el a tárgyalások sikerének esélyét, de véleménye szerint nem kell fejjel rohanni a falnak. Javasolta, hogy a határozati javaslat ne tartalmazzon még konkrét lépéseket azonkívül, hogy a város kezdeményezzen tárgyalásokat a megyei önkormányzattal; mint mondta, úgy lenne idő az intézményvezetőkkel való egyeztetésre is.
Dr. Müller Róbert úgy fogalmazott, az előterjesztőt csupán a város közvéleménye motiválta, mivel a lakosságtól szerezhető jóponton kívül semmi más hasznot nem eredményez ez a lépés. A képviselő szerint azt kellene inkább tudatosítani, hogy ezek az intézmények mindössze tíz évig voltak a város önkormányzatának működtetésében, korábban mindig az állam – illetve a gimnázium esetében a Premontrei rend – volt a fenntartójuk. Dr. Müller Róbert szerint inkább a városi intézményeken kellene segíteni, mivel minimum béren és költségen dolgoznak. Ha pedig az önkormányzat hozzá akarna járulni a középiskolák működtetéséhez, akkor az átadásból eredő megtakarítás összegének például a felét visszaforgathatná azok felszerelésére.
Molnár Imre azt tartotta lényegesnek, hogy a testület ne csináljon az ügyből politikai kérdést. Ő – mint mondta – annak idején az átadás ellen szavazott, és bár tisztában van vele, hogy nem kis összegről van szó, támogatja a visszavételt.
Bölcskei István hozzászólásában arra utalt, hogy a testület az előző ülésen elvetette az iparűzési adó emelésére tett javaslatot, pedig az abból befolyó bevétel a kérdéses költségek felének fedezetét biztosította volna.
„Ilyen kérdések lebegtetésével a képviselő-testület nem tesz jót, saját lába alól húzza ki a talajt” – fogalmazott Komáromi István, és hozzátette: ha a visszavétel mellet dönt a testület, az a költségvetés tárgyalásakor fog rendkívül kínossá válni. Az átadás óta a város pozíciója nem javult, így az intézményeket csak a minimum költségeken tudná vegetáltatni. Mint mondta, Keszthely akkor tudná felvállalni a működtetést, ha plusz bevételekhez jutna. Ez vagy az adóbevételek növelése, vagy vagyonhasznosítás útján érhető el. Komáromi István szerint az utóbbira várhatóan nincs lehetőség, a város polgárainak terheit pedig nem kívánta tovább növelni a testület.
Dr. Mórocz József szerint mellékelni kellett volna az intézményvezetők véleményét; elmondta, ő – az egyik iskola igazgatójával folytatott beszélgetése alapján – úgy látja, a testület nélkülük akar dönteni ezen intézmények sorsáról, noha azok működési feltételei, lehetőségei, körülményei javultak az átadás óta.Dr. Szabó Imre polgármester hangsúlyozta: ez a kérdés nem erkölcsi, hanem tisztán gazdasági, és nem szeretné, ha felelőtlenül eljárva nevetségessé tenné magát a testület. Arra is rámutatott, hogy Európában mindenütt a regionális, illetve megyei önkormányzatok működtetik a középiskolákat.
Nagy Sándor, a közgazdasági osztály vezetője kiemelte: a megyei önkormányzat a normatívát tekintve jelenleg 16.000,– forintot kap ellátottanként, 2002-re 18.000,– forinttal számolhat. Ezt az összeget azonban – amely mintegy 33 millió forint – csak a megyei önkormányzat kapja meg, városi nem. Milus Lajos, a művelődési osztály vezetője hozzátette: az átadás-átvétel a közoktatási törvény szerint csak új tanév kezdetekor történhet meg.
Komáromi István a Nagy Sándor által elmondottak alapján rámutatott arra, hogy az országos törekvés is arra irányul, hogy a megyei feladatokat az arra kötelezettek lássák el.
A testület végül úgy döntött, tárgyalásokat kezd a megyei önkormányzattal a visszavételről, a lehetséges költségmegosztásról.

Hétéves tervek kellenek

Keszthelyen tartották soros találkozójukat a város-páros tagjai. A keszthelyi és hévízi szakemberek megvitatták az idei évi koncepciókat, és döntés született a tagdíjak százról száztíz forintra történő felemeléséről.
A Nyugat-dunántúli Regionális Tanács részéről felvetődött ajánlást is elfogadták a város-páros tagjai. Az ajánlás arra vonatkozik, hogy az önkormányzatok az EU-s csatlakozásra felkészülés jegyében minél inkább mozgósítsák az önkormányzatok tagjait, a kistérségi, illetve a helyi civil szervezeteket. Őket bevonva hétéves középtávú fejlesztési tervek elkészítését is javasolta a tanács. A tervek átnyúlnak az önkormányzat négyéves ciklusidején, így biztosítják a fejlesztések, beruházások folytonosságát. Az önkormányzatok az ebben az időben előkészített projektekkel nagyobb eséllyel reagálhatnak időben a pályázati kiírásokra, és a pályázati pénzek elnyerésére is nagyobb a lehetőség. Sajnos, sok önkormányzat számára gondot okoz, hogy az előkészítési fázis semmiféle pénzbeli támogatást nem kap.

Hévízen évek óta nem épült önkormányzati támogatással lakás, holott erre – amint azt a jelentkezések száma is mutatja – óriási az igény a fürdővárosban. A képviselő-testületet a program elfogadásakor az az elv vezérelte, hogy annak megvalósulása után remélhetőleg sok fiatal házaspár városba költözésére, és az igazi remények szerint maradására nyílik lehetőség.
Székelyhídi László, a műszaki iroda vezetője elmondta: a jelentkezések mögött műszaki tartalom még nincs. A terület adottságait mérlegelve, konkrét engedélyezési szintű dokumentációt készíttet a város, és amint ez jogerőssé válik, lehet megvitatni a jelentkezőkkel a lakáshoz jutás lehetőségeit és feltételeit. Az önkormányzat háromszor 18 lakásból álló ház építését tervezi. A lakások átlagosan 40 négyzetméter alapterületűek volnának, ám a tényleges terület a 35 és 55 négyzetméter között mozogna. Az építtetés során gyors megoldásokban gondolkodnak, hogy a tervek elfogadását követően akár már az idén ősszel be lehessen költözni a lakásokba. Az irodavezető kiemelte: az előzetes elképzelések szerint az önkormányzat a telek – és a közműrákötési költségeket viselné, s feltétel lenne az is, hogy a lakások négyzetmétere a bruttó 150 ezer forintot nem haladhatja meg. A városházán azt is fontolgatják, hogy a fiatalok – amennyiben van erre lehetőségük – akár önmaguk is elvégezhetik a lakások belső burkolását, bútorozását, a lakást tehát akár szerkezetkész állapotban is átvehetik ( bár a tervek szerint a lakásokat az önkormányzat kulcsrakész állapotban tervezi átadni).
Székelyhídi László hozzátette: a 2 lakóépület Zrínyi utcai tervezett helyére a műemlékvédelem egy éves korlátozást jegyeztetett be, ám az önkormányzat már tárgyalásokat folytat a Balatoni Múzeummal a terület régészeti feltárásának ügyében. Amennyiben megegyezés születik, a régészek februárban hozzáfoghatnak a munkálatokhoz.