Kultúra

A Simándy József Baráti Társaság a Balatoni Múzeum zsúfolásig megtelt dísztermében tartotta augusztus 24-én a világhírű tenorista tiszteletére rendezett zenei és irodalmi jótékonysági emlékestet, amely Simándy József emlékét hivatott ápolni, s amelyen a művész barátai önzetlenül vállalták a fellépést.

Az est háziasszonya, László Zsuzsa szerkesztő-riporter vezette be a műsort, majd Simándi Péter, a művész fia emlékezett meg Nagy Lórándról, a Simándy Társaság közelmúltban elhunyt egykori titkáráról, a társaság alapítójáról. Neki és mindazoknak, akik támogatták abban, hogy Simándy József művészetét éltetni kell, köszönhető, hogy immár évente hagyományosan megrendezésre kerül az emlékest, s hogy a társaság továbbviszi, s átadja a jövő generációinak is legnagyobb tenoristánk emlékét.
A műsorban fellépő neves pályatársakat – Kincses Veronika, Pánczél Éva, Csák József és Laczó András operaénekeseket – a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója, Óberfrank Péter kísérte zongorán. Fuvolán játszott Fülöp Mónika, s az esten közreműködött Császár Angéla színművésznő. Ugyancsak hallhatta a közönség az elmúlt évi, Szegeden megrendezett Simándy József Énekverseny helyezettjeinek műsorát is.
Ez alkalommal került bemutatásra Simándy József: Bánk bán elmondja... című kötetének harmadik bővített kiadása, amelyet a könyv krónikása Dalos László dedikált a műsor szünetében.

A hévízi Hotel Carbona közelmúltban felavatott élményfürdőjének is köszönhető, hogy az idei Miss World Hungary döntőjét a fürdőváros sportcsarnokában rendezték meg az elmúlt pénteken.

A döntőbe jutott hölgyek a helyszínen és a Hotel Carbonában próbáltak naponta a döntőre, amelynek fővédnöke Stumpf István kancelláriaminiszter, védnökei pedig Szalai Annamária országgyűlési képviselő és Vértes Árpád, Hévíz polgármestere volt.
A szálloda igazgatójának, dr. Lukács Ferencnek köszönhetően sikerült a beszélgetésre időpontot egyeztetnünk még a döntő előtt Fásy Ádámmal, az európai és a hazai szépségversenyek elnökével. A döntő előtti napok feszültsége ellenére az ATV népszerű műsorának vezetője készséggel állt rendelkezésünkre, hogy a szépségversenyről tájékoztatást adjon. Mint Fásy Ádámtól megtudtuk, a rendezvénysorozat 52 évvel ezelőtt indult útjára az Egyesült Államokból, kialakítva ezzel a világon egy karitatív láncot. Hazánkban 11 éve rendezik meg a Miss World Hungary versenyeit, amelyre ez alkalommal 480-an jelentkeztek, ám az ország számos városában megrendezett elődöntőkből a hévízi döntőre már csak 18-an jutottak el, közülük ketten hévíziek voltak. A Miss World szépségversenyt, amely a látványosságon kívül elsősorban karitatív jellegével vált világszerte népszerűvé, ma 70 országban állami rendezvényként tartják nyílván, hiszen fontos szerepet játszik abban, hogy egy-egy ország hagyományaiba, kultúrájába is bepillantást enged a résztvevők által. A jelentős turisztikai vonzerőt is jelentő verseny a világban ma a jóság, a szépség és a segíteni akarás egyik legjelentősebb szimbóluma, s ezért is kapta meg 1998-ban az év mecénása díjat. Az új évezred első hazai versenyére új koronát készített Kolozsi László ötvösművész, s a több mint másfél kilós fehérarany koronát, amelynek értéke mintegy 21 millió forint, 2400 ékkő díszíti. A korona pénteken került annak a hölgynek a fejére, aki hazánkat a dél-afrikai döntőn képviseli. A hévízi sportcsarnokban pénteken megrendezett döntőn mintegy 1 millió forint értékű ajándékot sorsoltak ki, s a bevételt teljes egészében a hévízi Teréz anya otthonnak ajánlották fel.
A hazai versenyek döntőjére eddig minden esetben Horvátországban készültek fel, ám, mint Fásy Ádám elmondta, a hévízi fogadtatás, a Hotel Carbona nyújtotta lehetőségek, a mediterrán körülmények és az egyedi látványfürdő mindenben a maximumot nyújtotta, nem is szólva a város hozzáállásáról. A verseny főpróbáját a Hotel Carbona éttermében rendezett zenés est keretében tartották, ahol a 18 hölgy először koktélruhában, majd fürdőruhában mutatta be produkcióját telt ház előtt, nagy sikerrel.

Az idegenforgalmi szezon számos rendezvényén léptek fel a népi hagyományainkat őrző együttesek, így népdalkörök, néptánccsoportok, de számos esetben tekinthettek be a turisták a népi kismesterségek műhelytitkaiba is. A régió szinte valamennyi nyári programján fellépett a Nagyváthy Néptáncegyüttes és az utánpótlást biztosító gyermekcsoportjai.

A tánccsoportok a Zalai Borcégér nyitófelvonulásán.

Az együttes vezetőjével, dr. Bertalan Zoltánnal beszélgettünk arról, hogy mennyire lehet őrizni a hagyományokat, s mellette kiszolgálni a turizmus igényeit.
– A külföldi turista olyan jellegzetességeket keres, amelyek az adott országra jellemzőek, s máshol nem találhatóak meg – mondja a néptánc avatott mestere. – A Kárpát-medence magyar népművészete páratlanul gazdag nemzeti kincsünk, s ennek látványos része a néptánc, így nem csoda, hogy az egyszerű néző és a szakember is érdeklődéssel figyeli ezt a művészeti ágat. Hazánkban még élnek a különböző történelmi idők táncai, amelyek az európai hagyományokból már eltűntek. Így nekünk feladatunk megmutatni az itt élőknek és a világnak ezt a kivételesen gazdag hagyományt, mert ez ilyen egységben csak itt található meg.
A Keszthelyi Néptánc Hagyományokért Alapítvány valóban őrzi a helikoni hagyományokat, hiszen a Nagyváthy Néptáncegyüttes mellett az utánpótlást jelentő Bokréta-, és Rozmaring Gyermek Néptáncegyüttesek – az előbbinek a tagjai az Egry József, az utóbbinak a Csány László Általános Iskola tanulói – mintegy 200 tagot számlálnak. Dr. Bertalan Zoltán és segítői, Bertók Adrienn és Hardi András néptáncfőiskolai hallgatók a táncokban és a népi gyermekjáté-kokban a régi parasztemberektől gyűjtött táncokat állítják színpadra, megőrizve az eredetiséget és a stílust. Az alapítvány lehetőségeihez képest a táncokat a néprajzilag megfelelő viseletben igyekeznek színpadra állítani.
– A táncosok szakmai képzése már két éve a Család Általános és Alapfokú Művészeti Iskola néptánc szakán folyik, s ennek tanulója valamennyi táncosunk.
– A táncosok és a produkciók nem csak az idegenforgalmi programok közönségének tapsa által minősíthetőek. Hogy „vizsgáztak” a csoportok a különböző versenyeken?
– A Nagyváthy együttes a tapolcai „Csobánc” tehetségkutató versenyen II. helyezést ért el, a balatonberényi amatőr művészeti fesztiválról az Arany II. díj mellé különdíjat is kapott. A Bokréta a Zalai Gyermekek Művészeti Találkozójának megyei gálájáról hozott II. díjat, majd a balatonberényi fesztiválról Arany I. díjjal tért haza. Célunk a megmérettetéseken való részvétellel is az, hogy igazi, értékes folklórt nyújtsunk a hazai és a külföldi nézőknek egyaránt. Ezért vállalunk nagyon sok fellépést, nem csak a városi, de az idegenforgalmi rendezvényeken is.
Valóban, az együttesek mindenhol ott voltak, még a legnagyobb nyári kánikulában is. A felnőttek 53, a Bokréta csoport tagjai 33, a Rozmaring csoport tagjai 15 alkalommal léptek a nagyközönség elé az elmúlt évadban, amely augusztusban zárult le. A most szeptember-től kezdődő új évadban is várják azokat a fiatalokat, akik úgy érzik, hogy a páratlan magyar hagyományokat éppen a népitánc formájában kívánják továbbvinni, a működő öt tánccsoport valamelyikében megtalálhatják a helyüket. A tánccsoportok egyik leglátványosabb közreműködése ez évben, a Család iskola által felújított „Fehérvasárnapi határkerülés”-en volt, ahol a táncosok a maguk készítette zászlók alatt vonultak fel. Ez a rendezvény helyet kapott a Magyar Televízió „Millenniumi mesék” című sorozatában is.

Ha jól emlékszem, úgy hat évvel ezelőtt, egyik gitárórám után tanárom – aki az akkor híressé vált „CB” zenekarban nyúzta szólógitárját -, elhívott Zalaegerszegre, mondván, hogy aznap ott játszik a banda, abból is lehet tanulni, s persze nem utolsó sorban jó buli lesz. A helyszínen megismertem a zenekar többi tagját, köztük a basszgitáros-énekes Tóth Gábort, alias Matulát, akivel az ismeretség aztán haveri viszonyhoz vezetett, hisz egyre többet jártam – itt Keszthelyen – az együttes fellépéseire...

Még javában tartottak a koncertek, nekem akkoriban már egyre több szabadidőmet kötötte le a triatlon – persze a gitározás rovására. Ő azonban, mivel tudta ezt rólam, minden alkalommal kérdezgette is, mi újság a sporttal, hogyan és hol edzünk, én pedig készségesen elmondtam a dolgok lényegét, de hogy ez lesz a vége, arra álmomban sem gondoltam volna... Ugyanis a zenélés pár év múlva valahogy abbamaradt és két-három éve az egykori zenészből komoly sportoló, triatlonista lett, teljesítve minden magyar triatlonos álmát a nagyatádi IRONMAN-t, amire az idén augusztus 26-án került sor. A hogyanról meséljen inkább az érintett, azaz Tóth Gábor.
– A sport, a mozgás soha nem állt tőlem távol, hiszen középiskolás koromban atlétizáltam, – középtávfutó voltam – valamint kézilabdáztam. Aztán amikor több éves kihagyás után ismét sportolásra adtam a fejem, – körülbelül két és fél éve – megint-csak futni kezdtem. Először csak a kondi kedvéért, majd elhatároztam, hogy indulok a félmaratonon, amit két éve teljesítettem is. A következő évben a maraton lefutását vettem tervbe. Erre már tudatosan, edzésterv szerint készültem, és tavaly tavasszal Prágában valóra váltottam ezt az álmomat is. Ezek után még néhány futóverseny következett, például ugyanazon év őszén a Kaiser’s Maraton, amit három óra húsz perc alatt csináltam végig.
– Miként alakult ez triatlonná?
– Az úszással a Balaton átúszások alkalmával kezdem el foglalkozni, a bringázás pedig akkor még csak a mindennapi közlekedést szolgálta. Egy tavalyi sítúrán megismerkedtem Péter Csabával, a KVDSE Triatlon szakosztályának edzőjével, s akkor vettem a fejembe, hogy indulni kellene az IRONMAN-en..
– De nyilván nem azzal kezdted?
– Valóban nem, előző év nyarán már részt vettem sprint versenyeken, illetve a fonyódi középtávú bajnokságon.
– Azok számára akik nem tudják, mondd el, mi is az az IRONMAN?
– A hosszútávú triatlonversenyek angol elnevezése, maga a szó vasembert jelent. 3,8 km úszásból, 180 km kerékpározásból és egy 42,195 km hosszúságú, – vagyis maratoni – futásból áll.
– Milyen volt a verseny?
– A szervezés nagyon profi volt, az idő pedig legalább annyira meleg. Bár a viadal nagyatádi IRONMAN-ként ismert, úszni a gyékényesi bányatóban kellett. Ezután elkerekeztünk Nagyatádra – ez már benne volt a távban -, és a Nagyatád illetve Böhönye közötti kétfordítós pályán három kört megtéve tekertünk le majd 200 kilométert. A futást Nagyatádon rendezték. Már az úszásnál sokan kiestek, de legtöbben a bringázás során adták fel a küzdelmet. A legnehezebb talán a futás utolsó 15 kilométere, a legjobb pedig egyértelműen a célbaérés és az azt követő regeneráló gyúrás volt. Természetesen rengeteg folyadékot kell bevinni a szervezetbe, valamint tanácsos valamilyen gyorsan emészthető táplálékot is magához venni a versenyzőnek. Ez utóbbira általában a kerékpározás alatt kerül sor. Mindenképpen szólni kell a pszichikai felkészülésről – a fizikai mellett – mégpedig a távolságok miatt. Sokan ugyanis nem az állóképesség hiánya miatt nem tudtak célba érni...
– Hogyan összegeznéd tapasztalataidat?
– Természeteszen mint minden triatlonversenyen, ott is óriási volt a hangulat, persze egy hosszútávú összecsapásra már nem csak a buli kedvéért megy az ember. Az összidőm 12 óra 40 perc volt – szemben a profik 8-9 órás szintjével – ami viszont azt jelenti, hogy amatőr szinten de megfelelő felkészüléssel, végig lehet menni a távon.

Megállapodtak az árban

Még meg sem épültek, az ifjúsági lakótelep 22 lakására máris 180–190 fiatal pályázik. Az építkezés a FUNDAXIS Kft. kivitelezésében valósul meg; a lakások megvalósítási pályázatának nyertese most ajánlatot tett az önkormányzatnak a lakásárakra vonatkozóan. Eszerint a lakások átlagára 170.000 Ft/m2 – ezt a javaslatot a testület el is fogadta. Az árakat a lakások elhelyezésének megfelelően differenciálják majd. Az önkormányzat szeptember végéig jelöli ki a jelentkezők közül azokat, akik a 22 lakás egyikébe beköltözhetnek. A kivitelező már a „nyertesekkel” tartja a kapcsolatot a későbbiek folyamán.