A betegek ragaszkodnak Hévízhez
Orvos-szakmai kérdésekről – dr. Horváth Annával és dr. Békefi Ferenccel
|
A betegek ragaszkodnak Hévízhez
Minden év elején összegezik a főorvosok az elmúlt év munkáját, következtetéseket vonnak le, és ezek alapján dolgozzák ki a jövő terveit. Az egészségügyi kormányzat koncepciójában a népegészségügy szerepe felértékelődött, előtérbe került és fontos követelménnyé vált a lakosság egészségügyi állapotának, megbetegedési viszonyainak, életminőségének intenzívebb tanulmányozása és az ellátás minőségének minél jobb megismerése. A hévízi gyógyfürdőkórház szakorvosai azt tapasztalják, – talán a népesség elöregedése is az okok között van – hogy egyre több reumás beteg keresi fel az intézetet és veszi igénybe a szolgáltatásokat. |
A kórház orvos-szakmai munkájáról, a 2000-es év tapasztalatairól és az idei év feladatairól beszélgettünk dr. Horváth Anna orvos-igazgatóval és dr. Békefi Ferenccel, a C osztály főorvosával, a felvételi bizottság elnökével.
– Intézetünk betegellátásában évek óta 348 ágyon tudjuk fogadni a beutaltakat, a gyógyulni kívánókat. Ebből 54 úgynevezett „aktív” és 185 „krónikus” ágyunk van, míg 109 ágyat hasznosítunk részleges, illetve teljes térítéssel – mondta dr. Horváth Anna.
– Az elmúlt évben összesen 1352 beteget kezeltünk aktív reumatológiai ágyon.
– Mit jelent ez a fogalom?
– Bár a reumatológia betegségek krónikus megbetegedések, bizonyos esetekben előfordulhat, hogy sürgős segítségre van szüksége a mozgásszervi betegségben szenvedőnek. Lehet az egy fellobbant gyulladásos izületi megbetegedés, vagy a jól ismert isiász. Ilyenkor az illető nem tud hónapokat várni, gyorsabban van szüksége segítségre. Így kerülhet sor az „aktív” ágyra való felvételére. Sürgős esetben a háziorvosok is kérhetik a felvételt. A krónikus szanatóriumi ágyakra a felvétel az egész ország területéről történik előjegyzés alapján – folytatta az orvos-igazgató. – 6052 beteget gyógyítottunk ezeken a helyeken, az átlagos ápolási idő 13,4 nap volt. A tavalyi évben 94 ezer 183 járóbeteg fordult meg nálunk.
Dr. Békefi Ferenc a beutalások rendjéről szólt. Összehasonlító adatokkal bizonyította, mennyire közkedvelt hazánkban a hévízi kórház.– 1999-ben 6 ezer 500 beutaló érkezett hozzánk. 2000-ben 8 ezer, míg az idei év első másfél hónapjában már 1400 beutalót küldtek ide. Ha ezt beszorzom nyolccal, akkor ez év végére 11 ezer beutaló várható. Miért e növekedés? Elsősorban azért, mert egyre többen utalhatnak be és akik már egyszer voltak nálunk, szeretnének visszajönni. Valamikor a 90-es évek elején 348 ágyon tudtunk fogadni betegeket, manapság az a bizonyos 185 ágy igazán nem elégíti ki az igényeket.
– De csak ennyit finanszíroz a tb...
– Igen. Nagyon sok kérelmet el kell utasítanunk, a kétharmadát
biztosan.
– Kiket utalhatnak be a gyógyfürdőkórházba?
– A törvény szerint négy olyan pont van, ami alapján idekerülnek a betegek. Ezek: a posttraumás (sérülés után kialakuló) állapotok, az eseményt követően egy alkalommal egy éven belül, aztán a neurológiai megbetegedések következtében kialakult, véglegesnek tekinthető állapotban lévők az eseményt követően szintén egy éven belül jöhetnek. A
nagyízületi endoprotézis illetve gerincműtéteket követően három hónapon belül, de sok-izületi idült gyulladásos vagy degeneratív betegségben szenvedők is beutaltak lehetnek fél éven belül. Az esetek 80 százalékát ez az akut állapotromlás miatti beutalás teszi ki, sajnos közülük kell a legtöbbet elutasítanunk.
– Kik azok, akik mindenképpen bekerülnek az intézetbe?
– Két betegségcsoportban: a sokizületi gyulladásban és a gerincmerevedésben szenvedőket soha nem utasítjuk el. A műtött betegek közül a zalaiak elsőbbséget élveznek.
– Van olyan, aki évek óta nem tud bekerülni valamelyik osztályra?
– Sajnos, vannak ilyenek. Éppen ezért nagyon hálátlan feladata van a négytagú felvételi bizottságnak. Olyan azonban nem fordul elő, hogy a beutaló formai hibája miatt elutasítanánk valakit, akinek szüksége van a kórházi kezelésre. A beutaló tartalmi vonatkozásait veszszük figyelembe. A beteget a felvételről való döntésnél nem látjuk, csupán a beutalóban foglalt indoklást ismerjük. Általában három hétig van a beteg a krónikus ágyon.
Dr. Horváth Anna elmondta, a kórházban megfordultak 60 százaléka nő, 40 százaléka pedig férfi. A súlyos mozgásszervi, mozgáskorlátozottsággal rendelkező degeneratív gerinc és izületi betegségben szenvedők aránya 80 százalék. Az igények alapján háromszor ennyi ágyra lenne szükség, állítják.
– A betegek egy része ambulánsan is kezelhető lenne, ez sajnos a nagy távolság miatt nem megoldható. Hévíz egyedülálló a gyógyvíz összetételét, terápiás eredményeit tekintve az országban. A betegek ragaszkodnak hozzánk. Itt szeretnék kezeltetni magukat és bizony problémát okoz, ha valakit azzal utasítunk el, hogy a lakóhelyéhez közel eső fürdőhelyet próbálja felkeresni az ambuláns kezelés
miatt.
– Ez a 22-es csapdája – vette át a szót Békefi doktor. – Mert a beteg még csak vállalkozna arra, hogy járóbetegként jön a hévízi kórházba, de a más megyéből hozzánk érkezőknek a tb. nem finanszírozza az útiköltségét. Az útiköltséget csak a lakóhelyhez legközelebb eső fizikoterápiás helyre fizeti a társadalombiztosítás.
– Mit jelent a részleges térítés?
– Nagyon fontos tudni, hogy ez csak a téli időszakra vonatkozik, novembertől március elsejéig. A betegnek naponta 3 ezer 450 forintot kell fizetnie, ez tulajdonképpen önköltséges hotelszolgáltatást jelent. Egyébként maximálisan kihasználják. Egyre több azoknak a száma, akik ezt megengedhetik maguknak. Vannak olyan idős emberek, akiket a gyerekei „fizetnek” be. A szakrendeléseken több tízezren jelentek meg az elmúlt évben is. Ezek a betegek kúra formájában vették igénybe a szolgáltatásokat. Háziorvosi beutalóval érkeztek, szakorvosi vizsgálat után vették igénybe a kúraszolgáltatásokat.
– Egy kúra maximum 15 kezelésből állhat – mondta dr. Horváth Anna. – Az elmúlt évekhez képest változás történt 2000-ben. Korábban évente egyszer, ma már mindenki kétszer jogosult járóbetegként kúraszolgáltatásra, amely 4-5 féle kezelésből áll, ez függ a betegség jellegétől, a beteg állapotától. Az OEP csak a kúraszerűen alkalmazott fürdőszolgáltatást finanszírozza.
– Miért ragaszkodnak Hévízhez a betegek?
– Mint említettem elsősorban azért, mert egyedülálló a természetes, melegvizes tavával és az itt alkalmazott komplex fizikoterápiájával. Természetesen nagyon fontos az orvos-szakmai munka minősége is. Szükséges a betegekhez a kellő empátia a tudás mellett a jó szakmai felkészülés. Igyekszünk a szakmát jól csinálni – mondta az orvos-igazgató.
– Mely kórházakkal vannak kapcsolatban?
– A zalaegerszegi kórházzal a 90-es évek eleje óta állunk kapcsolatban. Az ortopédiáról például havonta 8 beteg jön „fix ágyra”. A szombathelyi kórház és a pécsi is fogadja betegeinket,
e két helyre küldjük őket idegsebészeti szakvizsgálatra. A laborvizsgálatok száma is évről évre növekszik – folytatta – nem csak az osztályos betegek tekintetében. Ha valakin valami „gyanúsat” érzünk, kivizsgálásra küldjük. Így korrekt és etikus. Egyedül az immunszerológiai vizsgálat egy részét nem tudjuk elvégezni és bizonyos bakteorológiai vizsgálatot. Ezeket Zalaegerszegen végeztetjük el. Az MR és a CT vizsgálatokat is a megyei kórház diagnosztikai központjában csinálják.
– Milyen terveik vannak az idei évre? Mit szeretnének megvalósítani?
– Jó lenne, ha több ággyal várhatnánk a betegeket és kevesebbet kellene elutasítani, de tudom ez egyelőre nem megvalósítható álom – mondta dr. Békefi
Ferenc.
– Egyre jobb szakmai munkát szeretnénk végezni, fontos a szakorvosok továbbképzése. Felmerült az orvosi könyvtár átépítése, egy olvasóterem kialakítása. Az idei év tervei között szerepel a B osztály felújítása, amit már nagyon várnak. Mi olyan kórház vagyunk, ahová a beteg jönni akar, nem pedig viszik. És örül, ha jöhet. Szeretnénk minél több beteget gyógyultan hazabocsátani – fogalmazott dr. Horváth Anna.
Ilyennek láttam a kórházat„Mindent a betegellátásért” címmel jelent meg egy írás a Hévíz, Keszthely és Vidéke 2001. jan. 25-i számában. Megfogott a cím! Jómagam 2000. december 18-tól 2001. január 15-ig voltam a hévízi kórház betege. Gerincsérv műtét után kerültem Hévízre utókezelésre. A közel négy hét alatt szerzett tapasztalatok alapján, a beteg szemével nézve, én ilyennek láttam a kórházban eltöltött időt: Nemesbüki Andrásné |