Évről-évre nagyobb az érdeklődés
A Csokonai Társaság Szlovákiában
Véget ért a Balaton Fesztivál
Évről-évre nagyobb az érdeklődés
A Balaton Fesztivál iránt ma már egyre nagyobb az érdeklődés, s ez elsősorban a külföldiek részéről jelentkezik. A fesztivál egy hónapja alatt a számtalan komolyzenei rendezvény mellett most is helyet kapott a térség alkotóművészeinek kiállítása, az utcaszínházi találkozó, a balatoni folklór gála, amelyen a helyi népi együttesek mutatkoztak be menettánccal, majd színpadi produkcióikkal. |
Hagyományos már a Balaton Nemzetközi Professzionista és Amatőr Táncverseny is, de a Moonstruck Jazz Band szabadtéri koncertje is siker
volt.
– Nem lehet meghatározni, hogy a zenei műfajokon belül ma már igazán hol a határvonal – mondja Cséby Géza, a GKMK igazgatója. – Műfajilag elhatárolhatóak a produkciók – a klasszikus hangversenyektől a népzenéig, de a maga műfaján belül minden produkció magas színvonalú volt. Minden program a kiadott műsornak megfelelően zajlott, senki nem mondott le fellépést, és hála Istennek, szinte minden előadás teltházas
volt.
– A korábbi évekkel összehasonlítva, milyen volt a fesztivál iránti érdeklődés?
– A legnagyobb dilemmát minden évben az a három monstre előadás jelenti, amely a fesztivál talpköve is egyben. A nyitókoncert, a Goldmark emlékest és a záró előadás. Minden évben fejtörést okoz, hogy mi legyen az, aminek a sikerét lehet előre borítékolni, nemzetközileg is figyelemre méltó és a fesztivál számára megszerezhető produkció. Nos mindhárom bejött, zsúfolt ház előtt zajlottak ezek a hangversenyek, óriási sikerrel. Ma már a külföldiek érdeklődése és a jelenléte is mérhető az egy hónapos rendezvény előadásainak során. Amíg két évvel ezelőtt még kuriózumnak számított, ha egy német vendég az előző évben kapott, előzetes programmal a kezében jött el egy előadásra, ma, amikor a programjaink az Interneten vannak, amikor a Turizmus Rt. beemeli a programjainkat a nemzeti propagandaanyagba, amikor már előző év novemberében megkapják a külföldi irodák, akkor ez már nem jelent kuriózumot.
El lehet mondani, hogy a fesztivál iránt ma már jelentős a külföldiek érdeklődése, de valahol ez is volt a szezonnyújtó rendezvény valódi célja is. Az anyagi hátteret is sikerült biztosítani, s a Goldmark művelődési központ 5 fős csapata – akik külön díjazás nélkül tették e dolgukat – sikeres hónapot zárnak. A fesztivál teljes költsége mintegy 7 millió forint, ebből 3,5 millió forintot a keszthelyi önkormányzat biztosított, a megyei közgyűlés 1 millióval járult hozzá a költségekhez, a többit a Gazdasági Minisztériumtól és helyi vállalkozásoktól kapták támogatásként, így a bevételekkel sikrült nullszaldósan zárni a Balaton Fesztivált.
csgy
Ritkaságnak számító fogatolt járművek
Egy jelentős kiállítási anyaggal, hintógyűjteménnyel gyarapodott a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, s ez által természetesen a magyar kulturális élet is. A sajtótájékoztatón, ahol a már restaurált fogatolt járműveket is bemutatták, jelen volt Werner Guster úr, aki a Festetics-kastélynak adományozta a nagyapjától örökölt, s általa tovább gyarapított magángyűjteményt. |
A hivatalos értékéhez képest, amely mintegy 100 millió forint, jelentős kedvezménnyel jutott hozzá a Helikon Kastélymúzeum a magángyűjteményhez, s ez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának is köszönhető. A 40 fogatolt jármű, közismerten hintó restaurálását a magyar állam költségére végzik el, ám a teljes kiállításon majd több száz olyan eszközt is láthat a közönség, amelyek a fogathajtás elengedhetetlen kellékeit képezték. Werner Guster úr zenei pályafutása tette anyagilag is lehetővé, hogy 40 év alatt összegyűjtse ezt a páratlan anyagot, s bár számos vevő és múzeum kérte már, ő úgy gondolta, hogy a monarchia időszakából való, és jelentős magyar vonatkozással rendelkező gyűjteményt csak méltó környezetbe tudja elképzelni. Egy véletlen találkozásnak köszönhetően dr. Czoma László, a kastélymúzeum igazgatója ajánlotta fel a felújítás alatt álló Ybl-lovarda épületét a kiállítás céljára – s így került Keszthelyre a gyűjtemény még ez év márciusában.
Dr. Czoma László szólt arról, hogy folyik a jelenleg egy barokk magtárépületben tárolt hintók folyamatos restaurálása, s már a következő évben a közönség elé kerül az anyag mintegy 40 százaléka, majd folyamatosan kiegészülve 2005-re az épület és a teljes gyűjtemény is látogatható lesz.
A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Baán László, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériumának közigazgatási államtitkára, aki a páratlan értéket képviselő magánygyűjtemény megszerzésének fontosságáról is szólt, mondván hogy egy olyan értékkel gyarapodott a magyar kultúra, amelynek egyedüli méltó helye a Helikon Kastélymúzeum állandó kiállításában, az Ybl-lovardában lesz. Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet, a minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a hintók között néhány olyan ritkaság is található, amely az egyik legnagyobb hintógyártó cég, a Kölber testvérek budapesti műhelyéből került ki, s számtalan magyar nemesi család rendelésre készült fogatolt járművét, s egy hazánkban egyedinek számító személyszállító postakocsit is találhatunk.
Cs. Gy.
A Balaton Fesztivál keretében először hallhatta a keszthelyi nagyérdemű a XII.-XIII. században virágzó vágáns költészet egyik leghíresebb gyűjteményét, melyhez Carl Orff német zeneszerző komponált modern hangzást, középkori dallamok felhasználásával. |
A XIII. századból való, közel kétszáz latin nyelven írt diákéneket tartalmazó Carmina Burana témája – akárcsak a korabeli „lázadó” költészetnek – az egyéniség, az ösztönök szabad kibontakozása, az életöröm hirdetése az akkori feudális kötöttségekkel szemben.
A mű megszólaltatásában többek között a Festetics-kastély Helikon Kórusa is közreműködött amelynek karigazgatójával, Kendeh Gusztávnéval beszélgettem a hangverseny után.
– Mióta szerepel a repertoárjukban a Carmina Burana?
– Ezt a művet egy éve tanultuk meg. Egy oszrák kórussal és a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarral énekeltük először közösen Ausztriában, majd a zalaegerszegi zenés hétvégén adtuk elő szintén így hármasban. Most harmadszor pedig az egerszegi vegyeskarral, a Szendrey Júlia Általános Iskola Gyermekkarával, valamint a Pécsi Szimfónikusokkal és Güssing Város Vegyeskarával együtt.
– Milyen szerzeményeket játszanak ezenkívül?
– Igyekszünk a kórusirodalomnak valamennyi korszakából énekelni műveket. Nagyon szívesen adjuk elő a XX. századi magyar kórusirodalom kompozícióit, ebből éppen most készült egy
CD-nk.
– Hol, és mikor lesz a következő fellépés?
– Legközelebb Pünkösd vasárnapján lépünk fel a keszthelyi kastély tükörtermében egy bécsi énekkarral közösen.
A Balaton Fesztivál végéhez közeledve mutatták be a keszthelyi Festetics Kastélyban május 26-án Goldmark Károly: Sába királynőlye című operájának rövidített változatát. Amint azonban Cséby Gézától a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatójától megtudtuk, ez nem a véletlen műve volt. |
– Tudvalevő, hogy a fesztivál rendezvénysorozata 1993 óta működik, azóta minden évben Goldmark-emlékestet rendezünk a fesztivál keretén belül, ami a zeneszerző születésnapjához kapcsolódik. Idén erre az emlékestre egy kicsit később került sor – 26-án – hiszen Goldmark 1830. május 18-án született, de azt hiszem hogy az évfordulótól való távolság kárpótol bennünket hisz olyan művészek léptek föl, akik a nemzetközi opera legmagasabb színvonalához tartoznak.
– Van-e valamilyen jelentősége, hogy éppen ezt a művét választották?
– Igen, a „Sába királynőjé”-t úgy tudom még nem mutatták be Keszthelyen. Tavaly már az opera változatát bemutatták, és annak kapcsán gondoltuk azt, hogy a mű oratórikus feldolgozását bemutatjuk itt is.
– Mit kell tudnunk erről a darabról?
– Goldmark legismertebb művéről van szó, ami tulajdonképpen a régi bibliai időkbe nyúlik vissza. Sába királynője hiteles történelmi személy, Magyarországon kevésbé, külföldön ismertebb. Goldmark Károlyról egyébként érdemes tudni, hogy a romantika egyik jeles képviselője volt.
– Bemutatják az oratóriumot jövőre is?
– Jövőre is tervezzük a Balaton Fesztivált, természetesen szintén lesz Goldmark-emlékest, de hogy a 2002-es rendezvényen mit lehet majd látni, az maradjon titok.
Kulturális bemutató és kiállítás
A Szendrey Júlia Általános Iskolában a közelmúltban jelképes évzárót tartottak, melyen az intézmény diákjainak műsorait valamint kézműves kiállítását tekinthették meg a szülők és hozzátartozók. Balázsné Tuboly Gyöngyit, az iskola igazgatóját a bemutató után kérdeztük. |
– Milyen alkalomból rendezték a kulturális bemutatót?
– Iskolánkban hagyomány, hogy minden év végén májusban azok a csoportjaink akik valahol szerepeltek az év folyamán vagy produkciókkal készültek, e rendezvény keretén belül mutatják be.
– Mióta tart ez a hagyomány?
– Már több éve. Volt egy kis megszakítás, de folyamatában három-négy éve.
– Milyen műsorokat mutatnak be ilyenkor?
– Mivel iskolánk profilja a zenei tagozat, elsősorban zenés produkciók láthatók illetve hallhatók, például énekkar, hangszeres zene, szóló ének, de van a bemutatónak prózai része tehát vers, mese,
modern- és néptánc is. A tanév folyamán több művészeti találkozót is rendezünk. Most volt nem olyan régen a Zala megyei Gyermekek Művészeti Találkozója amelynek gálaműsorára – Zalaegerszegre – több csoportunk is meghívást kapott.
– Van-e valamilyen újdonsága az idei bemutatónak?
– Igen, azok a szakköreink amelyek nem tudják szóval „kifejezni” produkciójukat, tehát vízuálisak, kiállítást rendeztek az aulában.
– Valamennyi korosztály résztvesz a rendezvényen?
– Igen, elsőtől nyolcadikig mindenki.
– ng –