Krónika

Április 5-én, a folytatólagos testületi ülésén döntött a keszthelyi képviselő-testület arról, hogy megrendeli a Városi Sportuszoda tanulmánytervének elkészítését, amely majdani beruházás előkészítését segíti elő. A terv elkészítésére az önkormányzat nyolc cégtől kért árajánlatot, s a beérkezett ajánlatok pénzügyi szempontból rendkívül nagy szórásban változtak, 300 ezer forinttól 2 millió 250 ezer forintig. A testület végül is a polgári képviselőcsoport és az MSZP képviselőcsoport egyértelmű javaslata alapján a zalaegerszegi székhelyű FORMA Rt.-t bízta meg a tanulmányterv elkészítésével.

Ugyancsak megvalósítási tanulmányt kíván az önkormányzat készíttetni a Strand-Bazársor átépítéséhez, ám ennek megrendelése egyelőre elhúzódik. A polgári képviselőcsoport részéről Hegedüs László alpolgármester hiányolta a jelentkezők névsorából a keszthelyi építészeket, akik mindenkinél jobban kell, hogy ismerjék az itt élő emberek igényeit, elképzeléseit. Némi vitát követően ugyanis a képviselők úgy döntöttek, hogy a témát leveszik a napirendről, s egy következő ülésen foglalkoznak majd a megvalósíthatósági tanulmányterv megrendelésével.
A 2001. évi önkormányzati sporttámogatás felosztásáról is döntött a testület, ám itt némi vihart kavart az előterjesztőnek, Molnár Imrének, az oktatási és sport bizottság elnökének az a kiegészítő javaslata, hogy a megítélt összegeket egyenlő arányban, negyedévenkénti ütemezésben utalja át a hivatal. Abban egyetértettek a képviselők, hogy az adott negyedév végéig kell kifizetni a támogatási összegeket, bár volt olyan javaslat is, amely a negyedév első hónapjának 15-éig való átutalást tartotta elfogadhatónak.
Dr. Szabó Imre polgármester szerint egy készpénzforgalmi tervre lenne szüksége az önkormányzatnak, amely heti bontásban megmutatná, hogyan alakulnak a bevételek szemben a kiadások ütemezésével, hiszen csak így lehetne láthatóvá tenni, hogyan alakulnak a pénzügyi feszültségek. Mint mondta, a kiadások negyedéves vállalása is csak akkor lenne megalapozott, ha ezt áttekinthetné az önkormányzat, így a támogatás megszavazásával egy megalapozatlan döntést hoz a testület.
Dr. Müller Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatás csak akkor jelent segítséget, ha az időben érkezik, az utólag kifizetendő összegek esetében előfordulhat, hogy már nem lesz kit támogasson az önkormányzat. A polgármester ismét hangsúlyozta, hogy a képviselőknek az önkormányzat gazdálkodásának biztonságát kell szem előtt tartaniuk, s nem más szempontok szerint kellene dönteniük, mert ellenkező esetben előfordulhat, hogy nem lesz miből támogatni a nem kötelezően ellátandó feladatokat. Molnár Imre arról szólt, hogy a sportegyesületek fennmaradását is veszélyeztetheti, ha az amúgy is alacsony, akár szegényesnek is mondható támogatási összegeket nem kapják meg a korábbi évek gyakorlata szerint. A polgármester ismételten a gazdálkodás biztonságát hangsúlyozva jelezte, hogy ő személy szerint nem támogatja a negyedévenkénti kifizetést. Hegedüs László alpolgármester hangsúlyozta, a képviselők csupán azt szeretnék elérni, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott pénzösszegek lehetőleg időben jussanak el azokhoz a szervezetekhez, egyesületekhez, vagy intézményekhez, amelyeknek a testület az elfogadott összegeket szánta. A vita során elhangzott, hogy az már egyértelmű, hogy a pénzügyi gazdálkodásról teljesen eltérő a polgármester és a képviselő-testület többségének a véleménye, de ettől még a megítélt, s megszavazott támogatásokat el kell juttatni a címzettekhez. Sajnálatosan hosszas vita kerekedett a pénzügyi gazdálkodás ide vonatkozó értelmezéséről, s az áttekinthetőség lehetőségeiről, végül a képviselők 14 igen szavazattal hozták meg a döntést a támogatások negyedévi kifizetéséről.
Döntött a testület arról, hogy a Szendrey Júlia Általános Iskolában engedélyezi egy osztálycsoportban az emelt szintű ének-zenei képzés folytatását.
Az ismételten hosszúra sikeredett, s az éjszakába nyúló testületi ülés végén, egy soron kívül előterjesztett napirendi pontról is döntöttek a képviselők. E szerint a képviselő-testület kötelezte a polgármestert, hogy a pénzeszközökről szóló általános felhatalmazás alapján a Castellum-Press Könyv– és Lapkiadó Kft.-vel, valamint a Keszthelyi Televízió Kft.-vel kötendő, működési célú pénzeszköz átadásáról szóló szerződést határidőre aláírja, intézkedjen az esedékes összeg átutalására vonatkozólag, s hajtsa végre a megállapodások pénzügyi ütemezését. Az előterjesztést 11 képviselői igen, 2 képviselői nem, s 1 tartózkodással elfogadta Keszthely képviselő-testülete.

Az elmúlt héten Keszthelyen, a Városházán tartotta összejövetelét dr. Szabó Imre polgármester meghívására a Zalai Polgármesterek Klubja. A házigazda bemutatta a várost, szólt a kultúrtörténetéről, s a jelenleg folyó beruházásokról, majd a Zala Megyei Munkaügyi Központ vezetője, Borsos József számolt be a központ elmúlt évi tevékenységéről, s az idei év foglalkoztatási és átképzési lehetőségeiről.

A központ vezetője elmondta, hogy az elmúlt évben közel 3 milliárd forintot használtak fel, ebből mintegy 700 millió forint jutott aktív támogatási eszközökre, a fennmaradó összeg passzív támogatásokra, azaz valamilyen jogosultság által járó segélyekre lett kifizetve. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben mintegy 15 ezer embernek számfejtettek bért, s ezzel – bármilyen furcsa – a munkaügyi központ volt a megye legnagyobb foglalkoztatója. A 700 millió forint terhére közel 7 ezer ember aktív foglalkoztatását oldották meg, mégpedig vagy bértámogatással, vagy közhasznú munka lehetőségével, vagy képzési támogatással. Több mint 2 ezer embert tudtak bevonni képzésbe, s az eszközeik hatékonyságát mutatja, hogy az 1999-es, több mint 10 ezres regisztrált munkanélküli száma az elmúlt évben már csak mintegy 9500 volt. Ez a szint az idén már láthatóan tovább csökken ezer fővel Zala megyében. Ebben az évben 830 millió forint áll a munkaügyi központ rendelkezésére aktív eszközként való felhasználásra. A passzív támogatások mértéke csak az év végén lesz mérhető, de a minimálbér megemelését figyelembe véve közel 100 millió forinttal lesz nagyobb, mint az elmúlt évben. A tájékoztatót követően a polgármesterek elsősorban a közcélú munkavégzés lehetőségei iránt érdeklőd-tek.
A találkozó résztvevői ezt követően vendéglátóik kíséretében megtekintették a Fejér György Városi Könyvtárt, a Babamúzeumot és Panoptikumot, s a folyamatban lévő színház– és konferenciaközpont beruházását.

Aláírásgyűjtésbe kezdett a hévízi Szobakiadók Szövetsége. A levél céljáról, a szövetségnek az önkormányzattól várt támogatásáról a soros testületi ülésen Dabóczy László, a Szobakiadók Szövetségének elnöke jelenlétében dr. Keserű Ákos tájékoztatta a városvezetőket. A jegyző tájékoztatása a levél felolvasásán alapult.

Ebben a szövetség leszögezi: aláírásgyűjtést a hévízi tó, és legfőképpen a fedettfürdővel kapcsolatos problémák miatt kezdett. A fogalmazvány rámutat: az utóbbi időben szaporodtak azok a panaszok, amelyek a tófürdő állapotára utalnak, kiváltképpen a fedett fürdő területére vonatkozóan, és a Széchenyi-terv sem biztat semmivel. Az ott kiírt pályázatokon ugyanis csak jogi személyek és gazdasági társaságok vehetnek részt, az állami gyógyfürdőkórház viszont egyik kategóriába sem sorolható. A fürdő jelenlegi állapota a város jó hírét és idegenforgalmát is veszélyezteti.
A levél utal arra, hogy a szobakiadók e fogalmazványát öt nap alatt közel kétezer hévízi írta alá. Amennyiben az önkormányzat egyetért a felhívás fontosságával, a testületi ülésen döntsön arról: csatlakozik-e az aláírókhoz – kérik a levélben a szövetség tagjai.
A felhívás ismertetését követően Rábai József képviselő kért szót. Mint mondta: a megfelelő állásfoglaláshoz konkrét elképzeléseknek kell rendelkezésre állniuk, ez azonban jelenleg nincs meg. Megfelelő előkészítés hiányában nehéz meghatározni az elmozdulás irányát. Erre reagálva Vértes Árpád polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzat költségvetésében 120 millió forintot különített el élmény– és fedettfürdő építésre, ám semmi nem történik a kórház és az önkormányzat között született megegyezés óta.
Dr. Hegedűs Mihály szerint a kétezer aláírás öt nap alatt amolyan „meglepetés”, azt jelzi, hogy a közvélemény elsöprő többségben áll a Szobakiadók Szövetsége mögött. Ezt a többségi véleményt a városnak figyelembe kell vennie, tehát szavazni kell arról, hogy elfogadják a szobakiadók elképzelését, felhívását. Hozzátette: a város maga adott már be elképzelést a minisztérium felé, most az ő döntésükre kell várni.
A jelenlegi fürdőállapotok valóban siralmasak – szögezte le hozzászólásában Tódor András –, éppen emiatt támogatni kell a szobakiadók és a város lakosságának igényét. Hasonlóképpen vélekedett dr. Szendrődi Miklós alpolgármester is. Vancsura Miklós főigazgató, aki tagja a testületnek, egyéb elfoglaltsága miatt nem volt jelen.
A vélemények kinyilvánítását követően a testület jelenlévő tagjai egyhangú szavazatukkal csatlakoztak a levelet aláírókhoz, illetve az ő véleményükhöz.

Borozóbeli tárlat Egregyen

Egyedi kezdeményezésű kiállítást nyitottak meg a közelmúltban Hévízen: az egregyi városrészben lévő Kerék Borozó vezetői, Baráth Zsolt és István úgy döntöttek, helyiségük ezentúl olyan művészek munkáinak is bemutatkozási lehetőséget biztosít, akik az egregyi környezetbe, tájba illő alkotásokkal hívják fel magukra a figyelmet. A borozóban elsőként a Kertvárosban élő Pápainé Z. Zita festményeiből nyílt tárlat. Anyagát dr. Sólyom Sándor, a Helikon Öröksége Kulturális Alapítvány titkára válogatta, a műveket Balázsy Mária Éva, a hévízi Galéria igazgatója ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe. A természet ihlette alkotások bemutatóján Kovács Ágnes hegedűtanár, Pápai Dóra, a zeneiskola tanulója és Bakonyiné Ligeti Mária, a Helikon Öröksége Kulturális Alapítvány alelnöke működött közre. A borozóbeli kiállítást három hónapon át láthatják az Egregyre látogatók.

Csomós Ferenc a kuratórium elnöke köszöntötte a meghívott és megjelent vendégeket majd rövid áttekintést adott az eddig végzett munkáról, és néhány gondolattal szólt munkájukról. Elmondta, hogy az alapítvány kulturális és szociális célú magánalapítvány. Egy olyan közhasznú szervezet melynek célja: Keszthely és környéke iparosainak hagyományőrzése, továbbá a rászoruló iparosok és hozzátartozóik szociális támogatása.
Ezek után Rózsahegyi György az Ipartestület elnöke, Horváth Tihamér a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke illetve Süte Lajos a helyi Vállalkozók Klubjának elnöke szólalt fel. Rózsahegyi György többek között az Ipartestület 110 éves múltjáról beszélt és arról, hogy éppen erre való tekintettel érett meg egy olyan szervezet létrehozása, amely a különböző iparos rendezvényeket finanszírozni tudja. Horváth Tihamér és Süte Lajos is örömmel vették az alapítvány kuratóriumának kezdeményezését, hisz mint mondta az alelnök: azért is fontos ez, mert a mindennapi hajtásban nagy az egymástól való elidegenedés veszélye. Fontos az, hogy tarthassuk egymással a munkakapcsolatot, segíthessük egymást.
– Mikor jött létre, és hogyan működik az alapítvány?
– érdeklődtünk Csomós Ferenctől, a kuratórium elnökétől.– A Keszthely és Környéke Jótevő Iparosainak Alapítványa 2000. december 22-én alakult meg, és tulajdonképpen vállalkozásként működik. Az alapítvány pénzeszközeivel, vagyontárgyaival és tőkehozadékával a kuratórium rendelkezik. Az alapítvány induló tőkéje 118 ezer forint. Ezt a vagyont folyamatosan gyarapítani kell, és a legnagyobb reális hozadékot biztosító módon kell befektetni vagy vállalkozásba vinni, és elsősorban az évi nettó hozadékból kell az alapítvány céljait megvalósítani.
– Mit kell tudni bővebben a szervezetről?
– Mint ahogy arra már a köszöntőmben is utaltam az alapítvány célja kulturális hagyományőrzés, ennek keretében különböző rendezvények (iparbál, sírhaklibál, nőnapi és nyugdíjas napi rendezvények, idősek karácsonya, tombolabál) lebonyolítása; az iparoskönyvtár működtetése, az iparos ereklyék (zászlók, tablók) gondozása, utód nélkül maradt iparosok sírjainak, valamint a ‘48-as iparosok emléksírjainak ápolása; rászoruló iparosok és azok közvetlen hozzátartozóinak anyagi és erkölcsi támogatása. Az alapítványi vagyon csak a fentebb felsoroltakra használható fel.
– Mi a mai közgyűlés célja?
– Az alapítvány terveinek és feladatainak ismertetésén túl a legszélesebb társadalmi rétegek, szervezetek, önkormányzatok és gazdálkodó egységek erkölcsi és anyagi támogatásának elnyerése, valamint ezen keresztül a törzstőke gyarapítása. Ezen gondolatok jegyében került sor arra, hogy a mai alkalommal főleg a helyi vállalkozók vezetőivel folytassunk eszmecserét e nemes célok megvalósulása érdeké ben.