Kitekintő

Több mint hatszáz lakó, valamint a Szobakiadók Szövetségének, a Tóvédő Egyesületnek és a városvédő egyesületnek az aláírásával ellátott ívet juttatott el nemrégiben Hévíz város jegyzőjéhez a Babocsay utcában élő Rakssányi Csaba. Az aláírásokkal a lakók tiltakozásukat fejezik ki egy tervezett építkezés miatt.

– A Babocsay utca, a Hunyadi utca és a Zrínyi utca által határolt területen tervezett tömbházas építkezés ellen emeltünk szót – mondta a lakók által az aláírásgyűjtéssel és a tiltakozások eljuttatásával meghatalmazott Rakssányi Csaba. – Erre a területre ugyanis egy cég olyan, két blokkos tömbházat szeretne építeni, amely több mint száz lakást foglalna magába.
– Miért kifogásolják ezt a beruházást?
– Ezek az épületek véleményünk szerint az összes zöldterületet elfoglalják itt. Az önkormányzat szerint a beépítés után hetven százaléknyi zöld felület megmarad, ám a terveket látva mi ezt nem találjuk helytállónak.
E blokkal teljesen tönkreteszik a városképet, és a háztömbök nem is illeszkednek ebbe a városrészbe. A ház magassága a gyönyörű kilátást – ennek a környéknek az egyik vonzerejét – is elfogja.
Mindamellett arról is tudomásunk van, hogy az építkezéshez idén január elsejei hatállyal telekösszevonást engedélyezett az önkormányzat, noha a testület tavaly ősszel elfogadott egy, a telekösszevonásokat tiltó rendeletet. A lakók véleménye az: a törvény mindenkire vonatkozzon, mindenütt váljon kötelező erejűvé. Arról is tudunk, hogy e területre vonatkozóan létezett egy másik elképzelés is, amely villákat „rajzolt” ebbe a környezetbe. Ez ellen nem volna kifogásunk, de az új terv tömbjei itt minden zöldet kiirtanak – hogy kap majd itt a következő generáció levegőt? A terven egyébként mélygarázs is szerepel – miként oldják meg a közlekedést? Micsoda forgalom lesz itt? A lakossági tiltakozás nyomán felkerestük az önkormányzat építészeti irodáját, ahol Bocskai János főépítésztől kértünk válaszokat a lakók felvetéseire.
– Kicsit távolabbról indulva közelítenék e kérdés felé – kezdte Bocskai János. – Köztudott, hogy minden település rendelkezik rendezési tervvel. A Hévízen most érvényben lévő RT már több mint tíz éves, emiatt felülvizsgálatra szorul, mi több: az önkormányzat új RT készíttetését rendelte el. Az RT a város területeit felhasználási egységekre osztja, ezek: lakóterületek, intézmények, ipari területek, zöldfelületek. A mostani esetben lakóterületről van szó. Az RT ezeket is differenciálja: a városközponttól kifelé haladva kisebb beépítési százalékot, magasságot enged. Ezeket általános érvényű országos előírások alapján állapítja meg a város. (Az országostól eltérni persze lehet, ám csak akkor, ha erre egy településnél plusz igény jelentkezik. Hévíz nem kívánt az országos szabványtól eltérni.) A szabályozások mindig előírják a maximális beépíthetőséget, és a legtöbb helyen – főként ott, ahol az idegenforgalom hirtelen növekedett – az építkezők ezzel a lehetőséggel élnek is. Természetesen az úgynevezett Fortuna tömbnek is megvan a maga építési szabályozása, ami harminc százalékos beépítést és hat méteres homlokzatmagasságot engedélyez az itt készülő házak esetében. A lakók által kifogásolt területen eredetileg valóban kis méretű telkek kialakítása szerepelt, de a terven azt is feltüntették, hogy itt házhely rendezési terv is készíthető. Mindkét esetben telekalakítás lett volna a járható út. A Fortuna tömbre részletes rendezési terv is készült két lehetőséggel. Az egyik kistelkes megoldást, a másik tömbtelkes építkezést mutat be. A ‘92-ben készült tervek közül a testület a tömbtelkes megoldást hagyta jóvá nem sokkal később, így tehát nem mondott ellent saját rendeletének az önkormányzat.
– A lakóknak a háztömbbel, a kilátással kapcsolatosan is voltak aggályaik.
– A kilátásvédelem Hévízen mint helyi szabályozás a rendezési tervben nem létezik. Ha ilyet szeretne egy település, ahhoz egyedi szabályozásra lenne szüksége. Egyébként a házak a Babocsay utcai lakások alatt tíz méterrel épülnének...
Az építtető egyébként már több tervet beküldött hozzánk, mivel azonban azok minden pontjával mi sem értettünk egyet, emiatt visszaadtuk átdolgozásra. Most már közelednek egymáshoz az álláspontok. Ennek megfelelően négy épülettömböt – egyenként két-két lakóházzal – terveztetett a cég a területre. Összefüggő épülettömbről tehát szó sincs. A beépítési százalék megfelel az előírt harminc százaléknak. A homlokzatmagasság valamivel nagyobb az engedélyezettnél, úgyhogy ehhez még igazodnia kell a cégnek. A gerincmagasság viszont megfelel a szabványnak.
– Mélygarázs építhető itt?
– A környezetvédelmi előírások ezt ezen a területen engedik. Az építtető az autók mozgásához szükséges fordulót is elkészítteti saját telkén, és ez a baleset– és tűzvédelmi szempon- toknak is megfelel. Bizonyos fokig megértem a lakók ellenállását, ám diszkriminatív intézkedéseket senkivel szemben nem foganatosíthatunk. Ha az építkezés az RT szabványainak megfelel, nem állhatunk útjába. Egyébként a cég nem rendelkezik még építési engedéllyel, pontosan az általunk emelt kifogások miatt.
Amennyiben a lakók fellebbezéssel kívánnak élni, azt az önkormányzatnál tehetik meg. További viták esetén az ügy a megyei építési hatósághoz kerül.
A lakók képviselője elmondta: a Fortuna-építkezés miatt akár népszavazást is kezdeményeznek.

A XX. század ‘80-as éveinek beköszöntével Magyarországon is megjelentek a személyi számítógépek, melyek megkönnyítik, ugyanakkor bonyolultabbá is teszik életünket. Akárhogy is nézzük, lépést kell tartani a fejlődéssel, ha versenyképesek akarunk maradni. Ilyesfajta fejlődés volt megfigyelhető a keszthelyi Közgazdasági Szakközépiskolában bő tíz évvel ezelőtt, mely azóta csak tovább növekedett. Erről, és még sok minden másról is szót ejtettünk – egy verseny és egy versenyző kapcsán – Cservenkáné Batha Csilla tanárnővel, aki a fenti intézményben tanít gyors- és gépírást.

– Mi várható ettől az előrelépéstől?
– A szakma becsülete növekszik azzal, hogy számítógépes szövegszerkesztéssel dolgozunk. Eddig a beszédgyorsírói szakma vagy hivatás létjogosultságát sokan megkérdőjelezték. Most azonban a technikai korszakváltás újra azt bizonyítja, hogy igenis életképes, mégpedig hosszú távon életképes maga a beszédgyakorlás, melynek használhatóságát az új technika felerősíti.
– Mit gondol a versenyekről?
– Szerintem mindenképpen szükség van a megmérettetésre, hiszen ez képet ad arról, hol is állunk az ország szakközépiskolái között. Az iskolákat képviselni kell, és fontos, hogy tudjanak rólunk. Eddigi hagyományainkhoz híven továbbra is kiemelt feladatnak tartom a tehetséggondozást, a versenyeztetést.
– Ha jól tudom, a közelmúltban éppen egy rangos versenyen szerepelt az iskola.
– Így van: az idei Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt gyorsírás tantárgyból április 5-én, Dunaújvárosban rendezték meg. Iskolánkból négyen: Kiss Eszter, Ságvári Katalin, Stibernik Katalin és Tóth Eszter indult az elődöntőn. Hárman jutottak az országos döntőbe, közülük Kiss Eszter szerepelt a legszebben, ugyanis az ország szakközépiskoláiból bejutott hatvan legjobb versenyzőből az előkelő hatodik helyet szerezte meg. Természetesen büszke vagyok mind a négy tanítványomra. Felkészülésükben motiválta őket többek között az is, hogy megmutassák, milyenek a keszthelyi közgázosok.
– Milyen volt a verseny? – kérdeztem Kiss Esztert, aki négyőjük közül tulajdonképpen győztesnek mondható.
– Erős volt a mezőny és nehéz a feladat, amit rövid időn belül kellett megoldani.
– Milyen terveid vannak a középiskola befejezése után?
– Az Általános Vállalkozási Főiskola elvégzése. A „Közgázba” az újságírás miatt jöttem, mert régebben újságíró szerettem volna lenni.
– Milyen kedvezménnyel jár a versenyen szerzett helyezés?
– Ebből a tantárgyból automatikusan ötös az érettségim.
A tanárnő elmondta még, hogy nagy utat tett meg a szakma, ma már magasabb szintű – oktatás szükséges az úgynevezett menedzser típusú titkárnők számára. A gyorsírás művészet a maga nemében, de feltételezi a sokoldalú műveltséget, intelligenciát, alkotó fantáziát, kreativitást, olvasottságot. Művelése feltételezi napjaink társadalmi, politikai, gazdasági történéseinek alapos ismeretét, és eliga- zodást a mindennapok ellentmondásos közéletének útvesz-tőiben.

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hívta létre azt a baráti beszélgetésnek szánt szakmai fórumot, amelynek témája a térség idegenforgalmi kínálatának egyeztetése, összehangolása volt. A fórumra a nagy szállodai láncok képviselőit nem hívták meg, hiszen a cél az, hogy a kis– és középkategóriába sorolható idegenforgalmi vállalkozások köthessék egy csokorba a termékeiket.

Találjuk meg az idegenforgalmi termékeket. Ezzel a címmel hívta meg párbeszédre a A szakemberek az összefogásban látják a megoldást.

Kereskedelmi és Iparkamara keszthelyi irodája a megye vendéglátással, idegenforgalommal foglalkozó vállalkozóit és szakembereit, hogy közösen találják meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel a háttértelepüléseket is be lehet vonni a turisztikai kínálat körébe. Egy olyan fórumot kívánnak létrehozni, amely a zalai adottságokat, a zalai idegenforgalmi termékeket köti egy, vagy ágazatonként több nagy csokorba, s így konkrét kínálati csomagokkal kíván kilépni az idegenforgalmi piacra. Horváth Tihamér, a megyei kamara alelnöke hangsúlyozta, hogy az érdekérvényesítésben, a gazdaságszervezésben kívánják erősíteni a kamara szerepét, s mivel a turizmus – amely a legerősebb kiugrási pontja a megyének – mint ipar, rendelkezik olyan tartalékokkal, amelyet a benne dolgozó szereplők összefogásával, a kínálati körök összehangolásával tovább lehet erősíteni. A külföldi partnerek már sokszor megfogalmazták, hogy a magyar kínálat elaprózódik, számtalan jó és eladható program van, csak mindez csokorba kötve, turisztikai csomagként vonzaná igazán a külföldieket. A zalacsányi Kastély Hotelben megkezdődött műhelymunkának ez a konkrét célja, hogy a zalai termékek kínálatával lépjen ki az idegenforgalom piacára.

Szombaton, június 2-án fél tízkor a szentmisével kezdődik a már hagyományos Vajda János Öregdiákok egyesületi találkozója, majd fél tizenegykor leleplezik a gimnáziumban Básti Lajos színművésznek, a gimnázium egykori diákjának márvány-emléktábláját. Ezt követően kerül sor az ünnepi közgyűlésre, ahol köszöntik a Premontrei Öregdiákokat is.
Az elmúlt évben alapozott hagyomány szerint folytatódik a program, ugyanis egy évvel ezelőtt a közgyűléssel egyidőben nyitották meg azoknak a képzőművészeknek a kiállítását, akik egykor a gimnázium padjait koptatták. Nos ez évben a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színházzal közösen rendezik meg a vajdás öregdiák Berkes András festőművész kiállítását a GKMK kiállítótermében, majd ezt követően kerül sor az ugyancsak hagyományos bogrács-partira a Via Hotel kertjében.

Zalaegerszegen bonyolították le az általános iskolások diákolimpiájának Zala megyei döntőit. A legsikeresebben a keszthelyiek szerepeltek és a Budapesten, illetve Tatán június közepén lebonyolításra kerülő országos döntőbe jutottak a győztes csapatok.
A legkisebbek közül a II. korcsoportos Csokonai ÁMK leány csapata Berkes Bianka, Iglódi Réka, Pataki Csilla, Tóth Krisztina, Varga Dalma összeállításban, a felkészítőjük Gömbös Antal.
A III. korcsoportból szintén a Csokonai ÁMK Gaál Miklós által edzett Barna Mirella, Cziráki Judit, Demeter Klaudia, Molnár Noémi, Simon Vivien összeállítású együttese nyert.
A IV. korcsoportosok között teljes keszthelyi siker született: a lányoknál a Csány Ált. Iskola (testnevelő: Pál András) Bodnár K., Diósi Z.., Fördös L., Molnár Cs.., Szeglet F., Vajda A., csapat győzött, míg a fiúknál a Dósa Zsolt által felkészített Egrysek nyerték az aranyat Herczeg László, Molnár Balázs, Molnár Gergő, Molnár Péter, Szabó Balázs, Tomps Tamás összeállításban.