Keszthely vendége volt Habsburg Ottó

Tanulságok a múltról

Visszavonták a fellebbezést

Polgármesterek randevúja


A fiatalokért alakítjuk a jövőt

Keszthely vendége volt Habsburg Ottó

A Páneurópai Unió elnöke, az Európa Parlament tagja, dr. Habsburg Ottó dr. Szabó Imre polgármester meghívására látogatott el Keszthelyre.

Habsburg Ottó a Helikon Kastélymúzeumban.A vendéget a Városházán fogadta a polgármester és Kenesei Zoltán alpolgármester, majd ezt követően dr. Habsburg Ottó a Helikon Kastélymúzeumba látogatott, ahol dr. Czoma László fogadta a vendégeket. A neves európai politikus a kastély tükörtermében tartott előadást az Európai Unióhoz való csatlakozás aktuális kérdéseiről. Az érdeklődésre jellemző volt, hogy a zsúfolásig megtelt terem mögötti átjáróban is számosan hallgatták az előadást.
Dr. Habsburg Ottó szólt az integrációs tárgyalások jó ütemű folyamatosságáról, s a még hátralévő tennivalókról. Mint mondta, a magyarság történelmi háttere jó alap a bizalomhoz, s különösen az 56-os események alapozták meg ezt a bizalmat. Előadásában különösen hangsúlyozta a hazai agrárium jövőbeni feladatvállalásainak jelentőségét, s szólt még a termelési ágak előtt álló feladatokról, az oktatás és különösen az idegen nyelvek ismeretének fontosságáról, valamint a nemzeti kultúra ápolásáról. „Nekünk itt van ez a gyönyörű Magyarország!” – mondta, s hangsúlyozta, hogy a mi korosztályunknak a fiatalokért, a fiataloknak pedig a saját jövőjükért kell optimizmussal előrenézni, ám úgy, hogy az eddigi tapasztalatokra épülve alakuljon a jövő. Az előadást követően nyílt lehetőségünk egy rövid beszélgetésre dr. Habsburg Ottóval.
– Elnök úr, Magyarország most ünnepli az államiságának millenniumát, tehát Európa egyik legrégebbi állama vagyunk. Most mégis mi várjuk azt, hogy a nálunk jóval fiatalabb államok soraik közé fogadjanak. Önnek mi a véleménye erről?
– Hát kérem, nekünk szükségünk van az Európai Unióra, s ezt most el lehet érni. Annak idején, amikor a belépésről volt szó, már évtizedekkel ezelőtt, nem tudtunk belépni, mert akkor itt párturalom volt. Akadtak országok, akik a tagságot kierőszakolták, mint például a görögök. Voltak olyan országok, mint például Ausztria, akik átadták a felvételi kérelmet, vártak a válaszra, s nem kaptak választ. Úgyhogy nekünk mindent meg kell tennünk, hogy kierőszakoljuk a tagságunkat. Ez nem presztízskérdés, hanem nemzeti érdek kérdése és biztonságérzet kérdése. Mert számomra az Európai Unió nem annyira gazdasági, mint inkább biztonsági egység, s mi egy veszélyes időszakban élünk.
– Mit kell tennünk a felkészülés időszakában?
– Főleg azt, amit mostanáig is tettünk, tehát jól vezetni a dolgokat. Ha engem kérdeznek, én azt mondom, hogy a külpolitikai aktivitást kell erősíteni, mert befelé már rendeztük a dolgainkat. A tárgyalások jól mentek, a technika jól megy, de vannak nehézségek abban, hogy bizonyos államokat mozgósítanunk kell, hogy segítsenek bennünket. Nézze, a helyzet a következő. A tagság kérdésében szükségünk van az Európa Parlament döntésére, de az egyes országok parlamentjeinek a döntésére is. Ezért lenne szükséges olyan országokat találni, amelyek mindjárt az Európa Parlament döntése után maguk is a befogadás mellett döntenek, s ezzel elindulhat ez a folyamat.
– Nekünk magyaroknak mit hozhat az unió, mennyiben lesz jobb a helyzetünk?
– Először is a biztonságot hozza nekünk. Ha bent vagyunk az Európai Unióban, biztonságba lehetünk, mert nem tudom, nem tudhatjuk, hogy mi történik Oroszországgal. Ezzel kapcsolatban én nagy nehézségeket látok, s az unió biztonságot nyújt. Ennek a biztonságnak lesznek a következményei gazdasági szempontból, mert, ha biztonság van, jönnek a jó befektetések is. Akkor sokkal több gazdasági lehetőség nyílik, és vannak más előnyök is, például az oktatás szempontjából, és ha ez elindul, akkor ez egy igazi nagy haladás lesz nálunk.
– Végül is ön melyik évet határozza meg a felvétel lehetséges időpontjául?
– Én a tegnapelőttöt mondanám, ha tőlem függne. Mindig amellett harcoltam, hogy 2002-ben megtörténjen a felvétel. Most a realitásokat figyelembe véve kell mondanom, hogy erre az időpontra nem jók a kilátásaink, de a legkésőbbi terminus 2004.

Cservenka György

vissza az elejére


A forradalom és szabadságharc 153. évfordulóján

Tanulságok a múltról

Már hagyományos, hogy Keszthelyen a Balatoni Múzeum lépcsőin emlékeznek meg az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc évfordulójáról. A világháborús emlékmű avatását követően vonult át a tömeg és a Magyar Honvédség tapolcai alakulatának díszegysége a múzeum elé, ahol a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekarának előadásában a Himnusz hangjaival vette kezdetét a megemlékezés.

A Georgikon Néptáncegyüttes Gyermekegyüttese „Kossuth emlékezete” címmel adott elő táncjátékot a múzeum előtti téren, a Tátorján Népzenei Együttes kíséretével. Dr. Szabó Imre polgármester köszöntötte ezt követően az ünneplő közönséget, s dr. Léber Mihály plébános szavait idézve szólt arról, hogy a harmadik évezred első, igazi nagy nemzeti ünnepére gyűlt össze e napon a magyarság. Mint mondta, a nemzeti ünnepeinket igazán bensőségesen csak közösen lehet ünnepelni. Külön köszöntötte a jelen lévő ifjúságot, mert – mint mondta – ők a letéteményesei a harmadik évezred első századában, s azt követően is annak, hogy ebben az országban március 15-ét a jövőben is méltóképpen, s együtt ünnepelhessük meg.
Boros Imre miniszter ünnepi beszédében felidézte a magyar szabadságmozgalmak emlékét. A 153 évvel ezelőtti eseményekről e szavakkal szólt: „Mi is volt akkor valójában a helyzet? Magyarország egy elvénhedt, tartalékaiból, lehetőségeiből már táplálkozni nem tudó abszolút monarchia ellen lázadt fel, annak érdekében, hogy az ország részére a fejlődést biztosítsa. Annak érdekében, hogy Európa más, a fejlődés útjára lépett népeinek útját kövesse. 
Annak érdekében, hogy mint a történelemben korábban is, újra és újra felzárkózzon. Igaz, az akkori monarchia elleni fellépés egyben idegen uralom elleni fellépést is jelentett, tehát a néplélek, a vezetők a célt dupla célként fogalmazták meg: egyrészt teret nyitni a magyar fejlődésnek, másrészt megszabadulni az idegen uralomtól. Ahogy az eseményekre visszaemlékezhetünk, mind a két cél elindult a megvalósulás útján. Törvényeket hoztak, amelyek teret nyitottak a fejlődésnek, a polgári fejlődésnek.”
A továbbiakban szólt arról, hogy ellentétben bizonyos állításokkal, a magyarok fellángolásai nem szalmalángok voltak, és pont március 15-e bizonyította, hogy a fellángolás mögött volt – és van – szellem, erő, akarat és szaktudás is. A szabadságharc tanulságairól és párhuzamairól szólva értékelte hazánk jelenlegi helyzetét, s mint mondta, népünk most először van igazán biztonságban, s ezt a biztonságot most népek sora garantálja katonai és politikai értelemben is.
Az ünnepi műsorban a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház Versmondó Köre, a Szendrey Júlia Általános Iskola kórusa, valamint a Georgikon Néptáncegyüttes és a Tátorján Népzenei Együttes lépett fel.
Az ünneplők ezt követően vonultak át a Szent Miklós temetőbe, ahol a honvédség tiszteletadása mellett elhelyezték az emlékezés koszorúit az 1848-as emlékműnél az önkormányzat, a pártok az intézmények és az egyesületek képviselői.

vissza az elejére


Visszavonták a fellebbezést
Előző lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy egy keszthelyi illetőségű cég tervezett karmacsi bányanyitásához Hévíz nem járul hozzá, azzal kapcsolatosan fellebbezést nyújtott be a környezetvédelmi hatóságokhoz.
Dr. Keserű Ákos, Hévíz jegyzője tájékoztatta lapunkat: a város önkormányzatának képviselő-testülete úgy döntött, hogy a fellebbezést visszavonja, és nem állja útját a keszthelyiek külszíni kitermelésének. A testület a kérdést megvizsgálva úgy látja: a külszíni bánya nem veszélyezteti a karsztvízszintet. A vállalkozó felajánlotta, hogy a város vezetése bármikor megtekintheti a monitoring rendszert, ezen kívül pedig ígéretet tett arra, hogy a kifejtett kő szállítása semmilyen körülmények között nem történik a városon keresztül. Az önkormányzat ezen felajánlásokat megnyugtatónak találta, így a további tiltakozásnak nem látta értelmét.

vissza az elejére


Polgármesterek randevúja

A város önkormányzatának vezetése március 22-én fél tíztől fogadja az érkező vendégeket. A program – melynek fővédnöke Pintér Sándor belügyminiszter – tíz órakor kezdődik az Illyés Gyula Általános Iskolában.

Az érkezéstől a fórumokig a jelenlévők megtekinthetik „A mi városunk” címet viselő karikatúra pályázatra beérkezett alkotásokat. A tíz órai megnyitón Pintér Sándor belügyminiszter és Vértes Árpád polgármester köszönti a vendégeket, majd a polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők pódiumbeszélgetésen vesznek részt a minisztériumok képviselőivel. A beszélgetést Pálffy István és Stahl Judit vezeti. Fél kettőkor adják át Melocco Miklós szobrászművész alkotásait Az Év Polgármestere, Az Év Alpolgármestere és Az Év Jegyzője számára. A délutáni órákban szabadidős programmal várják a meghívottakat, melyben fürdőzés, „várostúra” szerepel. Este hét órától kerül sor Hévíz város jótékonysági estjére az Illyés iskolában. A bálra meghívást kapott Zala megye minden önkormányzatának képviselője. Ezen az esten adják át „A mi városunk” karikatúra pályázat díjait is. A kitüntetéseket a zsűri nevében Selmeczi Tibor író, humorista nyújtja át.
A szakmai programok alatt a kísérők számára is tartalmas elfoglaltságot szervezett a város. Nekik a Szent Lélek templomot, a városházát, a Fontana Filmszínház állandó kiállításának anyagát, a Hévíz Galériát és a városi könyvtárat mutatják be. A kíséret a szabadidős programok során már természetesen csatlakozik a polgármesterekhez.

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online