Címlap

Művészeti esten emlékeztek meg Hévízen a költészet napjáról. A városháza dísztermében rendezett „Múltunkból épített jelenünk” című előadói esten hévízi és keszthelyi előadók léptek fel: Börcziné Német Erzsébet népdalénekes, Pótári József gitárművész és a Helikon Versmondókör.

Eddig negyven országban állították ki a képeket.

Ezen a napon különleges kiállítás megnyitójának is tanúi lehettek a jelenlévők. A Honoluluban élő Makk család monumentális festményeiből nyílt tárlat a konferenciateremben, melyet Lövey Lajos, a tárlat menedzsere ajánlott az érdeklődők figyelmébe.
Éva és Amerigo Makk, valamint fiuk, A.B. Makk festményei az országalapítás, a honfoglalás 1100. évfordulója és a magyar történelem kiemelkedő eseményei előtt tisztelegnek. A művek mondanivalója, kifejezésvilága egyetemes, így nem csupán a hazánk történelmét jól ismerők számára mesél el sokat, de azok is befogadják e festményeket, akik nem járatosak a magyar történelemben. Ennek köszönhető, hogy a megelőző négy évtizedben a Makk-festményeket több mint negyven ország múzeumaiban és galériájában állították ki, és mindenütt nagy örömmel fogadták azokat. A hévízi kiállításon többek között a honfoglalás története, Mátyás udvara, István uralkodása, Budapest ostroma és az ‘56-os forradalom eseményei elevenednek fel.
A korábbi évtizedekben Magyarországon élt család ezekkel a képekkel kíván bekapcsolódni az „ó-haza” művészeti életébe. A képeket augusztustól Budapesten, majd az ország más városában is bemutatják, s a kiállítási anyag a későbbiekben bővül: minden századból készül legalább egy kompozíció, így a jelen és a jövő magyar nemzedékének alkalma lesz történelmünket művészeti megközelítésben tanulmányozni és értelmezni.
A megnyitó után, az est további részeként Németh Lászlóra emlékeztek, születésének 100. évfordulóján. A programsorozatban bemutatkozott Raffai Katalin kortárs költő is.

Évezred eleji beszélgetések címmel fórumsorozat kezdődött Keszthelyen Bölcskei István képviselő kezdeményezésére, aki elmondta: a fórumsorozatban olyan vendégeket kíván meghívni, akik egzisztenciájuk mellett kiemelkedő tekintélyei saját szakterületüknek, legyen az a politika, a gazdaság, a kultúra, vagy más közéleti tevékenység.

A fórum vendége első alkalommal Thomas B. Robertson, az Amerikai Egyesült Államok ügyvivő nagykövete volt, akinek eddigi pályafutását Bölcskei István mutatta be, s mint mondta, személyére azért esett a választás, mert az ügyvivő a család régi barátja. A nagykövet előadása bevezető részében általános tájékoztatót adott arról, hogy az Egesült Államok miként ítéli meg a Magyarországon végbemenő politikai és gazdasági változásokat. Mint mondta, az amerikai kormány nagyra értékelte már az öbölháború idején nyújtott magyar egészségügyi segítséget is. Tudják, hogy egy gazdasági átmenet fájdalmas, főleg, ha az elveszített szovjet és jugoszláv piacok pótolhatatlanságát tekintik. Az amerikai kormány nagyra értékeli a mai napig a Horn-kormány tevékenységét, mert a Bokros-csomaggal sikerült stabilizálni az ország gazdasági helyzetét. Az unióhoz való csatlakozás kapcsán a nagykövet elmondta, hogy erősödnie kell a civil szervezeteknek, stabilizálni kell minden szinten az egészségügy helyzetét, racionalizálni kell az adórendszert és a mezőgazdaságot ki kell emelni a jelenlegi mélypontról, függetlenül attól, hogy melyik, és milyen oldalon álló párt, vagy pártkoalíció van kormánypozícióban. A kérdésekre adott válaszai során hangsúlyozta, hogy a csatlakozás előtt feltétlenül szükséges rendezni Magyarországon a kisebbségek helyzetét is. Ezzel a témával kapcsolatban érdeklődtünk, hogy mennyire ismeri a kormány kisebbségi politikáját, s nem tartja-e egyfajta mesterségesen szított kérdésnek a csatlakozás előtt a roma-kérdést?
– Én úgy tudom, hogy a roma közösség nagy része Magyarországon muknanélküli, s az amerikai nagykövetség próbált ezen a területen segíteni olyan projektekkel, amelyek egyes településeken roma közösségi házak építését tette lehetővé. Van több tréningprogram, amely elősegíti a pedagógusok munkáját a romák tanítása, képzése területén, hiszen tudjuk, hogy csupán egy részük jár iskolába és azok is csak egy bizonyos ideig. Ismert előttem, hogy a jelenlegi munkanélküliség oka a rendszerváltozásban is kereshető, főleg Magyarország keleti részén, ahol számos ipari létesítmény szűnt meg, s megszűntek a keleti piacok is. A romák problémáit csak összefogással, a társadalom és a civil szervezetek összehangolt munkájával lehet megoldani.

Az oktatási miniszter javaslatára az évezred első tanévétől megemlékeznek az iskolákban a holokauszt áldozatairól. A holokauszt napjaként április 16-át jelölte meg a minisztérium: 1944-ben ezen a napon létesítették az első magyarországi gettót.

A Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete a megemlékezés jegyében országos plakátrajz pályázatot hirdetett 7-8., illetve szakközépiskolai, gimnáziumi tanulók körében. A rendezvényt – melyben vándorkiállítások is szerepelnek – többek között az Oktatási Minisztérium és Izrael Nagykövetsége is támogatja, az esemény fővédnökségét Judith Varnai Shorer, Izrael Állam budapesti nagykövete vállalta.
A pályázaton több mint ötven, magyarországi, de határainkon túli település intézménye is részt vett, a pályázók döntő többsége művészeti iskolákból került ki. A legjobb munkákat kiállításokon szerepeltetik, a tárlatot pedig a nyár folyamán megnyíló budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Holokauszt Múzeumban helyezik el véglegesen. A beküldött pályamunkák között két hévízi diák rajzát is megtekinthetik majd az érdeklődők. Kardos Andrea és Vadon András, az Illyés-iskola 8/z-s tanulóinak rajzait ugyanis bemutatásra érdemesnek ítélte a bíráló bizottság.
Dr. Szarkáné Lampert Anikó rajztanár, a gyerekek felkészítője elmondta: óriási büszkeséggel tölti el a diákok kiváló szereplése. Amellett, hogy a nyolcadikosok rendkívül találó, az érzelmeket, a holokauszt szörnyűségeit jól tükröző munkákat adtak be, a pályázat alkalmat adott arra is, hogy a több mint ötven évvel ezelőtt történt tragédiák rávezették a gyerekeket arra: milyen veszélyekkel jár a rasszizmus, az antiszemitizmus, a kirekesztés, a gyűlöletkeltés, s talán ez a pályázat hozzájárul ahhoz, hogy a múlt többé ne ismétlődhessen meg.

Keszthelyen tartotta ülését a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, s az ülés során elsőként dr. Szabó Imre, Keszthely polgármestere adott tájékoztatót a város idegenforgalmi és fejlesztési terveiről.

Mint mondta, Keszthelyen a térség önkormányzataival s vállalkozásaival közösen létrehozott Nyugat-Balatoni Térségmarketing KHT az egy éves tapasztalatok alapján egyre inkább regionális szerepet tölt be a környék idegenforgalmában. A hosszabb távú fejlesztési elképzelések sorában Keszthely több témában együtt gondolkodik a szomszédos Hévízzel a jövő idegenforgalmi fejlesztéseit illetően.
Az ülés során került bemutatásra turisztikai újdonságként a K-K Duna – Monarchia Egyesület turisztikai koncepciója, melynek alapötletét már az elmúlt év tavaszán lefektették. A projektvázlat abból az ötletből indult ki, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a világ minden táján a 19. századi osztrák-magyar monarchia időszakának történelmi eseményei és fennmaradt látnivalói iránt. Eddig nem volt érdeklődés a téma komplex ajánlatára, többek között a kellően fel nem dolgozott történelmi események miatt, ám a történelmi háttér egyes kiemelt helyszínei annál sikeresebben szerepeltek az idegenforgalmi piacon. Az Ausztria-Magyarország bevonásával készítendő, úgynevezett témautak a korszak különböző területeit mutatják majd be, így a falusi élettől, a birtokokig, a polgári élettől a kastélyokig számtalan érdekességgel megismerkedhet a turista, beleértve a századforduló vasúti közlekedését, fürdőkultúráját, s gasztronómiai kínálatát is. A két ország együttműködésébe a remények szerint a későbbiekben beléphetnek a monarchiában egykor érintett országok is. A regionális idegenforgalmi bizottság tagjai az ülés során megismerkedtek Németország legnagyobb autóklubjának, az ADAC-nak a szolgáltató rendszerével, amely egyebek mellett a szezon folyamán a fürdővizek minőségéről és a strandok állapotáról is naprakész tájékoztatást nyújt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség monitoring rendszerének segítségével.
Rosta Sándor, a BRIB elnöke vázolta az ez évi szúnyogirtási programot is, amely szerint 42 települést érintően történik irtás, ebből 2100 hektáron végeznek biológiai, 5000 hektáron pedig vegyszeres beavatkozást, a nyarat megkeserítő vérszívók ellen. Mindennek az összköltsége eléri a 30 millió forintot, s ennek az összegnek az egyharmadát az önkormányzatok fizetik.