Krónika

Közmeghallgatás Keszthelyen és Hévízen

Klasszikus témák

Keszthelyen stílszerűen azt mondhatnánk, félházas előadás volt a közmeghallgatás, ám ezúttal nem a színpadon ülő városatyák, hanem közönség játszotta a klasszikusokat.
Ugyanis egy-két kivétellel a már örökzöldnek mondható témák kaptak hangot ezen az estén is. A belvárosi éjszakai lokálból kihallatszó zene, amely nem éppen altatódal a környéken lakók számára, vagy ahogy a sétáló utca egyik földszinti éttermének a konyhájából a szellő a környék nyitott ablakain át ínycsiklandozó hagymaszagot hoz. No de minden nap? Zavarja a lakókat, ám az illetékes hatóságok műszerekkel felvértezett ellenőrei semmi olyan zavaró értéket nem tudnak megállapítani, amely meghaladná az önkormányzati határozatokban is rögzített határértékeket, az étterem működési engedélyét pedig már 7 évvel ezelőtt adták ki. Az étterem üzemeltetője keresi a kompromisszumos megoldás lehetőségét, bár érdekesség, hogy a sétáló utca számos étterme közül csak az ebből kiszivárgó hagymaszag zavaró. Klasszikus téma a II. Világháborús emlékmű, amely hol azért nem jó, mert a lakosságnak nem tetszik, hol meg az illetékesek nem találnak megfelelő helyet a számára. Most már van elfogadott emlékmű, megvan a hely is, ám mivel műemlékileg védett terület, ott még ásatásokra is sor kerülhet. Végül is ennyire közel még nem volt a megoldás lehetősége. A Balatonból elfogyó víz, a strand bejáratának áthelyezése, a lebontandó bazársor mind semmi ahhoz, hogy a Balaton fővárosának főutcája enyhén szólva is szemetes, a közmunka-programban foglalkoztatottak létszámát pedig magasabb helyen drasztikusan – 60-ról 18-ra – csökkentették. A szemét ezúttal a gépkocsik ablaktörlői alá tűzött, s erotikus látványokra ösztönző szórólapok tömkelegéből áll, amelyet az autósok eleinte a szemétkosarakba dobtak, de mára ebbe is belefáradtak. Nem úgy, mint a célprémium lehetősége jegyében a papírokat rendületlenül tűzögető valakik. Elég lenne tán egy tiltó rendelet, s a be nem tartás esetén még hasznot is hozhatna a szankciókból befolyó pénz. És még mondja valaki, hogy Keszthelyen nem születnek naponta klasszikussá váló témák.

Több mint kétszáz érdeklődő jelenlétében

Hatalmas érdeklődés mellett tartott közmeghallgatást Hévíz önkormányzata. A rendezvényen több mint kétszázan vettek részt.
Az egybegyűltek előtt Vértes Árpád polgármester tartott tájékoztatót az eltelt időszakról. Beszámolójában kifejtette: a képviselők 2000-ben tizenegy tervezett és négy rendkívüli ülést tartottak. A testület összesen 168 határozatot hozott és 22 rendeletet alkotott. A polgármester véleménye szerint az állampolgárok jogkövető magatartása jónak mondható, ám némely területen – így az állattartás, a csendrendelet, a parkírozás kérdésében – akadnak problémák. A város működtetését jó színvonalon biztosította a testület, ugyanúgy a gyógy-idegenforgalom feltételeit is. A nagy port felkavart láp-üggyel kapcsolatosan elmondta: a városfejlesztést érzékenyen fogja érinteni, ha a kérdéses területen nem lehet beruházást folytatni. Ezt követően Vértes Árpád beszámolt a fontosabb hévízi fejlesztésekről, és szólt azokról a feladatokról, amelyek valamely okból elmaradtak ugyan, ám a 2001. évben megoldásuk az első helyen szerepel.
A tájékoztatót követően került sor a hozzászólások meghallgatására. Dr. Szarka Lajos a civil szervezetek fontosságára, a civil élet rétegződöttségére hívta fel a figyelmet, illetve beszámolt arról, hogy a városban fúvószenekar is megkezdte működését, színesítve Hévíz kulturális kínálatát. Az egregyi utca bizalmija sérelmezte, hogy utcájuk nem kapott kellő figyelmet az utóbbi időben: a lakók például az 1959-ben megépített járdán közlekednek, s annak ellenére, hogy a virágosítási mozgalomban élen járnak, nem kap kellő figyelmet a közterület csinosításával kapcsolatosan benyújtott igényük sem. Király László a felvetésre válaszolva elmondta: az utcát leaszfaltozták. Az utca a városi virágosítási, területszépítési mozgalomban szerzett eredménye révén pénzjutalmat kapott. Ezen a lakók padokat szerettek volna vásárolni, kihelyezni. Mivel négy padot kértek, s a jutalomból csak kettőt lehetett megvenni, a GAMESZ jelenleg a hiányzó padokat szerzi be. Amint ez megtörténik, a hiányosságot is pótolják.
Tóth Károly rendőrőrs parancsnok a város közbiztonsági helyzetéről adott rövid tájékoztatást. Mint mondta: az őrs – nyugdíjazások miatt – létszámhiánnyal küzd, így az éjszakai ügyeletet átmenetileg meg kellett szüntetniük. A lakossági hívások ebben az időszakban egyelőre a keszthelyi kapitányságra futnak be, ám az őrs a hiányosságok kiküszöbölésére mindent megtesz. Az Illyés-iskola felszólaló pedagógusa az iskolaudvar állapotát kifogásolta, és felvetette: óriási szükség volna tanuszodára és kerékpárútra. Vértes Árpád válaszában elmondta: az udvar állapota rendeződik, hasonlóképpen a látványfürdő megépítésével az uszoda sorsa is. Többen felvetették a csapadékcsatornák hiányát, illetve azok karbantartásának elmaradását, de sok utcában a közvilágítás állapota is problémák forrása. A polgármester ígéretet tett a felvetések kivizsgálására, hozzátéve: a csapadékcsatornák kiépítése folyamatban van. Az Attila utca lakói az utca végének elhanyagoltságára hívták fel a figyelmet. A felvetésre adott válaszban elhangzott: miután az önkormányzat ott ifjúsági lakótelep kiépítését tervezi, annak megvalósulásáig az útrendezésre várni kell. Kérdés hangzott el azzal kapcsolatosan, hogy az önkormányzat tud-e ösztöndíjat biztosítani a felsőoktatásban tanulók számára, s létezik-e szociális alapon történő elbírálás. Szarka László képviselő elmondta: a képviselő-testület döntött ösztöndíj létesítéséről, a pályázatokat január 5-ig lehet beadni.

vissza az elejére

Újdonságok a keszthelyi kórházban

Emelkedett a születések száma

A harmadik évezred első zalai újszülöttje Keszthelyen látta meg a napvilágot; Nagy Anna 2001. január elsején 3250 grammal született a keszthelyi kórház szülészeti osztályán. Amint azt dr. Novák Péter osztályvezető főorvostól megtudtuk: az elmúlt évben az országos 3-4 százalék helyett Keszthelyen 8 százalékkal emelkedett a születések száma, tavaly 460 újszülött „érkezett” a keszthelyi kórházban.

Dr. Novák Péter három éve vezeti a szülészeti-nőgyógyászati osztályt; ezúttal a szülészet terén bevezetett intézkedésekről, fejlesztésekről kérdeztük.
– Bevezettük a szülők iskoláját, amely a terhességre, a gyermek érkezésére készíti fel a leendő anyukákat és apukákat. Megteremtettük az együtt szülés feltételeit, sőt, most már császármetszésnél is részt vehet egy hozzátartozó. Szintén újdonság volt a szülészeti fájdalomcsillapítás alkalmazása, nagyon népszerű a Nitralgin (kéjgáz) belélegeztetése, illeve gyógyszeres fájdalomcsillapítás is alkalmazható. Az anyákat – ha kérik – úgynevezett „rooming-in”, vagyis babás szobában is el tudjuk helyezni, amely nagymértékben hozzájárul a harmonikus kapcsolat kialakulásához. Az is bizonyítható, hogy ezeknek az újszülötteknek a legkedvezőbb a pszichés és szomatikus fejlődése.
– Mit szeretne megvalósítani ebben az évben?
– Hamarosan megérkezik hozzánk az a többfunkciós angol szülőágy, amelyet az önkormányzat jelentős segítségével pályázaton nyertünk el, mely lehetővé teszi a vertikális, azaz az ülve szülést is. A szülőággyal együtt egy cardiotocográf is érkezik, amellyel a szülés során a gyermek szívhangját, illetve a fájástevékenységet tudjuk nyomon követni.
– Míg a születésszám örvendetesen nő, mennyi abortuszra kerül sor évente?
– Egy ideje stagnál a terhességmegszakítások száma, tavaly 260 esetben került rá sor. Örvendetes, hogy míg a ‘70-es években országosan a születésszámmal egyező volt az abortuszok száma, ma már azért jóval alatta van. Sajnos, főként fiatalok kérik a terhesség megszakítását. Egy ország egészségügyi kultúrájához hozzátartozik, hogyan védekezik, ennek kialakításában pedig részt kell, hogy vegyen az orvos, az iskola, a szülő. Rendkívül jónak tartom dr. Ifi Ferenc azon kezdeményezését, amelynek során itt a kórházban középiskolás diákcsoportok számára tart előadást az abortuszról dr. Papp Mihály szülész-nőgyógyász adjunktus. A fiatalok az ultrahang segítségével megfigyelhetnek egy korai terhességet, amelynek során látható, hogy a magzat szíve már néhány hetes korában dobog. Ezen kívül azokat az eszközöket is megtekintik, amelyek a terhességmegszakításhoz szükségesek.
– Egy ideje működik már a sürgősségi fogamzásgátlás a kórházban. Ez iránt milyen igény mutatkozik?
– Sokan felkeresik osztályunkat ez ügyben, elsősorban fiatalok. A lényeg az, hogy a közösülés után 72 órán belül hatásos az a gyógyszer, amit itt adunk; a cél azonban az, hogy akik ezt kérik, azokat rávezessük a tartós fogamzásgátlás alkalmazására.

Kalmár Mónika

vissza az elejére

A BEFAG központja Pápára kerül

Búcsú Keszthelytől?

A közelmúlt egyik statisztikai felmérése szerint a Nyugat-Dunántúl 15 legnagyobb vállalkozásának sorát – a mező-, illetve az erdőgazdasági vállalkozások sorában – a keszthelyi székhelyű Balatonfelvidéki Erdő– és Fafeldolgozó Rt. vezette, úgy az alkalmazotti létszám, mint az árbevétel alapján. A cég központja ez év közepéig Pápára kerül áthelyezésre. A döntés okáról kértünk tájékoztatást Matyasovszky Albert vezérigazgatótól.

– A BEFAG Rt. 100 százalékban állami tulajdonú cég, amelynek a vagyonkezelője az ÁPV Rt. Agrárgazdasági Igazgatósága. A cég központjának az áthelyezése tulajdonosi hatáskörbe tartozik, s egy demokratikus döntési mechanizmust követően a közgyűlési határozat alapján kell azt végrehajtani.
– Sokan úgy ítélik, hogy ez esetben egy politikai döntés született.
– Ez nem politikai döntés volt, e mögött abszolút gazdasági megfontolások és távlati célok húzódnak – mondja a vezérigazgató.
A BEFAG 30 évvel ezelőtt 3 cégből – a pápai székhelyű Magasbakonyi Állami Erdőgazdaság, a keszthelyi székhelyű Balatonfelvidéki Erdőgazdaság és a Budapesti Fűrészüzem vinyei fafeldolgozó üzeme összeolvasztásából – jött létre. A Bakonyban lévő erdészetek adják az üzemág eredményeinek 100 százalékát, s ott biztosítják a faiparhoz az alapanyagot. A működési terület 87 százaléka van Veszprém megyében, s Zalában csupán 13 százalék. A 62 ezer 500 hektárnyi területből ez a Keszthelyi-hegységben lévő erdő 8 ezer hektárnyi területét jelenti. Egyedülálló az országban, hogy egy zömmel Veszprém megyei területen gazdálkodó cég központja Zala megyében van, azaz a terület legszélén, ugyanakkor Pápa a gazdálkodási terület középpontjában található – mondja Matyasovszky Albert. – Pápán ma is megvan az az infrastruktúra, amely a központ befogadására alkalmas. A keszthelyi erdészet gazdálkodási területe 8 ezer hektár, ugyanakkor a fakitermelés ezen a területen nem éri el a 8 százalékot. Az erdészet teljes területe a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területére esik, s a gazdálkodási eredménye mínusz 18-20 millió forintra tehető.
A BEFAG elmúlt évi árbevétele valószínűsíthetően eléri a 4 milliárd 700 millió forintot, s ehhez 4-5 százalékos árbevételarányos nyereséget is sikerült produkálni. A cég jelenleg 1320 főt foglalkoztat, ebből – a központot és az erdészetet is beleértve – mintegy 100 fő dolgozik Zalában. Az erdészetben dolgozó 40 főt nem érinti a költözés, csupán a cég központjában dolgozó 60 főt.
– Az itt dolgozók mennek, vagy maradnak?
– Január 30-át jelöltük meg, hogy mindenki eldönthesse, hogy hogyan tovább? Senkinek nem szűnik meg a munkahelye, elméletileg mindenki átjöhet Pápára. Természetes, hogy lesz, aki a család és a lakhely miatt nem tud átjönni, de ha a szakemberek továbbra is a cégnél akarnak dolgozni, akkor az ő szállításuk meg lesz oldva. Természetesen nem arról van szó, hogy mondjuk 30 embert 5 éven keresztül szállítunk ide-oda, hanem arról, hogy aki ragaszkodik a munkahelyéhez, az megkeresi az ottani letelepülés lehetőségét, vagy más esetben ameddig nem talál megfelelő munkát itt, addig gondoskodunk az utaztatásról.
– Keszthely és a megye egyik legkiemelkedőbb sikereit hozó sportklubja a BEFAG Erdész Lövész Klub. Mi lesz a sorsuk?
– A klub természetesen marad Keszthelyen és ugyanazokkal a feltételekkel dolgozhat tovább, mint eddig. A bázis itt van helyben, az egyéb dolgaik elhelyezéséről pedig a Sopron utcai erdészetnél gondoskodunk. A cég továbbra is szponzorálja a lövészklub tevékenységét, amelyet mi is nagyon sikeresnek ítélünk meg.
– Keszthely város vezetése megkereste-e, hogy a központ esetleges itt tartásáról, vagy az érintett dolgozók további munkalehetőségeiről tájékozódjanak, tárgyaljanak?
– A mai napig (a beszélgetésre január 17-én délelőtt került sor) a város vezetése részéről senki nem keresett fel, hogy tájékozódjon a központ költözéséről és a dolgozók további munkalehetőségéről.
A jelenlegi központ épületét a tervek szerint értékesíteni kívánja a BEFAG. A féléves felkészülési időt követően a költözés legkorábbi idejét 2001. július 1-ben határozta meg a tulajdonos ÁPV Rt.

Cservenka György

vissza az elejére

Az Okmányiroda működéséről

December 21-i ülésén a keszthelyi képviselő-testület tájékoztatót hallgatott meg és fogadott el az Okmányiroda működéséről.
Amint azt Vincze Józsefné dr. jegyző az előterjesztésben leírta, az iroda feladatai 2001. január 1-től bővültek, mivel a továbbiakban a közlekedésigazgatási feladatok – mint például a gépjármű-átírás – nem a rendőrséghez, hanem az Okmányirodához tartoznak. A többletfeladatok miatt várhatóan megnövekvő ügyfélforgalom indokolttá teszi az előtérben ügyféleligazító és tájékoztató rendszer kialakítását, amely a felesleges várakozásnak veheti elejét. A jegyző arról is tájékoztatta a testületet, hogy a közlekedésigazgatási ügyek egy részének elintézéséhez szükséges gépjármű felelősségbiztosítás is megköthető már a helyszínen; a biztosítók pályáztatása során a Hungária Biztosító nyerte el a jogot arra, hogy az Okmányirodában működjön.
Az Okmányiroda kezdeti működése során felmerült problémákon – mint például a hosszú várakozási idő, amelynek egyik oka a nagy körzet, az újdonság miatti kevés tapasztalat, illetve gyakorlat, technikai gondok – sikerült úrrá lenni, és megteremtődtek a zökkenőmentes ügy-félfogadás feltételei – fogalmazott Vincze Józsefné dr.

vissza az elejére

Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online