Új kedvezmények a gyógyfürdőkórházban
Az új évezred terveiről
| Végzettségét tekintve földmérő üzemmérnök és útépítő technikus Vértesaljai András. Mint mondta, jogilag a harmadik évét tölti képviselőként, de már 1985 óta foglalkozik közügyekkel, a város dolgaival. A testületben két megbizatást lát el: a városfejlesztési bizottságnak – városi és térségi szinten –, illetve az egészségügyi és szociális bizottságnak a tagja. |
– Merre található az ön választókörzete?
– A Keszthely és Hévíz kö-zötti 27 éves, fiatal városrész a miénk, ami mintegy 150 hektáron terül el a Vadaskerti Csárdától a Bikedi-sorig. Eddig egy mostohán kezelt városrész volt, Keszthely ugyanis eléggé elhanyagolt minket, viszont a hévízi „kitörés” megtette hatását, és a húsz éves lemaradást néhány év alatt behoztuk. Most lesz igazi városrész, a víz, villany, telefon, gáz és csatorna hálózat már elkészült, sőt egyes helyeken a csapadékelvezetés is.
– Mi az, ami már készen van, és amin még változtatni kell?
– Mint földmérő és útépitő szakember nagy szerencsémre elkészült Keszthely egész kül- és belterületére, valamint Keszthely-Kertváros egész területére a digitáis alaptérkép, amely még nincs átadva, de ez ad minden tervezőnek alapot, hogy precízen pontosan dolgozhasson, illetve ez jelenti a naprakészséget. A csapadék elvezetőrendszer teljes kiépítése várhatóan 2-4 évet vesz igénybe. A Földhivatalban lévő tulajdonlapok alapján Keszthely-Kertváros területének 20-25 százaléka már nem magyar állampolgárok kezében van. Ez azt mutatja, hogy ez a környék már teljes mértékben tagja az Európai Uniónak.
– Milyen problémákkal fordulnak önhöz a lakók?
– Jelenleg a már említett térkép segítségével szerkezetkész állapotban van az utca szélességek meghatározása. Itt egyértelműen a jövőkép kialakulásáról lehet beszélni. Azonban hangsúlyozom, hogy szeretnénk megtartani a báját ami ezerarcúvá teszi. Az aszfaltozásnak a szélessége és hosszúsága úgy valósul meg, hogy a jövőbeni csapadékelvezetés helyét kihagyjuk, a takarékosságra hivatkozva. A másik dolog, hogy a Bikedi-sor és a Palota Vigadó között egy óriási beruházás fog megvalósulni egy pár éven belül, magánvállalkozói kezdeményezésre, családiházas
jelleggel.
– Az eddigi beruházások milyen mértékűek voltak?
– Az ország legdinamikusabban fejlődő városrésze vagyunk. A jelenleg befejező szakaszába érkező csatornázást két részre lehet bontani: egyrészt a tisztán állami Főművi beruházás – ez mintegy 390-400 millió forintra tehető. Ez felöleli Hévíz, Club Dobogómajor, Keszthely-Kertváros és Cserszegtomaj főművi beruházását, de ha összevonjuk ezt, akkor az egy-milliárd forintot is meghaladja. Keszthely-Kertvárosra vonatkozóan a lakásokhoz a bekötés biztosítására 400 millió forintot ruháztak be, ez részben állami támogatás, de minden céltámogatást megnyertünk. Itt a lakossági hozzájárulás százhúsz-ezer forint amit tíz év alatt kell kifizetni az ingatlantulajdonosoknak. Ez rendkívül kedvező kamatmentes, havi ezer forintot jelent. Tízmillió forintos tervezési beruházás valósult meg a csapadékvíz-
elvezetést illetően.
– Indul jövőre is a választásokon?
– Még magam sem tudom – a családom ellenzi. Én négy évre kötöttem szerződést, ezért ezt végig szeretném csinálni. Úgy érzem, hogy ha azok a beruházások, amelyek elindultak, valamilyen formában nem tudnak ilyen ütemban megvalósulni, akkor erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy befejezzem. Hozzáteszem, ez minden esetben csak az ott élő választópolgárok hozzájárulásával lehetséges. Zárásként még annyit szeretnék mondani, hogy nem csak Keszthely kertvárosa vagyunk, hanem egyben a Hévízi-tó kertvárosa
is.
N. G.
A férfiak előnyben vannak
| A Magyar Szocialista Párt nőtagjainak regionális konferenciájára került sor május 26-án Keszthelyen. Elsőként Kristyánné Aknai Erzsébet tartott előadást „A nők kisebbségben” címmel, (bár szerintem lehetetlenség lenne őket elnyomni, kisebbségként kezelni, hisz sokkal többen vannak mint a férfiak). Majd következett Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke, aki a szervezet megalakulásáról, céljairól, a nőknek a politikában és a médiában betöltött szerepéről beszélt. |
A képviselőasszony – akivel a sajtótájékoztató után beszélgettem – elmondta, hogy a nőtagozat 1992-ben alakult, legfontosabb célja pedig a nők párton belüli szabadságának kivívása, illetve a helyi nőtagozatok megalakítása. Véleménye szerint a rendszerváltás első éveiben megjelenő munkanélküliség az oka a női „családfő” megjelenésének, és a közéletből való kiszorulásnak, sőt ebben az időszakban az is „bűnnek” számított, ha egy nő nem csak a családdal foglalkozott. Mint médiapolitikus éppen az 1998-as évet nevezte meg amikor is a nők újra láthatók lettek a képernyőkön, azonban hangsúlyozta, hogy pozitiv és negatív fordulatok egyaránt voltak ezzel kapcsolatban. (Végül egy kis „tanfolyamot” is tartott az ott helyet foglaló hölgyek részére, hogy miként bánjanak például egy újságíróval, ha netalán „vallatásra” kerül sor.)
– Van-e valamilyen jelentősége, hogy éppen az MSzP-nek van nőtagozata? – érdeklődtem Lendvai Ildikótól.
– Akad más párt is ahol működik nőszervezet például a Kisgazda párt nőszervezete, de azt hiszem nem véletlen, hogy nálunk működik talán a legnagyobb létszámú nőtagozat a párton belül. Tudnillik Európában is a szociáldemokrata baloldali pártok tradiciójának volt mindig része a női esélyek egyenlősége, és a gyakorlatban is érvényesülő egyenjogúság. Amikor a rendszerváltáskor a női emancipáció egész folyamata kezdett megkérdőjeleződni, akkor érthető módon itt is a baloldali és részben a liberális pártok érezték szükségét annak, hogy a modern nőkép és az egyenjogúság szolgálatába állítson
szervezeteket.
– Milyen javaslatai vannak a tagozatnak?
– Ez a szervezet vetette föl a családi terheik miatt részmunkaidőben dolgozó nők problémáját. Szintén nőtagozati gondolat volt az, hogy a munkaadókat járulékkedvezménnyel tegyék érdekeltté olyan nőcsoportok foglalkoztatásában, akik ma hátrányban vannak. Gondolok itt a szülés után újra munkába álló nőkre, illetve azokra, akik 45 éves koruk után kerülnek utcára.
– A Horn-kormány annak idején bevezette a tandíjat. Ilyen most nincs, képviselőasszony mégis megkérdőjelezte előadásában a felsőoktatás ingyenességét. Miért?
– Ez igaz, de sajnos a havi 2000 forintos tandíj csak nagyon kis része volt a felsőoktatási terheknek. Sokkal nagyobb hányadát adják az azóta bevezetett különféle vizsgadíjak, a tankönyvek és jegyzetek megemelt árai.– A női önállóságnál maradva miért látja úgy, hogy a nők kiszorulnak a médiából?– Azért, mert amikor politikusok szerepelnek a médiában, akkor nagyon gyakran egy hagyományos szemlélet jegyében mintha külön ketrecbe zárnák a politikusnőket. Őket elsősorban egymással párosítják, illetve legszívesebben olyan politikai kérdésekről kérdezik, amelyekről egy férfit soha nem kérdeznének meg. Tehát míg a média szerkezete általában a társadalmi igényeknek megfelelő, addig, amikor a nőt politikusi szerepben mutatják, még mindig hajlik a média a tradicionalizmusra.
Nagy Gábor
| A Kis-Keszthelyi Óvodáért Alapítvány 10 éve rendezi meg jótékony műsorát a Helikon Kastélymúzeum tükörtermében, s az elmúlt heti rendezvény már a 20. volt a sorban. A három óvoda – Sopron utcai, Galamb utcai és Rákóczi téri – műsorában ezúttal is közösen adtak műsort az óvónénik és a gyermekek. Az óvónői énekkar és az óvodások műsorai egymást váltották, s először mutatkozott be a nagyközönség előtt a német szakos óvodai csoport, játékos német dalokkal és táncokkal. A jótékonysági est bevételéből az óvoda eszközállományát, azaz készségfejlesztő játékokat vásárolnak majd. |
|
| Kerek évfordulóhoz érkezett az a szervezet, mely már a XIX. századtól kezdve a szegényeken, a betegeken és a bajbajutottakon segít. Min- dig ott van, ahol éppen szükség van rá, legyen az háború, árvíz vagy járvány. Karitatív tevékenységek egész sora jellemzi a Vöröskeresztet, amely az idén 120 éves, és amelynek létrejöttét május 8-án ünneplik az egész világon. |
Így Magyarországon, ezenbelül Alsópáhokon is, ahol május 9-én a Vöröskeresztes Világnap megyei ünnepségére került sor. A meghívott vendégek közül dr. Tőke Alajos megyei alelnök és dr. Baracskai Józsefné megyei titkár mondtak ünnepi beszédet. Sebestyén Péterné, a szervezet keszthelyi vezetője
elmondta:
– A világszervezet megalakulása az 1800-as évek elejére – egész pontosan 1823. október 26-ra – nyúlik vissza, amikor is Genfben nemzetközi konferenciát hívtak össze. A Magyar Vöröskereszt pedig 1881-ben kezdte meg működését. Az alapcél elsődlegesen a háborús időszakban sebesültek ellátása volt. Ez később kibővült véradások szervezésére, az idősek, szegények segítésére, az ifjúság nevelésére.
– Milyen hagyományai vannak Alsópáhokon a Vöröskeresztnek? – érdeklődtünk a falu polgármesterétől.
– Több mint húsz évre nyúlik vissza a helyi szervezet fennállása. Leginkább véradások rendezésében van nagy jelentősége, hiszen településünkön kiugróan magas a véradók száma. Ezen túlmenően természeti csapás esetén a rászorulóknak ruha és készpénz gyűjtésében.
– Miért választotta az embereken való segítésnek ezt a formáját?
– kérdeztem Murár Edit önkéntes ifjúsági aktivistát, aki a megyei küldötti feladatokat is ellátja.– A magyartanárom, Gerencsér Katalin volt eddig a zala megyei küldött az Országos Ifjúsági Tanácsban. Ő szervezett be, és küldött el alapképzésre két évvel ezelőtt. Majd a zánkai vezetőképző tábor következett, ott szerettem meg ezt a munkát.
– Mi a dolga egy aktivistának?
– Tulajdonképpen ahol tud, segít, például különböző gyűjtéseken, ezenkívül versenyeket, találkozókat szervezünk, illetve mindenfajta segítségből kiveszszük a részünket.
N. G.
| Reklámanyagok készülnek Hamarosan rendelkezésre állnak mindazon marketing eszközök, melyek Hévíz hazai és külföldi reklámozását, népszerűsítését hivatottak szolgálni. A várost bemutató alapprospektus már a nyomdában van; a városról a közelmúltban videófilm is készült, amely várhatóan június közepétől kerül a piacra, illetve az idegenforgalmi vásárok standjaira. A város képviselő-testülete pedig a közelmúltban pályázatot írt ki web-oldal készítésére. A felhívásra tizenhét munka érkezett be, ezek elbírálása folyamatban van. Az oldalakat az idegenforgalmi bizottság véleményezi, a döntés joga azonban a képviselő-testületet illeti meg. A pályázat elbírálásával a Hévízt népszerűsítő propagandaeszközök széles skálája jelenik meg a piacokon. A hősök és áldozatok napján |
| Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a „Balaton Regatta”, vagyis a Veszprémi Egyetem és az integráció során hozzá csatolt keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar közötti evezős verseny. |
Az erőpróba helyszínéül ezúttal az anyaintézmény Balatonalmádiban található vízitelepét jelölték ki. A táv – ahogy már megszokhattuk a korábbi években – 2 kilométer volt, azonban a futamok száma eggyel nőtt, hiszen az eddigi oktató férfi, valamint hallgató leány és fiú futam mellett most az oktató hölgyek csapatai is megmérkőzhettek egymással. Az első összecsapás a hallgató lányok között zajlott, amit a keszthelyiek megnyugtató fölénnyel nyertek. A második – az oktató női – hasonló fölényű győzelemmel végződött, de most a veszprémiek részéről. Következett a harmadik, egyben a legszorosabb küzdelem, itt a veszprémi diákok kapták el jobban a rajtot, ám féltávnál a vendégek átvették a vezetést, és nyertek. S végül a negyedik futam amelyen legalább akkora győzelem született, mint az elsőn...
Ha ennek a nagyszerű sportágnak a gyökereit akarjuk megkeresni, akkor az 1820-as évek Angliájába, a modern teljesítmény sportok őshazájába kell visszamenni. A verseny után Mészáros Lászlóval, a keszthelyi kar testnevelőjével többek között erről is beszélgettem.
– Milyen hagyományra tekint vissza ez a vetélkedés?
– Két évvel ezelőtt az egyetem rektorával dr. Gaál Zoltánnal beszéltünk arról, hogy el kellene indítani valamit, ami összehozza a két intézményt. Akkor született meg a regatta ötlete amelynek alapját az Oxford – Cambridge evezős verseny adta. A kihívást pedig az jelentette, hogy a veszprémi intézmény – amelyen belül a keszthelyi működik – ötször akkora, tehát sokkal több emberből lehet válogatni a csapatok összeállításánál.
– Mit kell tudni a hajókról?
– Ezek a hajók tulajdonképpen a Balatonra épültek. Eddig soha nem volt ilyen hajó a Balatonon. Tiz evezős, plusz egy kormányos számára van benne hely. Amit elvártunk a miénktől, azt végül is teljesítette.
– Jelentett-e valamit pszichológiailag az első futamgyőzelem?
– Nem, mert én a verseny előtt megmondtam, ki mit fog megnyerni. Úgy gondoltam, mivel a női dolgozóink idősebbek a veszprémieknél, elképzelhető hogy ők esetleg kikapnak, de a győzelmüket ugyanúgy el tudtam képzelni. Azonban a hallgatókkal valamint a férfiakkal napi nyolc órát együtt edzettem, ezért az ő elsőségükben szinte biztos voltam.