Olvasóink írták – utánajártunk

Családi örökség a vadak szeretete

A foglalkoztatási helyzetről

Általános iskolai beiratás Keszthelyen

Szemétszállítás és a díjfizetés (elmaradása?)

Olvasóink írták – utánajártunk

 Nos, ezt az egyenlegközlő levelet tette szóvá levelében – sokak nevében fogalmazva – Merenics Béla olvasónk, meglehetős humorral. Mert hiszen, ha meg is találja valaki az egykori díjszedők által kockás füzetbe feljegyzett bejegyzés és a pénz fejében kapott nyugtát, akkor még nem biztos, hogy a Kft. számítógépes nyilvántartásában az szerepel. Más dolog – s ezt a képviselőtestület soros ülésén is szóvá tették –, hogy az APEH (és a törvény) is csak 5 évre visszamenőleg kötelez a számlák, nyugták, bizonylatok megőrzésére.
A levél által említett téma okán megkerestük Végh Szilárdot, a kft. ügyvezetőjét.
– Törvényi előírás, hogy a szolgáltatóknak évente legalább egyszer kötelező kiküldenie az egyenlegközlő levelet – mondja az ügyvezető. – Korábban ez nem volt kötelező, sőt a számlaadás sem, csak akkor, ha a lakó kérte azt. A nyilvántartásunkban szerepelnek ezek az elmaradások, s a kft. viszonylag egyszerű helyzetben van, hiszen önkormányzati rendelet írja elő a szemétszállítást, s ez kötelező mint szolgáltatás, kötelező az igénybevétele, s így kötelező a díj fizetése is. Mindezt 2000. január elejétől törvény is előírja. A korábbi időszakokkal kapcsolatban nem tudok mit mondani, hiszen nem én vezettem a céget, 1998-tól 1999 júliusáig jegyrendszer volt, akkor nem volt még kötelező az egyenlegközlés. A változó díjtételekkel kapcsolatban is sok kérdés érkezik hozzánk, el kell mondjam, a jegyrendszer bevezetése előtt az ország nagy részében, így Keszthelyen is helyiség szerinti díjfizetés volt, s akkor egy folyamatos, a négyzetméterárral összefüggésben lévő díjnövekedés volt. Az 1998-as év nem szerepel az értesítőn, a következő évben lett bevezetve a szállítási gyakoriság és az edény mérete szerinti díj, s ezt csekken kell már befizetni, tehát ez már kontrolálható. Természetesen, aki behozza a befizetési csekket, vagy bizonylatot, amely az adott időszakra szól, mi elfogadjuk azt.
Varga Lajos Kastély utcai lakos az önkormányzat által előírt, a nyári hónapokban történő heti kétszeri szemétszállítás díjának jogosságát vitatja, hiszen – mint az utcában további 4 ház lakóival közösen állítják – a szállítást nem végezték el a kukások. A témában már többszöri levélváltás is történt a VÜZ Kft. és Varga Lajos között, ám a cég elutasította azt a kérést, hogy csak heti egy szállítást számlázzanak ki. Végh Szilárdtól erről – a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelek alapján – is tájékoztatást kértünk.
– Újabbat nem tudok mondani, mint amit a válaszlevélben megfogalmaztunk. Az önkormányzati rendeletnek megfelelően el kell végezzük a heti kétszeri szállítást, s ezt meg is tettük Keszthely egész területén. Ahol a lakók kitették a kukákat, ott a szolgáltatás megtörtént. A lakóknak kihelyezési kötelezettségük van, a kukát ki kell tegyék a ház elé. Ahol ez nem történik meg, onnan mi nem tudjuk elszállítani a szemetet, hiszen magánlaksértést követnénk el, ha a dolgozóink bemennének az udvarra, ezt nem is tehetik meg. A lakók az alapján akarnak kibújni a fizetési kötelezettség alól, hogy a ki nem helyezett kukákat nem ürítettük. A lakóknak megvolt, és megvan az a lehetősége, hogy a Kft-nél bejelentsék, mekkora szeméttároló edényt használnak, ez mondjuk két személy esetében a 60 literes kukát jelenti. Ennek más a tarifája, de a fizetési kötelezettség alól ez sem jelent felmentést.
A Rózsa ÁBC környékén lakók a szelektív hulladékgyűjtéshez az üvegek számára kihelyezett konténert hiányolják, ami korábban volt ebben a térségben.
– Örülök, hogy a lakók hiányolják ezt, mert ez azt jelenti, igénylik az újra hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését. A cégünk már felkészült a papír és a műanyagok elkülönített gyűjtésére, ám a kihelyezett konténerek esetében szomorú tapasztalat volt, hogy sokan mindenféle hulladékot szórtak az üvegek, vagy a papír elkülönítésére szolgáló edényzetbe. Az elmúlt év végétől már havonta egyszer, a hónap utolsó csütörtökén elszállítjuk a lakók által a ház elé kihelyezett kötegelt papír, és műanyag hulladékot. Ezt a Környezetvédő Egyesület is kezdeményezte, s ehhez igazodva, s átvéve a módszereiket, az egész városra kiterjedően megtörténik már a papír és a műanyag begyűjtése. Meg kellett oldanunk ezeknek az értékesítését is, s rendelkezünk már egy olyan papírbálázó géppel, amely egységes, szállítható formába tömöríti a papírt és a műanyagot. Egy kis türelmet kérünk a lakóktól az üvegeket illetően, mert ebben a pillanatban még nem megoldott az üveg újrafelhasználása. Jelzések szerint a nyár elejétől ez ismét beindul, s akkor a város több pontjára, erre a célra kihelyezett konténerekbe lehet majd elkülönítve gyűjteni az üveget is.

csgy

vissza az elejére

A Szent Hubertus Vadász Kereszt arany fokozatát kapta

Családi örökség a vadak szeretete

Szíjártó Csaba ma vállalkozó, s 10 éve tagja a Vadászati Kulturális Egyesületnek. A vadászathoz gyermekkora óta kötődik, hiszen édesapja, Szíjártó Ferenc területvezető erdész volt Uzsán, majd pedig Balatongyörökön, s jelenleg nyugdíjas. Gyermekként vele járta az erdőt, ismerte meg a természetet, a vadak szeretetét, s a vadgazdálkodást. Az erdőn laktak, ám e mellett az édesapa részt vett a közösségi munkában is, 23 évig volt tanácselnök-helyettes Balatongyörökön. Há-rom gyereket nevelt, a két lány mellett középső gyermekként fia vitte tovább az erdő szeretetét. A vendéglátás iskolai alapjait a keszthelyi VSZK-ban sajátította el, ez évben éppen 30 éve kezdte meg tanulmányait, s azóta gyűjti a vadételek receptjeit, s éttermének kínálata is ezek köré csoportosul. A különleges vadételek és receptek gyűjteményét értékelte a Vadászati Kulturális Egyesület gasztronómiai tagozata akkor, amikor Szíjártó Csabának ítélték a Szent Hubertus Vadász Kereszt arany fokozatát, amelyet az egyesület éves közgyűlésén, Budapesten a millenniumi napokon adtak át. A gyűjtemény mintegy 200 vadétel receptjét tartalmazza, amiből közel harmincra tehető a saját készítésű ételek száma. A saját ízesítésű ételek palettája bővült azáltal is, hogy Szíjártó Csaba fia, Roland afrikai vadász, s az onnan hozott vadak húsát teljesen más eljárással, más pácolással készítik el. A generáció harmadik tagja eredetileg villamos mérnök, s a húszas évei elején kezdett el a vadászattal foglalkozni. Egy afrikai vadászat lehetőségével élve az édesapa magával vitte fiát is Namíbiába. Roland az angol nyelvismeretnek köszönhetően összebarátkozott a helyi vadászokkal, s egy évvel később már Namíbiában letette a fehér-vadász vizsgát. Ma a vadászati turizmussal foglalkozik, s rendszeresen jár Afrikába vadászni. Balatongyörök neve összefonódott az utóbbi évtizedben dr. Nagy Endre nevével is, akivel jó barátságban volt az erdész édesapa is, ám az afrikai vadászat szeretete egészen más úton jött össze.
A kitüntetés ösztönöz, s további lehetőségek is kínálkoznak általa. Szíjártó Csabát felkérte a kulturális egyesület folyóirata, a Vadászlap, hogy havonta, az abban a hónapban vadászható vadfajok húsából készíthető ételek egy-egy receptjét adja közre az újságban. Távlati terve, hogy ezt az egyedülálló gyűjteményt könyvalakban is megjelenteti. A vadászat szeretetét édesapjától, a gasztronómiai érzékét pedig nagyszüleitől örökölte, hiszen az anyai nagyapa hentes volt, a nagyanya pedig szakács, de a család többi tagjai is kitűnően készítették el a vadételeket.
Szíjártó Csaba magas szinten viszi tovább az apai örökséget, a családi hagyományokat, amelyet méltán ismertek el a vadásztársak is a hazai vadásztársadalom legmagasabb fokú elismerésével.

csgy

vissza az elejére

A szezonalitás meghatározó

A foglalkoztatási helyzetről

Az elmúlt év tapasztalatairól szóltak a regionális térségek képviselői, s mint elhangzott, a központilag támogatott foglalkoztatási programoknak sikere volt a munkavállalók és a foglalkoztatók részéről is. Számos település arculata szépült meg a közcélú foglalkoztatás során, annak a 60 munkanélkülinek a segítségével, akik – ha időszakosan is – részt vettek a környezetvédelmi, köztisztasági és faluszépítő munkákban, amelyhez 70 százalékos központi bértámogatást kapott az összefogásban résztvevő öt település.
A fórum lehetőséget adott arra, hogy a munkaügyi központ szakemberei találkozzanak az önkormányzatok vezetőivel, valamint a jegyzőkkel, s megbeszéljék az idei év foglalkoztatási feladatait. Az önkormányzatok elsősorban a támogatási lehetőségeket firtatták, s azt, hogy a két fél milyen módon működhet együtt a pályázatokban. A foglalkoztatási feszültség feloldásának módozatai, a gazdaságélénkítő tevékenységek és a turizmus lehetőségei is jelentős hangsúlyt kaptak a találkozón. A fórum során elhangzott, hogy az érintett térség 27 településének munkaügyi programjaihoz tud támogatást nyújtani a központ, s lehetőséget teremt arra is, hogy a munkaerőpiac résztvevőivel közösen találják meg a foglalkoztatás minél nagyobb arányú megoldását. Az önkormányzatok keresik a lehetőséget egy-egy településen a munkanélküliek foglalkoztatására, s e területen elsősorban a környezetvédelmi, környezetápolási feladatok ellátására van lehetőség. Az elmúlt évi közmunkaprogram is bizonyította, hogy ennek a foglalkoztatási formának létjogosultsága van a térségben, számos település arculatát sikerült szebbé tenni, s a szakemberek szerint ez a forma egyben kimenetelt jelent a tartós munkanélküliségből is.

vissza az elejére

 vissza az elejére

 vissza az elejére