Panoráma

A plusz 6 fokos hőmérséklet, a szállingózó hópelyhek és a metsző hideg szél, no meg a felnőttek számára 900, s gyermekek számára pedig 600 forintos tarifa ellenére összejött a kifutáshoz szükséges 10 fő. A sétahajójárat az előszezonban egyelőre naponta háromszor fut ki a Balatonra, de a későbbiekben sűrítik a járatot, s egészen október végéig tolják ki az utószezont.
Az öreg, már 71 éves Csobánc motoroshajó teljesen felújított állapotban, amolyan századfordulós nosztalgia hajókázásra fut ki a tóra, s egy-egy alkalommal közel száz utast tud a fedélzetére venni. Nyárádi Zoltán, a hajó kapitánya elmondta, hogy a téli hónapokban elvégezték a szükséges javításokat, s a motornak a 3 ezer kilométerenkénti kötelező felújítását is. A sétahajó minden évben húsvétkor fut ki előszőr a tóra. Az elmúlt évben egy héttel későbbre esett húsvét, s akkor a jó időnek köszönhetően zsúfolásig telt fedélzettel futott ki a Csobánc, s a hajósok bíznak abban, hogy a melegedő időjárás meghozza rövidesen a kirándulni vágyók kedvét is. Az első kirándulók 11 fős csapatát egyébként mindössze két család alkotta, akik három, illetve négy gyermekkel jöttek el az első idei balatoni hajókázásra.

A hévízi önkormányzat még tavaly ősszel pályázatot írt városi prospektus készítésére. A felhívásra tizenkilenc munka érkezett, az elbírálás folyamatáról dr. Horváth Béla, az idegenforgalmi bizottság elnöke tájékoztatta a képviselőket a legutóbbi testületi ülésen.

A bizottság elnöke elmondta: minden munkát egy Budapestről delegált, független zsűri értékelt, s az eljárás végén javaslatot tettek az általuk legjobbnak ítélt három pályázatra. Ezt követően ad hoc bizottság is vizsgálta a prospektusterveket, s ők négyet találtak jónak. A pályázatokat a képviselőknek is bemutatták az ülésen. Az idegenforgalmi bizottság elnöke azonban elmondta: véleményük szerint egyetlen pályázat sem emeli kellőképpen Hévíz igazi vonzerejét, a tóra épülő gyógyászat adta lehetőségeket, így érdemes volna újrakészíttetni a beadott munkákat, a fenti szempont figyelembe vételével. A képviselők – hosszas vita után – végül is úgy döntöttek, hogy – bár az idő sürget, hiszen a szezonra a prospektusoknak készen kell lenni – a pályázatokat újravizsgáltatják a készítőkkel, de a legjobb munka kiválasztásával nem a képviselők, hanem az idegenforgalmi bizottság tagjai foglalkoznak. Ugyancsak a bizottság hatáskörébe utalták át a városról készítendő internetes honlap készíttetésének ügyét is. Az elképzelések szerint a honlapot az önkormányzat, egy, a bizottság által megbízott szakember, valamint a Bibó gimnázium közreműködésével állítják össze. Mindkét kérdésben heteken belül döntés várható.

A Keszthelyi-hegység lábánál fekvő települések bortermelői, borházai és önkormányzatai közhasznú térségi szervezetet hoztak létre Balatonfelvidéki Da Bibere Borút Egyesület néven a keszthelyi városházán.

A borút olyan turisztikai termék, amelynek váza a szőlő- és borkultúra térségi megjelenési formája (szőlőskertek, pincék, vendéglátás), amelyet a turisták kijelölt útvonalon látogathatnak végig. Számtalan borhoz kapcsolódó kulturális rendezvény (szüreti felvonulások, borfesztiválok) a hagyományok ápolását, történelmünk, múltunk megismerését biztosítja a helybelieknek és a térségbe látogatóknak egyaránt. Az alakulásról Lekics Valériától, az egyesület főtitkárától érdeklődtünk.
– Mi adta az ötletet egy ilyen szervezet alakításához?
– Tulajdonképpen a szőlő– és borkultúra megőrzése, a turizmus fellendítése, olyan turisták meghódítása, akik érdeklődnek a magyar kultúra iránt. Magyarországon nem ez az első, hiszen a villányi borvidéken már régóta megvalósult.
– Milyen céllal jött létre a szervezet?
– Többek között a szőlőültetvények területének szintentartásával, jó minőség biztosításával, a bortermelők piacra jutásának elősegítéséért. A borhoz kapcsolódó kulturális rendezvények révén pedig az idegenforgalmi szezon megnyújtása a célunk. Ezen kívül fontos még a pinceműemlékek megóvása és borturisztikai bemutatása, termelők és borturisztikai vállalkozók képzése.
– Mely települések vesznek részt ebben?
– Nemesvita, Gyenesdiás, Várvölgy és Keszthely város önkormányzatai az alapító tagok de természetesen a működési terület ennél bővebb, mert jó néhány nem tagtelepülés borászai is részt vesznek.
– Kik az egyesület tagjai?
– Az egyesület elnöke dr. Bakonyi László egyetemi tanár, az elnökség tagjai: Páli Lajos, Bezerics Csaba, Papp Ferenc, Eke Ferenc, Szijártó Ferenc, Tóth László és Becsics György. Főtitkár Lekics Valéria, a felügyelő bizottság elnöke még megválasztatlan, tagjai pedig: Németh Lászlóné, Németh Csaba, dr. Udvari Csaba, Nagy Balázs Jánosné. A székhelyünk Balatonederics.
– Miből tartja fenn magát az egyesület?
– A fenti célkitűzések megvalósítására az egyesület a tagok saját forrásai mellett anyagi támogatásokat igyekszik szerezni, mivel központi költségvetés és európai uniós támogatások is könnyebben hozzáférhetők a termelők, gazdák és más vállalkozók számára, ha azok térségi programot megvalósító szervezet keretében pályáznak.

Agráros sikerek

Tizenkét agrár felsőoktatási intézmény képviseltette magát a közelmúltban Debrecenben megrendezett XII. Agrárközművelődési Napokon. Az ötvenöt résztvevő között a keszthelyi agrárosok is szép eredményekkel szerepeltek. Irodalmi szekcióban a Magma Színpad különdíjat kapott Jim-Jacobs, Warren Casey Grease című bemutatójára. A zenei szekcióban Lengyelné Takáts Veronika első helyezést ért el szólóénekével, a show szekcióban a társastáncklub a Kék Duna keringővel harmadik helyen végzett. Nívódíjat kapott folklór szekcióban a Georgikon Néptáncegyüttes, valamint Fischl Balázs férfitánc-bemutatója.

A gyenesdiási önkormányzat, a helyi Forrásvíz Természetbarát Egyesület, valamint a község óvodája közös szervezésében közel két héten át tartó környezetvédelmi programban vehettek részt a gyenesiek és a környezetvédelmet szívükön viselők. A szervezők – immár harmadízben – Zöld Hetek néven olyan programsort állítottak össze, ahol néha játékos, néha komolyabb formában, de mindenki átélhette: mit is jelent valójában a minket körülvevő táj óvása, állapotának megőrzése.

A Zöld Heteket Szalóky Jenő polgármester nyitotta meg, s az ünnepélyes megnyitó alkalmával osztották ki azoknak a pályamunkáknak a díjait is, amelyeket a Föld és Víz Napja alkalmából adhattak be a gyerekek. Kicsik és nagyok játékos természetvédelmi vetélkedő keretében is számot adhattak „környezeti tudásukról”. Nánássy Árpád környezetvédelmi referens segítségével a hulladékszelektálás fontosságával, a környezetbarát vásárlási szemlélettel ismerkedhettek meg a résztvevők.
A programsort számos kirándulás tarkította: volt benne vindornyaszőlősi békamentés, Fehér Csaba, a Fehér Holló Természetbarát Egyesület elnöke vezetésével kápolnapusztai, Gál Lajos, a Forrásvíz Egyesület elnöke kalauzolásával Balaton-parti kirándulás, túra; a résztvevők betekintést nyerhettek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park világába is. S hogy a felnőttek és gyerekek az ember környezetszennyező tevékenységével is szembesüljenek, a szervezők szelektív szemétgyűjtési akciót hirdettek. Az erről készült szomorú képeket az eseménysort záró szakmai napon értékelték.
A természetvédelemnek a gyerekekben kialakítható igényéről Labancz Györgyi környezeti nevelő tartott előadást.
A Zöld Hetek példaértékű rendezvénysora emlékfa ültetéssel zárult.

Az agrárszférában – akárcsak a technika területén – nincs megállás a fejlődésben, hiszen újabb és újabb tudományos eredmények születnek, melyek korszerűbbé és magasabb színvonalúbbá tehetik a magyar mezőgazdaságot...

Ennek legékesebb bizonyitéka a hetedik alkalommal megrendezett Ifjúsági Tudományos Fórum. A találkozón az ország különböző agrár-felsőoktatási intézményéből ide sereglett fiatal agrármérnökök, állatorvosok adhattak számot szakterüle- tükön végzett kutatási eredményeikről. A rendezvényt dr.habil Szabó Ferenc egyetemi tanár, a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja, a fórum fő védnöke, egyben elnöke nyitotta meg, aki elmondta: nagy örömére szolgál, hogy az előadássorozatra 67 bejelentett előadás ékezett, amely összesen 112 szerző munkája nyomán született. A címek áttekintése után úgy ítélte meg, hogy jelentős aktuális témákról esik szó. Hangsúlyozta, bízik abban, hogy ezen eredmények valamilyen módon hozzájárulnak a mezőgazdaság fejlesztéséhez, és előbb-utóbb beépülnek a mindennapi gyakorlatba, annak szerves részét képezik majd.
Dr. Polgár Péter egyetemi adjunktussal, a találkozó társszervezőjével a fórum céljairól váltottunk szót.
– Nyolc évvel ezelőtt Szabó Ferenc professzor úr vetette föl, hogy elevenítsük föl azt a hagyományt, ami régen az agrár-felsőoktatási intézmények fiatal oktatóinak, kutatóinak rendezvényét jelentette. Ez a rendezvény így egy akkori, általunk kitalált elnevezéssel Ifjúsági Tudományos Fórum néven született újjá. Abban az időben még csak a három karból álló Pannon Agrártudományi Egyetemen rendeztük az első ilyen találkozót. A második évben már a dunántúli régióban gondolkoztunk, majd gyakorlatilag a harmadik évtől tehát 1995-től az összes hazai agrár-felsőoktatási intézmény illetve agrár kar számára küldtünk meghívót. A szekciók köre általában évről évre változik, de szerencsére az érdeklődés töretlen. 50–90 közötti előadás, és 4–6 szekció szokott együtt dolgozni.
– Mitől függ a szekciók száma és milyensége?
– Az agrár-felsőoktatásban jelenleg kutatott, oktatott főbb diszciplínák területéről hívjuk meg a kollégákat, PhD hallgatókat, oktatókat, kutatókat. Három fő irányvonal van az ökonómiai, az állattenyésztési-takarmányozási és a növénytermesztési illetve az ezzel kapcsolatos növénytáplálási és talajtani irány. A mai találkozón négy szekcióban folynak az előadások: állattenyésztés-takarmányozás, növénytermesztés-talajtan, ágazati ökonómia, közgazdaságtan-agrárgazdaságtan.
– Nyilván az előadók számától is függ az egyes tagozatok száma.
– Így van, hiszen a kollégák nemcsak publikációs kötelezettségeiknek tesznek eleget, hanem ez egy szakmai találkozó is, és a fiatal oktatóknak sem mindegy, hogy milyen rutint szereznek előadói képességekből. Tapasztalt szekcióvezetők olyan tanácsokat is adhatnak, amelyek esetleg demonstrációs képességeik terén jelent pluszt. Tehát érdekük, hogy minél többen jöjjenek.
– Várható, hogy a közeljövőben is lesz ilyen fórum?
– Tervbe vettük, mert a már jól kialakult hagyományt semmiképpen sem akarjuk félbeszakitani. Az időpont is jellegzetes, mindig a március végi április eleji hetekben kerül megrendezésre, ugyanis tanulmányi szempontból ez a legnyugodtabb időszak.