Fókusz

Keszthelyen a közelmúltban tartott ülést a városi balesetmegelőzési bizottság. A résztvevők meghallgatták dr. Bertalan János alezredesnek, a VBB elnökének beszámolóját az elmúlt évi tevékenységről. A VBB ügyvezető elnökének, Kator László rendőr őrnagynak a jelentéséből kitűnik, hogy az összes balesetek száma 144 volt, ez nem változott az 1999-es évhez viszonyítva, kilencre nőtt a halálos balesetek, ugyanakkor jelentősen csökkent a súlyos sérüléses balesetek száma a térségben.

Némileg kevesebben estek áldozatul a balesetekben, s jelentősen csökkent a balesetet okozó ittas járművezetők száma is. Összességében az illetékességi területen lévő három városban a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma számottevően csak Keszthelyen emelkedett. A napok szerinti megoszlásban pénteki és szombati napokra tehető a legtöbb baleset, a hónapok szerinti megoszlásban pedig június áll az élen. Az összes balesetek egyharmada az idegenforgalommal is terhelt három nyári hónapra tehető. Az elmúlt évben hét alkalommal hajtott végre önállóan a rendőrség a diszkókban ellenőrzési akciót, s ez alkalmakkor a szórakozóhelyek környékét és az érkező és az induló autókat is ellenőrizték. Beszámoló hangzott el a pontrendszer bevezetésével kapcsolatban, s a bizottság áttekintette az idei év legfontosabb feladatait.
Az állampolgári jogokkal kapcsolatban elhangzott egyebek mellett, hogy ki kell alakítani a jogkövető magatartást a közlekedés résztvevőiben, mert csak így lehet tovább növelni – még a pontrendszer mellett is – a közlekedés biztonságát, s e mellett fontos, hogy az elbírálásnál se legyenek megkülönböztető kiskapuk. Elhangzott, hogy bár a VBB-nek csupán koordináló szerepe van a kitűzött programok végrehajtásában, sikerült megvalósítani azokat, s az ez évi feladatok végrehajtásában is hathatósan részt vesz a bizottság.
Továbbra is a megelőzésre kívánják a hangsúlyt fektetni, s ezért az eddiginél is hathatósabb propagandamunkát kívánnak kifejteni az iskolákkal és a szülőkkel karöltve. Mint elhangzott, sajnálatos, hogy a KRESZ-park felújítása elakadt, s nem hogy nem tölti be feladatát, de nem éppen esztétikus látvány a környezete sem. Ékes Géza, a Közútkezelő Kht. kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a terület 400 kilométeres úthálózatát mindössze 45 fő tartja karban, s nem várható az úthálózat bővítése ebben az évben. Mint mondta, mára az új utak készítése elsősorban politikai kérdéssé vált, s nem várható, hogy a térség néhány problémásnak tekinthető csomópontját átépítsék.
A hévízi elkerülő szakasz már túl van a tervezésen, s körültekintő vizsgálatok folynak – különösen a lápos területeken – a megvalósítás lehetőségéről. Peszmeg Ottó, a városüzemeltetési osztály munkatársa arról számolt be, hogy a város 100 kilométeres úthálózatának minősége nem jó, s a forgalomtechnikai lehetőségekkel próbálnak enyhíteni a gondokon, bár csodákat ezektől sem lehet várni. Jelenleg 1707 kialakított parkolóhely van Keszthelyen, ez számszerűleg elég, de fontos a minőség javítása. Szóba kerültek még a kerékpárutak, amelyeknek a belterületi szakaszai önkormányzati hatáskörbe tartoznak, ám a külterületi megvalósításra nincs pénze az érintett településeknek.

Rendhagyó testületi ülésen került sor a 2000. év legsikeresebb sportolóinak kitüntetésére. Dr Szabó Imre polgármester köszöntötte a képviselőket, résztvevőket és nem utolsó sorban azon hölgyeket és urakat, akikre méltán lehetnek büszkék Keszthely polgárai. Az ülésen két felnőtt és két utánpótlás sportoló vehetett át díjat.

„Keszthely város 2000. évi legjobb női sportolója” címet az idén Mórocz Ágnes vitorlázó, a Keszthelyi Yacht Club versenyzője nyerte el, aki a tavalyi évben minden versenyt megnyert.Ugyanezt a címet férfi kategóriában Ángyán József futócéllövő, a BEFAG Keszthelyi Erdész Lövészklub versenyzője mondhatta magáénak. Ő tavaly Sydneyben az olimpián 12. helyen végzett.
Az utánpótlás korosztályban a lányok közül Németh Ildikó atléta a „Keszthely Város Diáksport Egyesület” sportolója, a fiúk közül pedig Győrke Zsombor párbajtőröző, a Balaton Vívó Club versenyzője nyerte el e nemes címet. Németh Ildikó az országos Diákolimpián hármasugrásban I., távolugrásban II. helyet ért el. Győrke Zsombor 2000-ben a Serdülő Magyar Bajnokságon csapatban III., Újonc Magyar Bajnokságon egyéniben VII., csapatban I. helyen végzett. Lapunk Németh Ildikót és Győrke Zsombort, a kitüntetettek legfiatalabbjait kérdezte.
– Ildikó, hol és mikor kezdtél atlétizálni?
– Általános iskolában kezdtem sportolni, ahol főleg kézilabdáztam és mellette versenyszerűen ötpróbáztam, aztán 7-8. osztályban az egyéni számokban indultam leginkább 400-on. A Vajda János Gimnáziumban az ugróatlétákhoz kerültem.
– Köztudott, hogy az ugróatléták lehetnek sprinter, illetve ugró alkatúak. Te melyik vagy?
– A futásomat sokat kellett javítani technikailag, úgyhogy azt hiszem inkább, ugró.
– Milyen eredményeid vannak eddig?
– Tavaly a fedettpályás versenyeken 3. lettem, utána a szabadtéren először a Diákolimpián 1., az országoson hármasugrásban 1., távolugrásban 2. lettem. Addig végig nyertem a városi és megyei versenyeket. Aztán Nyíregyházán volt az egyesületi verseny, ahol mindkét számban 2. lettem. A muraszombati versenyen 100m-en indultam, ott 2. helyezett lettem. Mivel megnyertem a Diákolimpiát hármasugrásban Nyíregyházán pedig 2. lettem, ezért kijutottam a csehországi Olomoucba, ahol a 6. helyet sikerült megszereznem.
– Úgy tudom, most Pécsen tanulsz a testnevelés szakon. Ott is atletizálsz?
– Igen, át kellett igazolnom, s most a Pécsi Atlétikai Club versenyzője vagyok. Ez volt a feltétele annak, hogy az ottani edző foglalkozzon velem. Meg persze itthon is edzek, amikor kéthetente hazajövök.
– Mik a terveid a jövőre nézve?
– Májusban lesz a Főiskolai Bajnokság, ott szeretnék dobogóra kerülni, illetve a különböző versenyeken minél jobb eredményt elérni a felnőtt mezőnyben is. Tavaly a felnőtt szabadtéri ranglistán 7. lettem, szeretnék javítani azon a helyen. Gratulálok az eddigi eredményeidhez, további sok sikert és sérülés mentes sportolást kívánok neked.

* * *
– Gratulálok Zsombor. Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a vívással?
– 1995-ben kezdtem vívni egy iskolai hirdetés kapcsán először csak megszakításokkal, mert az éppen aktuális edző egy-egy szezon után elhagyta a csapatot. 1997-től a jelenlegi edző vezeti az edzéseket és azóta már én is rendszeresen vívok. Ez előtt egyébként nem sportoltam.
– Milyen érzés ilyen fiatalon az év legjobb sportolójának lenni?
– Természetesen nagyon jó, bár ebben benne van az edzőm Baksai József munkája.
– Mi a titka, hogy valaki az év sportolója legyen, illetve van-e egyáltalán valami különleges receptje ennek?
– Szerintem különleges recept nincs, sokat és rendszeresen kell edzeni, a versenyeken pedig a lehető legjobbat kell kihozni az embernek önmagából.
– Ugye jól sejtem, hogy a vívás szellemileg is igénybe veszi a szervezetet?
– Valóban, legalább annyira, mint fizikailag. Maximálisan ott kell lenni fejben is a mérkőzéseken, hiszen sokszor egyetlen találaton múlik a győzelem. Tudni kell az ellenfélnek szinte minden lehetséges lépését.
– Mik a terveid a közeljövőben?
– Ami a tanulást illeti, sikeres felvételi a Vajda János Gimnáziumba; sport szempontjából pedig a világbajnoki válogatottság, illetve a jövőre megrendezendő kadett világbajnokságra való kijutás.

Eladhatják a kollégiumot

Hévíz önkormányzata idei évi költségvetésében jóváhagyta a Bibó gimnázium számára új kollégium építését, és az első ütem megvalósítási feladataihoz szükséges pénzeszközt is biztosította. Ez a testületi döntés utat nyithatott az új kollégium megépítésének kezdéséhez. A gimnázium igazgatónője által már korábban elkészíttetett tervre is rábólintottak a képviselők. Az elképzelés szerint az épület a jelenlegi intézmény toldalékaként, a Park utcai bejárat mellett valósulhat meg. A tanulmányok szerint a létesítmény szükséges alapterülete nettó 750 négyzetméter, amely egy 15x15 méteres külső alapterületű építményben helyezhető el. Az új épület négy szintből áll: pince, földszint, emelet és tetőtér.
Batha Kálmánné azonban már korábban is rámutatott: az önkormányzat által rendelkezésükre bocsátott összeg a várható bekerülési értéknek csupán egyharmada, és nem tartalmazza a bekerülési tárgyakat, felszereléseket. S bár az intézmény maga is igyekszik jelentős összeget biztosítani az építkezéshez, a pénz így sem lesz elegendő. Emiatt volna fontos, hogy az önkormányzat képviselő-testülete járuljon hozzá ahhoz, hogy a gimnázium eladhassa jelenlegi, a Rózsa utcában álló kollégiumi épületét.A testület legutóbbi ülésén ezt a kérést elfogadta. A kollégium létesítéséhez szükséges munkák elvégzésével a polgármesteri hivatal műszaki irodáját bízták meg, ugyanők készítik elő a Rózsa utcai ingatlan értékesítését is.

A két városra vonatkozóan már elkezdődött az a felmérés, és a szakemberekkel való konzultálás, amelynek során kialakul majd a közös településfejlesztési koncepció és szerkezeti terv. A közelmúltban Keszthelyen és Hévízen is tanácskoztak a szakemberek, s mint Bubla Zoltán térségmenedzser, a keszthelyi önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnöke elmondta, az előzményt a parlament ősszel elfogadott Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési terve és építésügyi szabályzata, közismerten a Balaton törvény jelenti.

A december óta hatályos törvény értelmében Hévíz, Keszthely, s a később csatlakozott Gyenesdiás az a három település, amelyek elsőként elindították a ma hatályban lévő rendezési terveik felülvizsgálatát. Mivel rendkívül szerteágazó kapcsolatrendszer kiépítéséről van szó a tervek készítése során, ezért a három település összehangolta ezt a munkát annak érdekében, hogy a nyárra elkészülhessen a fejlesztési koncepció és őszre elkészüljön a szerkezeti terv. Ha ezek jóváhagyásra kerülnek, akkor már önállóan terveztetnek tovább a települések, s ehhez szükséges a napjainkban is folytatódó fórumok szervezése. Januárban a közlekedés és a közművek témájában folyt a párbeszéd, február elején az intézmények, a teljes oktatási struktúra felmérése, megismerése történt meg, s legutóbb a helyi értékek védelméről, a műemlékekről, a régészetről, a táj, a természet, a környezet, a vízvédelem volt a téma. A két városban megrendezett fórumokon nagyon parázs véleménycserékre került sor, hiszen rengeteg korlátot szabnak az érintett témák egy-egy településnek. Hévízen elsősorban a lápok kérdése adott okot a vitákra.
– Elkészült a lápkataszter, amelynek alapján az 1996-os természetvédelmi törvény meghatározása szerint minden lápterület védett – mondja Bubla Zoltán. – Ez a Balaton nyugati medencéjében komoly korlátozásokat jelent, s ez a Keszthely tulajdonában lévő angolnatelep esetében is bizonyos korlátokat szab. Mindez nagyon komolyan esik latba a kerékpárutaktól az elkerülő utak nyomvonalának kijelöléséig. A viták során éppen a tervezők, a fejlesztés gazdái és a hatóságok álláspontjai között voltak jelentős eltérések. Ugyancsak ütköztek a vélemények a bányászati kérdésekben a pécsi bányakapitányság, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park és a helyi érdekek a különbözőségek okán.
A térségben lévő ásvány hatalmas kincs ugyan, de egy olyan területen, ahol az idegenforgalom ennyire jelentős, mint e térségben, ott felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e erőteljesen korlátozni a bányászatot. Természetesen a Balaton törvény már eleve tiltja a tájvédelmi jelentőségű körzetekben a bányászatot, de ugyanakkor a területek konkrét adottságai mellett enyhül a tiltás. A területfejlesztési koncepcióval párhuzamosan készül Keszthelyen egy környezetvédelmi program, amely április végén kerül tárgyalásra a testületi ülés elé. A fórumok sorában a gazdaság lesz a következő felmérés témája, ebben a régióra leginkább jellemző turizmus lesz a meghatározó, de az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatás helyzetét is vizsgálják, illetve megvitatják.

Tudjuk: az ország keleti felén ismét árvíz pusztított. Néhány nap előtt falvak váltak megközelíthetetlenné, házak lakhatatlanná, családok kerültek utcára. A Tiszahátiak közül sokan reménytelennek látják sorsukat, és örömmel fogadnak minden segítséget, legyen az kézi, gépi, élelmiszer, ruhanemű vagy pénz.

Már a korábbi áradások után is példás összefogás indult az árvíz sújtotta települések megsegítésére, és szinte minden önkormányzat gyűjtést indított a katasztrófát elszenvedők érdekében. Cserszegtomaj önkormányzata az árvízi hírek hallatán azonnal rendkívüli testületi ülést hívott össze, ahol az egyetlen napirendi pont a Tisza-vidéken élők megsegítése lehetőségeinek számbavétele volt. Az ülésre meghívást kapott az általános iskola igazgatónője is, azzal a nem titkolt céllal, hogy a testület az ő, illetve az intézmény segítségére is számot tart. A képviselők ugyanis szerették volna elérni, hogy az elpusztult településeken élő családok számára a Cserszegtomajon való elhelyezést is biztosítsák. Óvodás, általános– és középiskolák korú gyermekeket egyaránt szívesen befogadnak – határozott a testület. Számukra az iskolában, illetve – ha szükséges – az óvodában tanulási és étkezési lehetőséget biztosítanak. A gyerekek elhelyezését cserszegi családoknál oldják meg. Dr. Kaszás Tamás jegyző elmondta: a faluban máris nagyon sok család, sok képviselő, maga az alpolgármester és a jegyző is örömmel ad helyet az érkező gyerekeknek. Az önkormányzat máris leadta igényét a Vöröskereszt felé, így a szervezet a rendelkezésére álló címlista alapján küldi a gyerekeket Cserszegtomajra.
A település ezen felül azonnal gyűjtési akciót is szervezett. Ennek során számos élelmiszer, tisztítószer gyűlt össze. A felajánlott holmikat maga az önkormányzat juttatja el a legjobban szükséget szenvedő Tisza-menti településekre. A javaslatot az úticélra szintén a Vöröskereszttől várják. Mindezek mellett a képviselő-testület – szintén a segélyszervezeten keresztül – ötvenezer forintos készpénzzel is támogatja az árvízkárosultakat.

Nem indul újabb Dotto

Van, akit bosszant, van, aki türelmesebben szemléli, egy biztos: a Dotto-járat szervesen hozzátartozik a hévízi idegenforgalmi kínálathoz, és a jó idővel együtt a kis szerelvény is útnak indul a városka utcáin. Kérdés azonban, hogy újabb szerelvény – esetleg szerelvények – beindítását elviselné-e, avagy elbírná-e Hévíz, na meg az autóstársadalom. Erről a kérdésről már hónapok óta vitatkozik a testület, és szinte minden bizottság foglalkozott már a kérdéssel. Az önkormányzathoz ugyanis két társaság is beadta ez irányú kérését, és egy minisztériumi rendelet szerint a városnak kellett foglalkoznia a kérelmekkel.Az biztos, hogy a vállalkozásoknak útját nem lehet állni, az is biztos azonban, hogy újabb szerelvény indítása jelentősen lelassítaná az amúgy is korlátozott hévízi forgalmat. Sőt, arra sincs semmi biztosíték, hogy újabb és újabb kisvonatok beindításában ne látnának mások is fantáziát. Főként akkor, ha az autóbusz pályaudvart kitelepítik és netán szóba jöhet, hogy az utasokat, akik között sok az idős ember, ilyen, vagy hasonló járműveken szállítsák a fürdőhöz vagy a város többi részébe.
Hosszas bizottsági és testületi vita után végül is olyan döntés született, hogy az autóbusz pályaudvar kitelepítéséig Hévíz egyetlen új járat beindítását sem engedélyezi.