Vállalkozók Klubja

A fórumon Szabó Kálmán, a klub elnöke köszöntötte a megjelenteket, s a meghívott vendégeket, így dr. Mohos Andrást, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárát, Perlaki Jenő országgyűlési képviselőt, Szalóky Jenőt, a Hévíz-Keszthely Kistérségi Társulás elnökét, valamint dr. Szabó Imrét, Keszthely polgármesterét.A fórum bevezetőjeként Bubla Zoltán, a Városfejlesztési bizottság elnöke adott átfogó tájékoztatót, az elmúlt időszak fontosabb eseményeiről. Mint hangsúlyozta, az est házigazdája, a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja a helyi társadalom és gazdaság jellegzetesen meghatározó szereplője. Szólt a klub 1995. decemberi megalakulása óta eltelt időszak jelentősebb eseményeiről, kiemelve a város és a térség érdekében végzett tevékenységet. Mint mondta, az 1998. őszétől kezdődő ciklusban már a kölcsönös előnyökön nyugvó párbeszéd természetes tartozékká lett a város és a kistérségek között. Majd felsorolta az elmúlt év kiemelkedő eredményeit, kiegészítve azokat az ezekhez kapcsolódó soron következő tennivalókkal.

Dr. Mohos András a fórum keretében tájékoztatót adott a közelmúltban elfogadott két éves költségvetésről, valamint a Széchenyi-tervről. Mint mondta, az elfogadott költségvetés rendkívül izgalmas és szakmailag megalapozott és hosszútávra előremutató költségvetés, amelyben pontosan meg vannak fogalmazva azok a fejlesztési lehetőségek, amelyek az ország előtt állnak. A Széchenyi-terv ennek az elfogadott költségvetésnek a gazdaságfejlesztési programja, amelyben 2001-re 295 milliárd forint áll a gazdaságfejlesztés rendelkezésére, s 2002-re 330 milliárd forint ez az összeg. Hangsúlyozta, hogy hosszú idő óta először történik olyan a magyar gazdasági életben, hogy a kormány koncentráltan határoz meg hosszútávú feladatokat – amelyre számottevő pénzt biztosít –, úgy, hogy a felhasználás feltételrendszere az Európai Unió támogatási rendszerével konform. A tervben biztosított pénz nem egyedül áll valamely fejlesztés rendelkezésére, hanem társakat rendel maga mellé, azaz a felhasználóknak saját erőt is kell biztosítani az adott feladatok megoldásához.
Mint mondta, előnyös, ha kistérségek, régiók, vagy több önkormányzat összefogva próbál a terv segítségével fejlesztéseket megvalósítani. Fontos követelmény az, hogy ezeket a pénzeket addicionálisan használják fel, vagyis más területekkel, más programokkal kapcsolódva sokkal hatékonyabb lehet az adott projekt megvalósítása. A helyettes államtitkár ezt követően a Széchenyi-terv hét fő blokkjáról szólt, s ezek közül is elsőként kiemelten a vállalkozás-erősítésről. Ennek a blokknak a célja, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat meg kell erősíteni ahhoz, hogy mint beszállítók is fel tudják venni a versenyt, egyrészt azokkal a multinacionális cégekkel, akik már itt vannak Magyarországon. Másrészt a csatlakozásig meg kell erősödniük az említett vállalkozásoknak, hogy európai szinten is megőrizhessék versenyképességüket. Szólt a fejlesztés és az innováció-növelés támogatásáról, amelyre 2001-ben 19 milliárd forint áll a tervben rendelkezésre, 2002-ben pedig 37 milliárdot lehet erre a célra felhasználni. Érintette az információs forradalmat, a regionális gazdaságépítést, az autópálya építést, a lakásprogramot, majd ugyancsak részletesen szólt a térségünket leginkább érintő turizmusfejlesztési lehetőségekről. Mint mondta, hazánk rendkívüli értékekkel megáldott ország, s hogy ezeket a szépségeket megmutathassuk a hozzánk látogató turistáknak is, ezen a vidéken számos, a szezon meghosszabbítását lehetővé tévő projektet kell készíteni, s lehetőleg az egész térség összefogásával. Hazánkban 250 ezer fő dolgozik az idegenforgalom területén, s 2000-ben – a végleges számokig – várhatóan 3,5 milliárd euró bevétele van az ágazatnak. Ebből 2,5 milliárd a nettó hozam, ami azt jelenti, hogy amíg 3,5 milliárdot hozott a tevékenység, addig a magyarok külföldi utazásai 1 millió euróba kerültek.
Dr. Mohos András tájékoztatásul elmondta, hogy a turizmusfejlesztésen belül 7 fő csoportot határoz meg a Széchenyi-terv, úgy mint a gyógy- és termálturizmus, a konferenciaturizmus, a tematikus parkok, a kastély és várturisztika, a turisztikai információs rendszerek, az egyéb minőségi turisztikai termékek és a lovasturizmus. A 7 fő csoport köré még 19 részprogramot csoportosított a Gazdasági Minisztérium. Ez a térség akár mind a hét fő csoport kritériumainak megfelel, s megfelelő összefogással a támogatás igénybevételével nagy lépést tehet az idegenforgalom fellendítéséért, a kínálat bővítéséért.
Bubla Zoltán az önkormányzatok és a vállalkozások intenzív párbeszédének, a társadalom széles körű bevonásának szükségességéről szólt, majd Perlaki Jenő országgyűlési képviselőnek adta át a szót. A Fideszes képviselő egyebek mellett arról is szólt, hogy ma tudásorientált társadalomban élünk, ami azt jelenti, hogy az első szakképesítést követően újabb és újabb képesítéseket kell szerezzünk, hogy követni tudjuk a társadalmi és az informatikai fejlődést. Ezt követően arról szólt, hogy egy országos kampányt kellene indítani az esztétikai környezetszennyezés ellen, mert az átgondolatlan műszaki engedélyezések, a rossz beépítések rendkívül hosszú időre konzerválják a

nyomasztó városképi állapotokat. Éppen ezért nem csak tájépítőket kell bevonni ebbe a munkába, hanem valódi képzőművészeket is, hiszen az így hozzáadott érték nem csak az itt élők számára, de az ide érkező vendégek számára is adhat olyan pluszt, ami meghatározó lehet esztétikai szempontokból is, úgy a közterületeken, mint más épített környezetben.
Horváth Tihamér szólt arról a műhelymunkáról, amely a közelmúltban kezdődött éppen a Széchenyi-terv kínálta lehetőségek alapján. A vállalkozói klub a belföldi turizmust gerjesztő akció kezdeményezőjeként megkereste a térség polgármestereit, s a párbeszédre meghívta a szállásadókat, a vendéglátásban érintetteket, hogy egy lehetséges összefogással alakítsanak ki olyan programkínálatot a külföldi és a belföldi turisták számára, amely a szezonon innen és túl is vonzóvá teheti a Balatonnak ezt a térségét. Mint mondta, a sajátságos körülmények miatt nálunk a szállásadók és a multi szállodák között óriási űr tátong. Amíg külföldön 650 dollárt költ el egy turista, addig Magyarországon csupán ennek egyharmadát, nem is szólva százalékos arányokban a belföldi turizmusról. A turizmusban résztvevő kis szereplők összefogása a legfontosabb, hiszen a hihetetlenül magas marketing-költségeket csak úgy lehet előteremteni, ha egy gazdasági társaságba tömörülnek a gazdaság szereplői a szélesebb rétegeket képviselő önkormányzatokkal. Így közösen van arra mód, hogy a Széchenyi-terv kínálta pályázati lehetőségeket kihasználva megteremtődjön a fedezet az alapvető marketing-költségekre, majd ezt az egységet egy csomagba gyűjtve, a megfelelő kedvezményeket csokorba kötő lehetőséggel léphetne ki az idegenforgalmi piacra. A Széchenyi-terv ma egy olyan lehetőség, amelybe személy szerint mindenki belegondolhatja a jövőképét, s a személyes jövőkép egyben egy társadalmi jövőkép is. A belföldi turizmus fejlesztéséért is rendkívül fontos a lehetőségnek az összefogáson alapuló kihasználása, mert ez a megvalósuló összefogás folyamatosan tovább fejleszthető, s nagyban meghatározza a térség jövőképét.
Dr. Szabó Imre a jövőkép fontosságáról szólt, amelyet az elmúlt időszakban már a vállalkozókkal való összefogásnak köszönhetően sikerült megalapozni. Mint mondta, Keszthelynek nem a saját nimbuszára, hanem az összefogásban rá háruló feladatokra kell koncentrálnia, hiszen a térség gazdasági élete nem meghatározó, s csak a turizmus fejlesztése az, amely a jövőt jelentheti az egész régió számára. Szalóky Jenő a kistérségi társulás eddigi tevékenységéről adott számot, szólt a hitről, amely a kitűzött célok elérését segítette, s szólt a társulás mára felfejlesztett irodájáról, amely a vállalkozói klubnak is köszönhetően a térség egészéről olyan informatikai adatbázissal rendelkezik, amely komoly alapot jelent a jövő marketing-tevékenységéhez is.

Gerjeszteni a belföldi turizmust

A térség gazdasági szereplőinek véleménye szerint elengedhetetlenül fontos, hogy a zalai Balaton-part idegenforgalmi kínálatát bővítsék, mégpedig úgy, hogy egyúttal a szezon eléggé szűk nyári időszakán kívül az elő- és utószezonban is megfelelő programokkal tegyék vonzóvá a térséget a hazai és a külföldi vendégek számára.
A Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja az érintett települések polgármestereit és az idegenforgalomban érintett szakembereket hívta meg, hogy a térség gazdasági fellendítéséért közös összefogással próbáljanak lépni. Horváth Tihamér felvezető gondolataiban elmondta, hogy a régióban átvitt értelemben is mindenki a turizmusból él, s ez a felmérések szerint az évente itt megforduló mintegy 300–350 ezer vendégnek köszönhető. A határozott elképzelések és számítások szerint ezt a számot közel 100 ezerrel lehetne növelni, ami 3,5 milliárd forint gazdasági növekedést eredményezne. Mindehhez egy példaértékű összefogásra lenne szükség csupán, amelyben az önkormányzatok éppúgy részt vennének, mint a vendéglátásban közvetlenül érintett cégek és szervezetek. A megfelelő marketingmunkához kell biztosítania a résztvevőknek az önrészt, amelyhez a Széchenyi-tervben rejlő támogatási lehetőségek is elnyerhetőek. Elhangzott vélemények szerint a fenntartható fejlődés érdekében a versenyképességet kell biztosítani, s ehhez elengedhetetlen a turisztikai infrastruktúra fejlesztése. Hazánkban a külföldi turisták csak mintegy 1/3-át költik az európai szinthez viszonyítva, s ezt csak a megfelelő programok összehangolásával és a kínálat bővítésével lehet közelíteni. Az érintettek – néhány részletkérdés kivételével – egyetértettek abban, hogy ezt a példaértékű régiós összefogást a térség gazdaságának fellendítése érdekében meg kell valósítani. Jelenleg már a megalakult 4 munkacsoportban folyik az előkészítő munka.

Gyakorlatilag tönkre ment az az autó, s a javítására nem volt meg a kellő anyagi fedezet. 1987-től számolja igazából a jelenlegi pályája kezdetét. Azokra az időkre úgy emlékszik vissza, hogy több építőanyaggal foglalkozó cégnek végzett szállításokat, és azt tapasztalta, hogy nem értékesítés folyt, hanem elosztás. Ez adta az ötletet a profilváltáshoz, s 1990-ben kezdte meg – ahogy mondja: kezdetleges formában – az építőanyag értékesítést. Az első telephely a Kinizsi utcában volt, majd a forgalom növekedése már zavarólag hatott a szomszédokra, így a Semmelweis utcai telephely volt a következő állomás. Az utca burkolatának elkészítésekor kényszerhelyzet hozta, hogy ismét váltani kellett, hiszen a burkolatra 3 tonna teherbírású teherautóval tilossá vált a behajtás. A jelenlegi telephelyen 1995 óta dolgozik a cég, s a vásárláskor még úgymond pusztaságnak tekinthető terület ma egyre szépül, s infrastrukturálisan is kiépült, az itt lévő cégek saját erejéből.
– Szülői segítséggel sikerült megoldanom 1987-ben a gondjaimat, s erre az időszakra a mai napig úgy emlékszem, mint amelyik a mai napig meghatározza a vállalkozói szemléletemet – mondja Trombitás Zoltán. – Többen a szememre vetik, hogy átestem a ló másik oldalára, mert a cég nyereségét azóta is visszaforgatom, s gyakorlatilag a mai napig sincs magánvagyonom. Addig, amíg ez a vállalkozás, a Trombitás Kft. Építőanyag Kereskedés nem úgy néz ki, amilyennek én szeretném látni, addig ez a helyzet nem is fog változni. Az a fiatalkori tapasztalat azóta is óvatosságra int, s ez a vásárlókkal való kapcsolatra is kihat. Az üzleti életben még számos nagy cégnél nem elsőrendű kérdés a fizetési morál, ami ma már egyre keményebben határozza meg a hazai vállalkozások létét. Amit tőlünk elvárnak, azt szeretnénk mi is elvárni más cégektől és vállalkozásoktól is.
Időközben Sümegen is nyitott a cég egy telephelyet, amely azonban a térség felvevőképessége miatt jóval kisebb, de a jóval szerényebb igényeknek is maximálisan eleget tesz. A Trombitás Kft. ma mintegy 20 főt foglalkoztat, s ebben a létszámban az adminisztratív munkakörben dolgozók is beleértendők.
– Arra büszke vagyok, hogy ritkán cserélődnek a munkatársaim. Ha változik a létszám, az csak azért fordul elő, mert valamelyik dolgozónkat rajtakapjuk valamilyen turpisságon. Ez ritka eset, a létszám 80 százaléka évek óta stabil, szeretnek itt dolgozni, s elégedettek. Nálunk nem okozott gondot a minimálbér bevezetése sem.
Trombitás Zoltán Kecskeméten született, édesanyja alföldi, édesapja dunántúli, így költözött a család először Bazsiba, majd később Hévízre. Ma is hévízi polgár, de a vállalkozása teljes egészében Keszthelyhez köti, s a cég is Keszthelyre van bejelentve. Mint mondja, szüksége van a városnak az adófizetőkre, s ellentétben azokkal, akik igyekszenek kibújni e kötelezettségük alól, természetesnek tartja, hogy vannak fizetési kötelezettségei, hiszen az általa elvárható szolgáltatások is csak a befizetett adók függvényében érhetik el a megfelelő színvonalat. Tagja a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubjának, sokat nyújt számára ennek a közösségnek a légköre, de a „sorkatonák” közé sorolja magát, ezzel együtt magáénak vallja a klub célkitűzéseit, s ezért teszi is a maga dolgát.

Családias mulatság

A KTVK tagjai családtagjaik és a meghívott vendégek körében a Pál Kft. közelmúltban felavatott rendezvénytermében köszöntötték a 2001-es esztendőt. A műsorban felléptek a Hévíz SK és a Gála Táncklub tagjai (képünkön) is. Újévi köszöntőt Szabó Kálmán, a klub elnöke és Horváth Tihamér mondott, majd hajnalig tartott a rendkívül családias jellegű szilveszteri mulatság.