– A véderdő múltja kapcsolatos a tulajdonosok múltjával – mondja. – A 900-as évek elején, 1903 körül Festetics gróf az egész Hévíz környékére egy angol parkot képzelt el és azt részben meg is terveztette, ebből csak foltokban maradt vissza, különösen a törzs és a központi állomány. Az „őserdőből” még körülbelül 100-150 darab száz éves fenyőnk és lombfánk van. Az erdőterület, mint mondja, két részre oszlik. Egy dombvidéki, nagyon száraz rész, míg a másik kiterjed a lápra. Ezért is két, különböző fafaj összetételű állományról beszélnek.
Az egyik a fenyő és lomboserdő löszös alaptalajon, ez 9,2 hektáron található. A másik pedig a – Kis-Balatonnak a Hévízi-tavat körülvevő lápra telepedett – „puhafás láperdő”, mintegy 12-13 hektáron. Az eredeti, a dombon lévő az ősállapot, míg a láperdő az 1908-ban telepített égeres erdő. (Előtte Hévíz és környéke legelő és kaszáló volt.) 1910-ig körülvették a tavat egy telepített égererdővel, ami kiegészítette az őserdő típust.
– A lápos, puhafás erdő átalakítása 9 éve folyamatosan történik. Ez abból áll, hogy évente rendszeresen, figyelemmel a tó védő követelményére, kis területre koncentrálva kivágjuk az öreg fákat és rögtön erdősítünk is, hogy a tó ne szenvedjen kárt. Az öreg, bekorhadt fák bármikor bárkire rádőlhetnek. Az égerfa életkora 50-70 év, az itt lévők már 90-92 évesek. Szeretném hangsúlyozni: nem írtjuk, hanem lecseréjük azokat a fákat, amelyek mindenkire veszélyesek – mondja Rendi László és megjegyzi: – azt hiszem a közvélemény már megnyugodott, hiszen látja mindenki, hogy az 5-7 éve elültetett fiatal erdők már hat, nyolc méter magasak és pompáznak. Annál is inkább így van ez, mert behoztunk a területre az itt lévő mocsári fenyő mellé Kínából egy új fenyőt, a metaseqoiát. Ez is egy mocsári fenyő változat, ami Magyarországon itt lett először általam telepítve egy hektáron. Mintegy 245 darabot ültettünk ebből a fajtából.
– Az égeresből mennyit cseréltek le eddig?
– Körülbelül a kétharmadát. Még mindig található néhány helyen 93 éves égerfa. Hazai berkekben sokan azt mondták, miért hozom ide ezt az „idegen elemet”, miért nem ültetek ugyanúgy égert, mint ami volt itt 100 évig. Azt mondtam, az soha nem vétkezik, aki a jónál is jobbat akar. A kínai fenyő azóta már elterjedt hazánkban, de ilyen tömegben sehol nem fordul elő, mint nálunk. És gyönyörű...Szomorú jelenség is van itt a lápon – folytatja Rendi László. – Mégpedig az, hogy a talaj süllyedésével a gyökérzóna kijutott a szabadba. Képzelje el, áll a csodálatosan szép égerfa és látszik a gyökere. 1997-ben olyan nyárfás részt cseréltem le, amit fiatal mérnök koromban 1958-ban én ültettem...– Átalakul a láperdő. Menynyire haladnak gyorsan a munkálatokban?
– 2000-re szerettük volna befejezni, de hátra van még 1,2 hektár öreg égerfa cseréje a lápon és mintegy 2,5 hektáros rontott résznek az átalakítása.
– Mi okozza önnek jelenleg a legnagyobb problémát?– A nyugati véderdőben oly mértékben száradnak a fák, hogy komoly probléma elé állít bennünket. Arról van szó, hogy a teljes felújítást meg kell oldani. Természetesen csak az kerülhet kivágásra minden évben, ami teljesen elszáradt. Ezeknek a fáknak a pótlása évente több millió forint. Megjegyzem, hogy a lápos részen a csere kevesebbe kerül, mert a fafaj megválasztás és az ültetés egyszerűbb és a „megeredés” is sokkal jobb.
– Lehet egyáltalán védekezni a száradás ellen?
– Ma Magyarországon évente az élőfa készlet jelentős része kiszárad. Ennek két oka van: megváltozik a légköri hatás, ami eddig felépítette a fafajokat. A másik ok a rendszertelen időjárás, a különböző kártevők okozta gondok. Az elmúlt ötven évben nem fordult elő, hogy a kórház parkjában az ültetett fenyőféléket permetezni kelljen. Ezeket a gyönyörű fákat ellepi a levéltetű és bizony tönkre is teheti az ültetett fenyőt. Harcolnunk kell a rovarok ellen, melyek megtámadják a fákat. Ha elmarad a tél, mint 2001-ben, akkor rengeteg rovar és károsító szabadul fel, amit a 15 fokos tél nem tud megritkítani. Ki gondolta azt valaha, hogy
rajzanak a méhek ilyenkor és március 13-án 22 fokos meleget mérnek Hévízen. Egy nap alatt kihajtottak fák, ez abnormális dolog. Ami tehát több száz éve kialakult a nyugati véderdőben, az a növénytársulás nem bírja az időjárást, pedig ha valami 100 évig itt volt, az őshonossá vált és megszokta a termőhelyét. Igazán tehát nem tudunk védekezni a száradás ellen, hiszen szárad a keszthelyi hegység és a Bakonyban a bükk is. De sorolhatnám tovább, mert a száradás szinte valamennyi fafajtát érinti.– Mi lesz a 9,2 hektáros erdővel?
– Megkezdjük a felújítást. Nagyméretű földlabdás (20-30 centi átmérőjű talaj-labda) anyaggal pótoljuk a kipusztult helyeket. Az ősz folyamán 400-500 darabot helyezünk el csoportosan. Mindenkit szeretnék biztosítani arról, hogy egészséges fák nem kerülnek lecserélésre, csak az elszáradt, korhadt, életképtelen darabok. Rendi László még egy sajnálatos tényről is beszámolt. A nyugati véderdőn lévő sétautakon található padokat, szemeteseket összetörték, szétdobálták a közelmúltban. A keleti véderdőnél a zsilipes árkon lévő két darab fahidat szintén darabokra törték egyik éjszaka és beledobták a vízbe. Felháborító az eset, minden jó érzésű embert megdöbbentett Hévízen. A rongálók nem tisztelik a természetet, a pihenni, kikapcsolódni vágyók kényelmét, nem beszélve az anyagiakról, hiszen több százezer forintos kárt okoztak a gyógyfürdőkórháznak.