Az új évezred terveiről
| Már a harmadik ciklusban nyerte el a választókörzete lakóinak bizalmát képviselőként dr. Szabó Imre, Keszthely jelenlegi polgármestere. A 8. számú körzet a Festetics-kastély alatti terület, a Nagy Lajos király utcától délre a Szalasztó utcáig, kelet felé a Rákóczi térig, beleértve a Zsidi út két oldalát és a Külső Zsidi utat is. |
– Számomra sokat jelent, hogy már a harmadik ciklusban élvezhetem a lakókörzet bizalmát, mondja dr. Szabó Imre. – Eléggé vegyes körzet ez, hiszen Kis-Keszthely térsége eléggé sűrűn lakott terület, ma is számos helyen van egy udvarban 3-4 kicsi ház, bár néhol már az átépítésekkel tapasztalhatóak változások. Ennek ellentéte a Vásár-téri lakótelepi rész, a két toronyházzal. A település szerkezetét tekintve eltérő terület ez, nagy ellentmondásokkal. A lakók összetétele is heterogén ezáltal, hiszen a kastély alatti részen több kispénzű család
lakik.
A terület szerkezetéből adódóan az infrastruktúra is eltérő, a viszonylag új lakótelepi körzetben teljesen kiépített. A Vásár-téren még jelentős terület áll rendelkezésre, amely fejlesztésre vár. A sűrűn lakott területeken, a viszonylag keskeny utcákban több helyen még mindig nyílt árkokban vezetik el a csapadékvizet, s ezt célszerű lenne burkolttá tenni, az utcák szélessége miatt is.
– Ez egy olyan térség, ahol létjogosultsága lenne a tömbrehabilitációnak. A részletes rendezési tervek készen vannak, egy-egy új beépítésnél, vagy átépítésnél ezeknek a szempontjait már figyelembe kell venni. Valójában ennek a területnek a rehabilitációja már egy évtizedek óta húzódó terv, amelynek még az elkövetkezendő 10 évben sincs igazán realitása. A terület másik része egy kialakult, rendezett környezet. A Külső Zsidi út ipartelepi része, s az azon túli területnél előbb-utóbb felmerül majd a belterületbe vonás kérdése – a maga infrastrukturális gondjaival együtt.
– Milyen problémákkal keresik meg a térség lakói?
– Rendszeresen megtartom a képviselői fogadónapjaimat az Egry-iskolában, de ha egyáltalán megkeresnek, akkor többnyire nem a választókörzetemből érkeznek, hogy a képviselőjükkel találkozzanak, hanem a polgármestert keresik meg. Azt nem mondhatom, hogy minden rendben van ebben a térségben, de talán nem a legproblematikusabb városrésze ez Keszthelynek, vagy annak okán, hogy türelmesebb a lakosság, vagy az ott lakók igényeivel összhangban vannak a feltételek.
Probléma azért akad e területen is, hiszen egy jelentősebb csapadékmennyiség leesése után a Nagy Imre utca folyóvá válik, s levezeti a vizet a Rákóczi térre. Ezt a problémát van hivatott kezelni – s erre az idén is van fejlesztési pénz – a csapadékvíz-elvezetés fedetté tétele. A Nagy Imre utca egy szakaszán ez már korábban elkészült, s a város pénzügyi helyzetének függvényében ez a probléma fokozatosan megoldásra kerül. Dr. Szabó Imre szerint a Rákóczi tér a forgalmi változások okán sokkal rendezettebbé vált, ám számára is kétséges, hogy fog vizsgázni az új forgalmi rend a szezonban.– Az a véleményem – persze nem szakemberként
–, hogy a Tapolcai útról befelé érkező forgalmat a lámpákon túl nem kellene engedni, esetleg csak a célforgalmat. Ez a jelenlegi egy borzasztó rossz megoldás, hiszen a Rákóczi utcában sok az üzlet, keskeny a közlekedő sáv, ennél szűkebb az Arany János utca, s tovább szűkül a Galamb utca. Az áteresztőképessége is nagyon rossz ezeknek az utcáknak, s a város szívébe, a centrumba bevezetett forgalommal borzasztó nagy hibát követtek el. Innen az ugyancsak zsúfolt és kis áteresztő képességű Széchenyi utcán tud kimenni a forgalom. A belvárosba csak azt a forgalmat lett volna szabad beengedni, amelyik közvetlenül ide irányul, hivatalos és egyéb ügyintézés miatt, vagy más indokolt
esetben.
Dr. Szabó Imre elmondta még, hogy a korábbi ciklusokban több lakossági problémával keresték meg, mert a keskeny utcákban nem volt járda, nem volt vízelvezetés, rosszak voltak az útburkolatok, de mára ezek a gondok többnyire megoldódtak.
Cs. Gy.
Akadozik a hálózat kiépítése
| A képviselő-testület áttekintette a gyámügy, valamint a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat elmúlt évi tevékenységét. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra közel 48 millió forint került felhasználásra, ennek 25 százaléka terhelte az önkormányzatot. Az elvégzett környezettanulmányokkal a benyújtott adatok valódiságát ellenőrzik, s ez kiterjed a kérelmezők vagyoni helyzetének vizsgálatára is. |
Ez alapján több esetben megszüntetésre került a támogatás folyósítása. Egyre nehezebb a szülők helyzete a gyermekek beiskolázását illetően, s így az elmúlt évben 1,5 millió forint került e célra kiosztásra tanszerutalványok és tankönyvsegély címén. Új támogatási forma, hogy azok a tanulók, akik szeptember hónapban jogosultak voltak támogatásra, úgynevezett 13. havi támogatást kaptak a hivataltól – fejenként
3.320 forint összegben – teljes egészében állami költségvetésből. A szociálisan rászoruló gyermeke részére étkezési térítési díjkedvezményt is megállapítottak, s erre a célra 2 millió 194 ezer forintot utaltak át az intézményekhez.
Az elmúlt év során 17 esetben történt védelembe vétel, erre akkor van lehetőség, amikor a szülő nem tudja, vagy nem akarja megoldani a gyermek veszélyeztetettségének gondját, s a családgondozás sem jár eredménnyel. Ezekben az esetekben történik meg a gyermek kiemelése a családból, s ideiglenes elhelyezése más hozzátartozónál, vagy nevelőszülőnél.
A gyámhivatalnál közel 1300 ügyiratot dolgoztak fel, s a megszületett határozatokból mindössze 16-ot fellebbeztek meg, s csupán hét esetben kellett új eljárást indítani. Nőtt az örökbefogadások száma, s ezek mindegyikében ismerte az örökbeadó az örökbefogadók személyét. Titkos örökbefogadás nem volt az elmúlt év során.
A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat elhelyezési körülményei javultak, s kiemelt figyelmet fordítottak a helyettes szülői hálózat megszervezésére – mindeddig eredménytelenül. Ennek oka, hogy a jelentkezők a szolgáltatás alacsony anyagi megbecsülésére, a készenléti díj hiányára hivatkozva nem vállalták a feladatot. A szolgálat szakemberhiánnyal is küzd, hiszen a megfelelő végzettséggel rendelkező szociális munkások, akik a felső-közép korosztályból kerülnek ki, s többnyire létszámleépítés miatt kerültek az utcára, a magánszférában, vagy a köztisztviselői karban lényegesen jobb anyagi feltételekkel tudnak elhelyezkedni. Ugyanakkor ez évtől már kötelező lenne a szakirányú diploma megszerzése, s ennek az anyagi háttere sem biztosított. Nem túl vonzó ez a pálya, hiszen a családgondozói munka jelentős szellemi, testi megterhelést jelent, és a sok esetben tapasztalható fenyegetettség is fennáll.
A szolgálat 177 gyermek családgondozását végzi jelenleg, s a jelzőrendszer jó működését igazolja, hogy ezen keresztül 105 kapcsolatfelvétel történt, ebből 15-en önként jelentkeztek. Az önkéntes családsegítő szolgáltatást 53-an vették igénybe, s a problémák jelentős része anyagi, de jelentős a kapcsolatrendszer hiánya is az érintetteknél.
csgy
|
Hévízen hat gyermeket érint a külföldi állampolgárságú diákok közoktatási szolgáltatások igénybevételi díjának megfizetése alóli menetesítés lehetősége. A közoktatásról szóló törvény lehetővé teszi ugyanis, hogy a nem magyar állampolgárságúak akkor mentesülnek a díj megfizetése alól, ha menekültek, befogadottak vagy ideiglenes menedéket élveznek, illetve, ha bevándorlási vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Nekik ilyen esetekben az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, valamint a pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételéért nem kell fizetni abban az esetben, ha ezzel a fenntartó is egyetért. A hévízi kulturális bizottság a kérdés megtárgyalása után a hat érintett külföldi állampolgárságú, a városban tanuló diákok díjfizetés alóli mentességét javasolta, amivel a képviselő-testület egyetértett. A fizetés alól erre a tanévre mentesülnek a diákok. |
| Módosította a várakozás egységes rendjének kialakításáról, a várakozás díjairól szóló önkormányzati rendjéről szóló rendeletét a hévízi képviselő-testület. |
A módosítás szükségességéről már a tavalyi, év végi ülésen is szó esett, ám akkor úgy döntött a testület: megvárja a rendeletben meghatározottak köre által használt parkoló matricák elkészülését. Miután a matricák elkészültek, a kérdés ismét a képviselők elé kerülhetett. A szavazás eredményeként az a döntés született, hogy a várakozási övezetben a lakossági (lakásonként két darab) 5.000 Ft/év/db összegben sorszámozott matrica vásárolható, melyre a hévízi magánszemélyek jogosultak, a megfelelő feltételek teljesülése esetén. Ide tartozik például, hogy a gépjármű az adózás tekintetében a város nyilvántartásában szerepeljen, és a tulajdonosnak gépjárműadó-hátraléka ne legyen, illetve, hogy a törvény alapján gépjárműadó tekintetében adómentességet élvezzen. A várakozási övezetben chipkártyás parkolás is lehetséges, a kártya egyszeri megváltási díja – melyre tetszőleges összeg tölthető – darabonként kétezer
forint.
A parkolással kapcsolatos kérdések tisztázása során vita alakult ki a parkolás rendjét megszegők bírságolásáról. Vértes Árpád polgármester javaslatát, mely szerint a bírságnak az alapdíj tízszeresét kell tekinteni, a testület tíz igen és egy nem szavazattal elfogadta. A matricával való parkolás is vitát váltott ki. Végül hat igen és öt nem szavazat mellett az a döntés született, hogy a hévízi állandó lakosok az egész város területén parkolhatnak matricával.
Az első kiemelt zóna várakozási díja egyhangú döntéssel 160 Ft/óra lesz. A motorkerékpár azonos kategóriába esik a személygépkocsival.
Régiós konferencia
| Keszthelyen tartotta harmadik konferenciáját a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, s ezúttal a Győr-Moson–Sopron-, Vas– és Zala megye 87 kincstári vagyont kezelő szervezetének közel száz munkatársával találkozott a Miniszterelnöki Hivatal Kincstári Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője, valamint a KVI vezetői. A konferencián résztvevő vagyonkezelők összességében mintegy 58 milliárd forint értékű, nyilvántartásba vett kincstári vagyont kezelnek a régióban. |
Bevezető előadásában dr. Bencze Izabella általános vezérigazgató helyettes néhány gondolatban vázolta a Kincstári Vagyoni Igazgatóság múltját, s feladatait, amelyek között kiemelte, hogy országos szinten el kellett készíteni a vagyonkatasztereket, amelyeknek tartalmazniuk kell a kincstári vagyont és annak kezelőit. Jelenleg a mintegy 800 vagyonkezelő által kezelt kincstári vagyon 6 millió 600 ezer elemet tartalmaz, s ennek összértéke eléri a 3000 milliárd forintot. Az igazgatóság közvetlenül kezelt vagyon értéke eléri a bruttó 400 milliárd forintot. A jelen konferenciának két fontos témaköre volt, az egyik az elbirtoklás kérdésköre. Fontos feladata az igazgatóság munkatársainak, hogy az ingatlannyilvántartásokat felülvizsgálják, mert jónéhány állami tulajdonú ingatlan esetében fenyeget az elbirtoklás veszélye, s össznépi érdek, hogy ezek ne kerülhessenek illetéktelen tulajdonba. Több mint 8 ezer ilyen ingatlanról van már tudomása az igazgatóságnak, ám a bejegyzés hiányát sürgősen pótolni kell. Előkészítés alatt van egy törvénymódosítás, amely elfogadása esetén 10-15 évre biztosíthatja, hogy az elbirtoklás ne történhessen meg. A másik téma a két éve kezdeményezett, azon központi költségvetési szervek átvilágítási feladataihoz kapcsolódott, amelyeknél szükségessé vált a profiltisztítás.