A betegek ragaszkodnak Hévízhez

Ilyennek láttam a kórházat


Orvos-szakmai kérdésekről – dr. Horváth Annával és dr. Békefi Ferenccel

Dr. Horváth Anna

Dr. Békefi Ferenc

A betegek ragaszkodnak Hévízhez

Minden év elején összegezik a főorvosok az elmúlt év munkáját, következtetéseket vonnak le, és ezek alapján dolgozzák ki a jövő terveit. Az egészségügyi kormányzat koncepciójában a népegészségügy szerepe felértékelődött, előtérbe került és fontos követelménnyé vált a lakosság egészségügyi állapotának, megbetegedési viszonyainak, életminőségének intenzívebb tanulmányozása és az ellátás minőségének minél jobb megismerése. A hévízi gyógyfürdőkórház szakorvosai azt tapasztalják, – talán a népesség elöregedése is az okok között van – hogy egyre több reumás beteg keresi fel az intézetet és veszi igénybe a szolgáltatásokat.

A szakrendelésen Horváth főorvossal.A kórház orvos-szakmai munkájáról, a 2000-es év tapasztalatairól és az idei év feladatairól beszélgettünk dr. Horváth Anna orvos-igazgatóval és dr. Békefi Ferenccel, a C osztály főorvosával, a felvételi bizottság elnökével.
– Intézetünk betegellátásában évek óta 348 ágyon tudjuk fogadni a beutaltakat, a gyógyulni kívánókat. Ebből 54 úgynevezett „aktív” és 185 „krónikus” ágyunk van, míg 109 ágyat hasznosítunk részleges, illetve teljes térítéssel – mondta dr. Horváth Anna. – Az elmúlt évben összesen 1352 beteget kezeltünk aktív reumatológiai ágyon.
– Mit jelent ez a fogalom?
– Bár a reumatológia betegségek krónikus megbetegedések, bizonyos esetekben előfordulhat, hogy sürgős segítségre van szüksége a mozgásszervi betegségben szenvedőnek. Lehet az egy fellobbant gyulladásos izületi megbetegedés, vagy a jól ismert isiász. Ilyenkor az illető nem tud hónapokat várni, gyorsabban van szüksége segítségre. Így kerülhet sor az „aktív” ágyra való felvételére. Sürgős esetben a háziorvosok is kérhetik a felvételt. A krónikus szanatóriumi ágyakra a felvétel az egész ország területéről történik előjegyzés alapján – folytatta az orvos-igazgató. – 6052 beteget gyógyítottunk ezeken a helyeken, az átlagos ápolási idő 13,4 nap volt. A tavalyi évben 94 ezer 183 járóbeteg fordult meg nálunk.
Dr. Békefi Ferenc a beutalások rendjéről szólt. Összehasonlító adatokkal bizonyította, mennyire közkedvelt hazánkban a hévízi kórház.– 1999-ben 6 ezer 500 beutaló érkezett hozzánk. 2000-ben 8 ezer, míg az idei év első másfél hónapjában már 1400 beutalót küldtek ide. Ha ezt beszorzom nyolccal, akkor ez év végére 11 ezer beutaló várható. Miért e növekedés? Elsősorban azért, mert egyre többen utalhatnak be és akik már egyszer voltak nálunk, szeretnének visszajönni. Valamikor a 90-es évek elején 348 ágyon tudtunk fogadni betegeket, manapság az a bizonyos 185 ágy igazán nem elégíti ki az igényeket.
– De csak ennyit finanszíroz a tb...Mikrohullám segítségével.
– Igen. Nagyon sok kérelmet el kell utasítanunk, a kétharmadát biztosan.
– Kiket utalhatnak be a gyógyfürdőkórházba?
– A törvény szerint négy olyan pont van, ami alapján idekerülnek a betegek. Ezek: a posttraumás (sérülés után kialakuló) állapotok, az eseményt követően egy alkalommal egy éven belül, aztán a neurológiai megbetegedések következtében kialakult, véglegesnek tekinthető állapotban lévők az eseményt követően szintén egy éven belül jöhetnek. A nagyízületi endoprotézis illetve gerincműtéteket követően három hónapon belül, de sok-izületi idült gyulladásos vagy degeneratív betegségben szenvedők is beutaltak lehetnek fél éven belül. Az esetek 80 százalékát ez az akut állapotromlás miatti beutalás teszi ki, sajnos közülük kell a legtöbbet elutasítanunk.
– Kik azok, akik mindenképpen bekerülnek az intézetbe?
– Két betegségcsoportban: a sokizületi gyulladásban és a gerincmerevedésben szenvedőket soha nem utasítjuk el. A műtött betegek közül a zalaiak elsőbbséget élveznek.
– Van olyan, aki évek óta nem tud bekerülni valamelyik osztályra?
– Sajnos, vannak ilyenek. Éppen ezért nagyon hálátlan feladata van a négytagú felvételi bizottságnak. Olyan azonban nem fordul elő, hogy a beutaló formai hibája miatt elutasítanánk valakit, akinek szüksége van a kórházi kezelésre. A beutaló tartalmi vonatkozásait veszszük figyelembe. A beteget a felvételről való döntésnél nem látjuk, csupán a beutalóban foglalt indoklást ismerjük. Általában három hétig van a beteg a krónikus ágyon.
Dr. Horváth Anna elmondta, a kórházban megfordultak 60 százaléka nő, 40 százaléka pedig férfi. A súlyos mozgásszervi, mozgáskorlátozottsággal rendelkező degeneratív gerinc és izületi betegségben szenvedők aránya 80 százalék. Az igények alapján háromszor ennyi ágyra lenne szükség, állítják.
Ultrahangos kezelés.– A betegek egy része ambulánsan is kezelhető lenne, ez sajnos a nagy távolság miatt nem megoldható. Hévíz egyedülálló a gyógyvíz összetételét, terápiás eredményeit tekintve az országban. A betegek ragaszkodnak hozzánk. Itt szeretnék kezeltetni magukat és bizony problémát okoz, ha valakit azzal utasítunk el, hogy a lakóhelyéhez közel eső fürdőhelyet próbálja felkeresni az ambuláns kezelés miatt.
– Ez a 22-es csapdája – vette át a szót Békefi doktor. – Mert a beteg még csak vállalkozna arra, hogy járóbetegként jön a hévízi kórházba, de a más megyéből hozzánk érkezőknek a tb. nem finanszírozza az útiköltségét. Az útiköltséget csak a lakóhelyhez legközelebb eső fizikoterápiás helyre fizeti a társadalombiztosítás.
– Mit jelent a részleges térítés?
– Nagyon fontos tudni, hogy ez csak a téli időszakra vonatkozik, novembertől március elsejéig. A betegnek naponta 3 ezer 450 forintot kell fizetnie, ez tulajdonképpen önköltséges hotelszolgáltatást jelent. Egyébként maximálisan kihasználják. Egyre több azoknak a száma, akik ezt megengedhetik maguknak. Vannak olyan idős emberek, akiket a gyerekei „fizetnek” be. A szakrendeléseken több tízezren jelentek meg az elmúlt évben is. Ezek a betegek kúra formájában vették igénybe a szolgáltatásokat. Háziorvosi beutalóval érkeztek, szakorvosi vizsgálat után vették igénybe a kúraszolgáltatásokat.
– Egy kúra maximum 15 kezelésből állhat – mondta dr. Horváth Anna. – Az elmúlt évekhez képest változás történt 2000-ben. Korábban évente egyszer, ma már mindenki kétszer jogosult járóbetegként kúraszolgáltatásra, amely 4-5 féle kezelésből áll, ez függ a betegség jellegétől, a beteg állapotától. Az OEP csak a kúraszerűen alkalmazott fürdőszolgáltatást finanszírozza.
– Miért ragaszkodnak Hévízhez a betegek?Vákumos interferencia. A kezelés sokat segít.
– Mint említettem elsősorban azért, mert egyedülálló a természetes, melegvizes tavával és az itt alkalmazott komplex fizikoterápiájával. Természetesen nagyon fontos az orvos-szakmai munka minősége is. Szükséges a betegekhez a kellő empátia a tudás mellett a jó szakmai felkészülés. Igyekszünk a szakmát jól csinálni – mondta az orvos-igazgató.
– Mely kórházakkal vannak kapcsolatban?
– A zalaegerszegi kórházzal a 90-es évek eleje óta állunk kapcsolatban. Az ortopédiáról például havonta 8 beteg jön „fix ágyra”. A szombathelyi kórház és a pécsi is fogadja betegeinket,
e két helyre küldjük őket idegsebészeti szakvizsgálatra. A laborvizsgálatok száma is évről évre növekszik – folytatta – nem csak az osztályos betegek tekintetében. Ha valakin valami „gyanúsat” érzünk, kivizsgálásra küldjük. Így korrekt és etikus. Egyedül az immunszerológiai vizsgálat egy részét nem tudjuk elvégezni és bizonyos bakteorológiai vizsgálatot. Ezeket Zalaegerszegen végeztetjük el. Az MR és a CT vizsgálatokat is a megyei kórház diagnosztikai központjában csinálják.
– Milyen terveik vannak az idei évre? Mit szeretnének megvalósítani?
– Jó lenne, ha több ággyal várhatnánk a betegeket és kevesebbet kellene elutasítani, de tudom ez egyelőre nem megvalósítható álom – mondta dr. Békefi Ferenc.
– Egyre jobb szakmai munkát szeretnénk végezni, fontos a szakorvosok továbbképzése. Felmerült az orvosi könyvtár átépítése, egy olvasóterem kialakítása. Az idei év tervei között szerepel a B osztály felújítása, amit már nagyon várnak. Mi olyan kórház vagyunk, ahová a beteg jönni akar, nem pedig viszik. És örül, ha jöhet. Szeretnénk minél több beteget gyógyultan hazabocsátani – fogalmazott dr. Horváth Anna. 

vissza az elejére


Ilyennek láttam a kórházat

Ilyennek láttam a kórházat„Mindent a betegellátásért” címmel jelent meg egy írás a Hévíz, Keszthely és Vidéke 2001. jan. 25-i számában. Megfogott a cím! Jómagam 2000. december 18-tól 2001. január 15-ig voltam a hévízi kórház betege. Gerincsérv műtét után kerültem Hévízre utókezelésre. A közel négy hét alatt szerzett tapasztalatok alapján, a beteg szemével nézve, én ilyennek láttam a kórházban eltöltött időt:
A felvételi irodában figyelmes, udvarias útbaigazítás után kerültem a kezelőorvosomhoz. Dr. Mózes Magdolna főorvosasszony barátságosan üdvözölt, kikérdezte a panaszaimat, alaposan megvizsgált. Ezután került sor a javasolt kezelések kiírására. Több szakvizsgálatot is elrendelt és közölte, hogy őt bármikor megkereshetem, ha valami gondom adódik, de a vizitek alkalmával úgy is találkozunk és megoldhatjuk a felmerülő problémákat. Ezután a nővérke segítségével elfoglalhattam a kétágyas szobát, ami négy hétig az otthonomat képezte. Mindvégig jól éreztem magam itt, a szobatársammal együtt, akivel jól megértettük egymást.
Másnap elkezdődött a szakvizsgálat és a kezelés. Első alkalommal voltam ebben a szép kórházban, minden új, ismeretlen és szokatlan volt. Nagyon hamar megbarátkoztam mindennel és mindenkivel. A nővérek mindig velünk voltak, bármilyen kéréssel felkereshettük őket, segítettek nekünk. Vért vettek, útba igazítottak, ha valamit nem tudtunk. Az ő jelenlétük biztonságot adott. Ők látták el a fekvőbetegeket is. Kedvesek és segítőkészek voltak.
A kezelések alatt tapasztaltam, hogy az ott dolgozók értik és szeretik a munkájukat. A beteg esetleges kívánságait figyelembe veszik, természetesen ha az nem ütközik az orvos által előírtakkal. Udvariasak, segítőkészek. A víz alatti masszázs (tangentor) lépcsőin felsegítik az idős beteget, türelmesek, pedig percnyi pontos időre dolgoznak. Az egyéni tornán ha nehezebb a gyakorlat a gyógytornász készségesen segít, minden gyakorlat elvégezhető és könnyebbé válik a biztatással, segítséggel. A fizikoterápiás kezelésen Márika és Melinda összehangolt, pontos, szép munkáját figyelhettem meg. Nagyon hasznos kezelésben részesítettek és gyakran „felvillanyozódva” és jó hangulatban töltöttem el az időt az ő kedves társaságukban. A betegség könnyebb elviseléséhez nagyban hozzájárult Körmöczi Péter gyógymasszőr. Az ő keze alatt megszűnik a fájdalom, felfrissül az egész szervezet. A tudása, a fiatalsága, az előzékenysége mindenképpen a gyógyulásunkat segíti, támogatja. Kellemes perceket töltöttem az elektromos kádban. Gyógyhatása elvitathatatlan. Az ott dolgozók nem hagyják magára a beteget, érdeklődnek, hogy megfelel-e az áramerősség, a víz hőfoka. Mindezt természetes kedvességgel, odafigyeléssel teszik. A medencefürdő zárja a kezelések sorát. A gyógyvíz önmagáért beszél.
A vizitek alkalmával az osztályvezető főorvos úr, dr. Békefi Ferenc hallgatta meg a panaszainkat, adott jó tanácsokat. Őt bármikor felkereshettük, ha a segítségére volt szükségünk. Nagyon sokat köszönhetek dr. Békefi Ferencnek és dr. Mózes Magdolnának. A négy hét alatt sokat javult az állapotom. Szívből köszönöm mindkettőjüknek.
Szólnom kell a nagyon szép, jól felszerelt étteremről, konyháról. Többféle diétát is készítettek a normál koszt mellett. Ízléses volt a tálalás, kitűnő a koszt. Az étel mindig friss, jóízű. A szakácsoknak dícséret jár a cseppet sem könnyű munkáért és köszönet a sok finom ételért. A felszolgálók kedvesek, gyorsan, ügyesen, pontosan végzik a feladatukat. A tisztaság mindenütt megtalálható ebben a kórházban. A takarítók reggel korán megkezdik a munkát, délutánig tevékenykednek, hogy szép és tiszta legyen minden.Kedves gesztus volt karácsony táján, hogy szép fenyőfákat állítottak a kórház folyosóira, a legeldugottabb sarkokba is, hogy az a beteg is érezze az ünnep hangulatát, aki nem tudott karácsonyra hazamenni.
Nagyon kellemes, hasznos négy hetet tölthettem el a hévízi kórházban, ahol „mindent a betegellátásért” mondat alatt végzik az ott dolgozók ezt a szép és felelősségteljes, de cseppet sem jól fizetett munkát.

Nemesbüki Andrásné

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online